Ha a mélytengerekre gondolunk, akkor talán többeknek is a gazdag élővilággal rendelkező mélytengeri hidrotermális kürtők jutnak eszébe. Azonban nem ez az egyetlen különleges élőhely típus az óceánok mélyén, hozzájuk hasonlóak a kevésbé ismert mélytengeri metánszivárgások.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
Ezen blogcikk sorozat első részében megtudhattuk, hogy mi az a mélytengeri metánszivárgás, továbbá ...
A blog-sorozatot záró negyedik rész a korai magyar hitvilágban felbukkanó sárkányszerű lényekkel és azok eredettörténetével foglalkozik.
Szerző: Dr. Horváth Tünde (MTM, Embertani Tár)
A sárkány egyik speciális megjelenési formája a szenmurv/szimurg , más néven pávasárkány . Magyar földben legkorábban a késő avar kori griffes-indás övviselet egyes elemein bukkan fel alakja. A Kárpát-medencei avar korszak sokszínű ...
A Vízipók-csodapók egy magyar televíziós rajzfilmsorozat, melynek főszereplői Vízipók és Keresztespók. Vízipók otthona – a Keresztespók nagy megrökönyödésére – a víz alatti Kristálypalota. Legjobb barátai közé tartoznak az vízicsigák, több bogár, hátonúszó poloskák, és a hangyák is. A mesesorozatban számos kalandot élnek át közösen, és eközben több állat, főként – de nem kizárólagosan – rovarok is részei lesznek a történetnek. Nézzük ...
Időről időre skorpiók fotói lepik el a Horvátországban, Szlovéniában vagy Olaszországban nyaraló magyarok Facebook-csoportjait. A riadalom többnyire mérsékelt: a váratlan vendéget rendszerint egyszerűen kitessékelik, aztán az élet megy tovább. Már az is örvendetes, ha a nyaralók szeme egyáltalán megakad ezeken a többnyire rejtőzködő, nehezen észrevehető ízeltlábúakon. A skorpiók ugyanis a magyar ember számára alapvetően idegen lények. Nem különleges, ...
A blog-sorozat harmadik része a brit és a germán népek sárkányalakjait járja körül. A Brit-szigetek Pendragon- és Artúr-legendájának és viking sagák sárkányának eredetét nyomozzuk.
Szerző: Dr. Horváth Tünde (MTM, Embertani Tár)
A rómaiakkal a Brit-szigetekre érkező szarmata lovasok első parancsnoka Lucius Artorius Castus volt, aki síremléke bizonysága szerint seregét Gaul -ba (Galliába) vitte ...
A Bernstein (magyar nevén Borostyánkő) település melletti – krizotiltartalmú – szerpentinitben kisebb lencse-, vékony telér- vagy érszerű testeket alkot egy nemesszerpentin ( Edelserpentin ) néven közismert kőzet, melyből immáron bő másfél évszázada faragnak dísztárgyakat. A burgenlandi szerpentinitek rossz híre a helyi díszítőkő – korábban jól hangzó – nemesszerpentin nevére is árnyékot vet, a szerpentinit bányászatának biztonsági vagy gazdagsági ...
A blog Dél-Amerikába kalauzolja el az olvasót, hogy megismerkedhessen egy különleges hangyafajjal, a nagyszeműhangyával ( Gigantiops destructor ). Már a neve is izgalmas: „Gigantiops” mint nagyszemű, „destructor” mint pusztító. Milyen meglepetéseket tartogat ez a hangya? Vajon valóban olyan félelmetes, mint ahogy a neve sejteti?
Szerző: Somogyi Anna Ágnes (Szipókás rovarok gyűjteménye)
Először is, egy igazán szép rovarról van szó. 1-1,5 cm hosszú, ...
Ezen a héten, 164 évvel ezelőtt, 1862. augusztus 24-én született Méhelÿ Lajos, a 19-20. század fordulójának egyik legkiválóbb magyar zoológusa.
Bár a magyar természettudomány sokat köszönhet neki, nem szabad elhallgatni az életének utolsó két évtizedét meghatározó fajelméleti, uszító tevékenységét, mely a munkásságára jogosan nyomja rá a bélyegét.
1. kép: Méhely Lajos fiatal korában (MNMKK MTM Tudománytörténeti Gyűjtemény)
Méhelÿ ...
Petőfi Sándor által is megénekelt homokpusztai növényünk a királydinnye kiválóan alkalmazkodott a városi környezethez, napjainkban szinte bárhol szem elé kerülhet. Könnyen felismerhető, igen jellegzetes növény. Kerékpárosoknak különösen érdemes észre venni, fajismeretünk bővülése talán segíthet néhány defekt elkerülésében…
Szerző: Bauer Norbert (Növénytár)
A kerékpározás korunk egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenysége, sokunk ...
A sárkányok és az emberek közös kultúrtörténetét bemutató blog-sorozat második részében néhány vaskori Kárpát-medencei leletet részletezünk, segítségükkel kitekintve két legendás törzsszövetség – a szkíta és a kelta – hiedelemvilágára és szokásaira, kapcsolatrendszerére.
Szerző: Dr. Horváth Tünde (MTM, Embertani Tár)
Az őskor kora vaskornak nevezett szakaszában, ...
Zárt baleseti sérülésekre, véraláfutásokra igen hatásos gyógynövény, korábban belsőleg is használták. A nedves rétek évelő faja.
Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és Termésgyűjtemény)
Virágzó fekete nadálytő városi környezetben (fotó: Csontos Péter)
Az elsősorban mozgásszervi panaszokra használt gyógynövényünk, a fekete nadálytő ( Symphytum officinale ) 0,5-1 m magas, évelő növény, májustól júliusig virít. Hosszúkás, ...
Bár lassan egy hónapja volt már Apák napja, de talán most sem késő, hogy egy pillanatra a természet különös, néha egészen váratlan apaszerepeire is rácsodálkozzunk. A tutajpoloskák világában vannak olyan fajok, amelyeknél a hímek, azok akik szó szerint a hátukon hordozzák a jövőt: a petéket gondosan cipelve, óvva és levegőhöz juttatva biztosítják az utódok fejlődését. Ez ritka és látványos példája annak, amikor a gondoskodás egészen szokatlan ...
A múzeumokat sokan az egész életen át tartó tanulás ideális helyszíneinek tartják. [1] Az élethosszig tartó tanulás fogalmába beletartozik minden olyan tervszerű formális (óvodai, iskolai oktatás), nem formális (kulturális és tudományos intézményekben, pl. múzeumokban) vagy informális (otthon, munkahelyen, szabadidőben) tanulási tevékenység, amelynek célja ismeretek szerzése, készségek és kompetenciák fejlesztése [2] .
„ A 21. század elejére a ...
Intézményünk 2024-ben a Múzeumok Éjszakája programsorozatához a „Sárkányok éjszakája” mottót választotta. Ennek alkalmából az Embertani Tár az emberiség kultúrtörténetében megjelenő sárkány-alakokat vonultat fel többrészes blog-sorozatában azt firtatva, a sárkány formailag változó, mégis egyetemes alakja milyen helyet foglal el az emberiség képzeletvilágában. A régészeti esettanulmányok annak illusztrálására szolgálnak, hogy tényszerűen ...
A Magyar Természettudományi Múzeum jelenlegi helyzetéről és előzményeiről a cikksorozat 1. részében írtunk [1] . A Múzeum szervezeti kultúrája még 2019-ben is az 1990-es éveket megelőző korszellemet hordozta magán. Az akkori múzeumvezetés humánerőforrás-stratégiája egy szűk munkatársi elit privilegizálása volt. A szakmai állásokat, beleértve a vezetői állásokat is, nem hirdetés, hanem ismeretség útján töltötték be. A muzeológusok szűk köre ...
