ROVARÁSZNEMZEDÉKEK HŰ FÓRUMA
140 éves a Folia entomologica hungarica

A Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények a Magyar Rovartani Társaság (MRT) és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) tudományos folyóirata, amely magyar vonatkozással bíró, nemzetközi relevanciájú tanulmányokat publikál a rovartan területéről, különös tekintettel a taxonómiai (rendszertani), faunisztikai és állatföldrajzi munkákra. Az 1884-ben alapult Rovartani Lapok folytatása, idén ünnepeljük 140. születésnapját.

Szerzők: Vas Zoltán (Hártyásszárnyúak gyűjteménye), Szőke Viktória (Kisebb rovarrendek gyűjteménye)

A Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények (a továbbiakban Folia) a hazai rovartani tudásbázis múltbeli és jelenkori vetülete, a magyarországi rovartan alapvetéseinek és folyamatos kutatással elért újabb eredményeinek tárháza. 1884-ben alapult (Rovartani Lapok néven), története során – hazánkkal együtt – sok viszontagságot vészelt át: első 60 évében hosszú éveken át szünetelt a kiadása anyagi vagy egyéb okok miatt. E „hőskorban” a magyar rovarászat vezéralakjai küzdöttek a lap fennmaradásáért, súlyos anyagi nehézségek között. Folyamatos megjelenésre csak a második világháborút követően, 1946-tól kerülhetett sor.

1_kep.png

A Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények 2023-as kötetének borítója a benne publikált tudományos eredményeket tükröző rovarok fotóinak körében

 „ÓRIÁSOK VÁLLÁN ÁLLUNK”

A lap első szerkesztője Horváth Géza (1847–1937, poloskász, MTM) volt, aki Herman Ottó (1935–1914, természettudós) mellett tanulta meg a lapszerkesztés fortélyait. Első köszöntőjében azóta is mérvadó gondolatokat fogalmazott meg:

A tudományt nem egy-pár magyar szaktárs kedvéért, hanem az egész emberiség érdekében kell mívelni, ennélfogva a közlésre oly közeget, oly nyelvet kell használni, amelyet a világ minden szakembere vagy legalább nagyobb része megért.”

Kezdetben a lap nyelve elsődlegesen magyar volt, de a nagyobb lélegzetvételű cikkek összefoglalóját idegen nyelven (franciául, németül vagy angolul) is közölték. Később a Folia-ban már idegen nyelven jelentek meg a tanulmányok, de megmaradt a magyar nyelvű „Rövid közlemények” rovat. Mai formáját 2005–2006-ban nyerte el, azóta kizárólag angol nyelvű szakcikkek látnak napvilágot hasábjain – ekkor záródott keretbe Horváth Géza elképzelése. A Folia jelenlegi formájában unikális módon ötvözi a tudomány nemzetköziségét a nemzeti identitással. Angol nyelvű cikkeket publikál, hogy lehetővé tegye a világszínvonalú magyar rovartani kutatások nemzetközi megismerését, ugyanakkor a lapban való publikálás feltétele, hogy az eredmények legalább részben magyarországi tudományos közgyűjteményben elhelyezett anyagokon alapuljanak, és/vagy a szerzők legalább egyike magyar rovarkutató legyen. Megköveteli a kiemelt tudományos jelentőségű példányok közgyűjteményi elhelyezését.

A lap második szerkesztője Bíró Lajos (1856–1931, utazó, gyűjtő, zoológus, entomológus, etnográfus) volt, aki úgy vette át a stafétát Horváthtól, hogy 1884-től már szerkesztőtársként mellette dolgozott. Bíró egyedül maradt a szerkesztői teendőkkel, így nem volt egyszerű helyzetben – ugyanakkor tudta, hogy nélküle megszűnt volna a lap. Társakat vett maga mellé: Lendl Adolf (1862–1942, zoológus, a Fővárosi Állat- és Növénykert egykori igazgatója) és Vángel Jenő (1863–1918, a budapesti egyetem állattani tanszékén tanársegéd) segítette őt munkájában. Azonban Bíróéknak is ugyanolyan anyagi nehézségeik támadtak, mint a Horváth Géza vezette szerkesztőségnek, így 1886-ot követően 11 évig szünetelt a lap kiadása.

Majd Abafi-Aigner Lajos (1840–1909, könyvkereskedő, lepkész) és Jablonowski József (1863–1943, növényvédelmi rovarkutató) vette kézbe az elakadt lapot. Ekkor Abafi-Aigner tapasztalt kereskedői múltjának köszönhetően stabil anyagi helyzetbe került a lap: a kiadások és az előfizetésekből, valamint a lap eladásából származó bevétel között egyensúlyt teremtett. A megjelent publikációk is sokszínűek, eredményekben gazdagok voltak. Az éppen Új-Guineában tartózkodó Bíró Lajos is szívesen közölt benne olvasmányos, néhol humoros írásokat expedíciójának gazdag zsákmányáról.

Jablonowskinak idővel egyre több elfoglaltsága adódott, így Abafi-Aigner felkérte Csiki Ernőt (1875–1954, állatorvos, rovarász, MTM), hogy csatlakozzon a szerkesztőséghez. Jablonowski leköszönése után ketten folytatták: Abafi-Aigner az adminisztrációs feladatokat látta el, míg Csiki felelt a szakmai és tudományos feladatokért. Végül Abafi-Aigner egészségi állapota miatt kénytelen volt lemondani feladatairól, így Csiki egyedül maradt szerkesztőként. Csiki Ernő személyében pedig a kiváló tudós és a tapasztalt kiadó egyesült, így a következő időszakban anyagi biztonságban, magas szintű tudományt képviselve működhetett a Rovartani Lapok.

A Magyar Entomológiai Társaság (mai nevén Magyar Rovartani Társaság) 1910-es megalapítása a Rovartani Lapok működésének fontos mérföldköve volt. A társaság a kezdetektől fogva pénzügyi támogatást nyújtott a lapnak: a tagdíjakból befolyó összegből utaltak a kiadónak, cserébe a tagok hozzájutottak a folyóirathoz, a társaság neve pedig megjelent a címlapon. Csiki további eredménye, hogy könyvkereskedőkkel együttműködve terjesztette a folyóiratot, illetve az 1910-es évek végére jelentős számú cserepartnerrel is jó kapcsolatot ápolt. Az ő nevéhez fűződik az MRT eseményekről szóló, a lapban megjelenő írásokat összegyűjtő rovat létrejötte. Az első világháborút követően azonban változott a társasággal való kapcsolata, ismét pénzügyi problémák léptek fel, így Rovartani Lapok ismét zsákutcába jutott.

A háború után újjászerveződött Rovartani Társaság által, immár Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények címmel jelent meg az újjászületett lap, ismét Jablonowski József (a társaság akkori elnöke) szerkesztésében. Tőle vette át ismét Csiki a szerkesztést. Habár a folyóirat füzetei sorra jelentek meg, nem sokkal később a társaság anyagi csődje miatt éveken át újra szünetelt a lap kiadása. Az MRT 1937-ben kezdett ismét működni, a Folia „feltámasztását” pedig – Szent-Ivány József (1910–1988, lepkész, MTM), akkori szerkesztő javaslatára – úgy oldották meg, hogy frissen végzett egyetemi hallgatók disszertációit jelentették meg, a végzett hallgatók anyagi hozzájárulásával. Az első ilyen jelölt Móczár László (1914–2015, darazsász, MTM, majd szegedi egyetem) volt.

A második világháború idején újabb két évig szünetelt a lap kiadása, de 1946-tól új számozással („series nova”) újraindult és tart a mai napig. Közben számtalan módon kellett a pénzügyi gondokat megoldani – az 1951-es kötet például legalább 3–4 féle papírra lett kinyomtatva. Idővel azonban stabilizálódott a Folia kiadása, miközben kiváló szerkesztők sora váltotta egymást: Surányi Pál (lepkész, egyetemi tanársegéd), Soós Árpád (1912–1991, zoolóus, MTM), Kovács István Endre (1916–1996, zoológus, ugróvillás-kutató, MTM), Némethné Bajári Erzsébet (1912–1963, darazsász, MTM), Steinmann Henrik (1932–2009, rovarász, MTM), Papp Jenő (1933–2017, darazsász, MTM), Mahunka Sándor (1937–2012, atkakutató, MTM) és Merkl Ottó (1957–2021, bogarász, MTM).

A Folia múzeumhoz fűződő kapcsolata 1968-tól vált hivatalossá, ekkor szerepelt először kiadóként az MTM az impresszum oldalon. Ettől kezdve a „Magyar Rovartani Társaság kiadványa” helyett a „Kiadja a Magyar Rovartani Társaság és a Természettudományi Múzeum” megnevezés szerepel a lapban, feltüntetve a múzeum aktuális főigazgatóját is.

2_kep.pngA Folia szerkesztőinek tablója (zárójelben szerkesztői működésük évei) a kezdetektől napjainkig

Az 1800-as évek végétől napjainkig számtalan magyar entomológus dolgozata jelent meg a lap hasábjain. A folyóiratban publikált, tudományra új fajok száma is ezres nagyságrendű, ezek között a Kárpát-medencén kívül a világ minden tájáról származó fajok is szerepelnek, így a szaklapban közölt eredmények a nemzetközi entomológus-közösség számára is relevánsak és megkerülhetetlenek. A hazai rovarfauna sok ezer tagjának magyarországi előfordulását szintén e szaklapban közölték először. A faunisztikai és taxonómiai munkák mellett természetvédelmi vonatkozású rovartani eredmények és alkalmazott rovartani (pl. agrárökológiai) munkák is fellelhetők a megjelent cikkek között. A 140 éves múltú szaklap a hazai entomológusok generációinak tudását, munkásságát, eredményeit tükrözi, emellett a mindenkori magyarországi rovartani kutatások vetületét, tudásbázisát. A benne közölt, nemzetközileg is jelentős tudományos tartalmak a világszínvonalú magyar tudományos munkásság megismerését és elismerését segítik.

 AZ „OTTÓ-ÉRA”

Merkl Ottó 2005-ben vette át a Folia szerkesztését Mahunka Sándortól. Nem tévedtek, akik – ismerve Ottót – gyors és progresszív változásokra számítottak. Habár előtte is voltak időnként kisebb-nagyobb átalakulások, a lap a mai szerkezetét és küllemét Merkl Ottó szerkesztői tevékenysége által nyerte el. Három nagyon jelentős szerkesztői újítása rögtön megmutatkozott. Megjelentek a belíven a színes ábrák (elsőként Pál János munkái), a közlemények kizárólag angol nyelvűek voltak, és a korábbi „Rövid közlemények” rovat megszűnt, a kisebb terjedelmű munkák is önálló cikkekké váltak. Egy évre rá, a 2006-os kötetnél jött a formai megújulás is: a ma is használt színvilágú, stílusú borító (Németh János grafikus munkája) és arculat ekkor jelent meg.

3_kep.jpgVálogatás a Rovartani Lapok és a Folia eddigi borítóiból

E szöveg szerzői olvasószerkesztőként és tördelőként részei lehettek a Merkl Ottó által irányított szerkesztőségi munkának, így a folyamatokba belelátva, azokban kisebb részeket vállalva közelebbről is megismerhették Ottó szerkesztői tevékenységét. Mellette, illetve az együttes munka során tanulhatták meg, hogyan működik egy tudományos folyóirat szerkesztése – milyen feladatokkal és nehézségekkel jár, ugyanakkor mekkora felelősség, megtiszteltetés és öröm az, hogy segíthetik rovarász kollégáik munkájának közkinccsé válását. Maga a szerkesztői munkafolyamat, ahogy a kéziratok és proof-ok „planétákként” mozogtak az „Ottó-centrikus szerkesztői galaxis planetáris pályáin”, igen összetett és jellegzetes volt. Az alábbi, vázlatos folyamatábra különösebb részletezés nélkül is érzékelteti, hogy hányszor átment Ottó kezén egy kézirat, mielőtt cikké vált volna. Minden egyes alkalommal alaposan és kritikusan átvizsgálta, tökéletesített rajta.

4_kep.pngAz „Ottó-centrikus szerkesztői galaxis” vázlatos rajza

Sőt, Ottó már a kéziratok ellenőrzésében is páratlanul alapos volt. Kedvenc példánk erre egy késő őszi délelőttön történt: a Bogárgyűjteménybe betévedt látogató egy oda nem illő rovardoboznyi méhre figyelhetett fel, amelyet Ottó elmélyülten vizsgálgatott. Mi okkal nézegetett méheket bogarak helyett? Egy Folia-ügy miatt: kéziratot nyújtottak be a lapba, amelyben két méhfajt akartak Románia faunájára újként leközölni. Hamar kiderítettük, hogy ez így nem lesz jó, mert ezeket a fajokat már az 1900-ban megjelent Fauna Regni Hungariae (A Magyar Birodalom állatvilága) listázta Erdély területéről. A szerzők nyilvánvalóan nem tanulmányozták a vonatkozó korábbi, magyar kiadású irodalmakat, hiszen így a méheket nem közölhetik Románia faunájára újként, azok első publikálása már több mint 100 éve megtörtént. A dolog ennyivel tulajdonképpen el lett volna intézve, azonban Ottó nem állt meg itt: nem nyugodott, amíg a múzeumban meg nem találta a Fauna Regni Hungariae-ban közölt adatokhoz tartozó gyűjteményi bizonyítópéldányokat is. „Meg kell győződni!” A méhek meglettek, a meghatározásuk is helyesnek bizonyult, így a szerzők végül kénytelenek voltak elállni a közléstől. Valószínűleg ők is azt gondolhatták (még ha nem is a legkitörőbb örömmel), hogy ilyen szerkesztő – aki bogarászként nekiáll méhek 100+ éves bizonyítópéldányait felkutatni egy kézirat lehető legalaposabb ellenőrzése kedvéért – nincs még egy a világon…

 A FOLIA NAPJAINKBAN

A szerkesztésben segédkezve rengeteget tanultunk Ottótól, közelről láthattuk, hogyan és mennyit dolgozik ezzel (is). Elsősorban emiatt döntöttünk úgy, hogy a Folia szerkesztését csak nagyobb csapattal vihetjük tovább. Nem egyemberes feladat ez, hacsak valaki nem Merkl Ottó. Ma két szerkesztő (e cikk szerzői; egyikük egyben a tördelő is), valamint egy olvasószerkesztő (Tóth Balázs, lepkész, MTM) és egy tudományos tanácsadó (Rédei Dávid, poloskász, korábban múzeumi kollégánk, jelenleg a tajvani National Chung Hsing Egyetemen dolgozik) végzi a kéziratgondozást, jól felosztott, gördülékenyen összekapcsolódó munkafolyamatokkal, és így sem kevés munka. Valószínűleg sosem fogjuk megfejteni, Ottó hogy csinálta, nem is beszélve arról, hogy a szerkesztés csak egy kis szelete volt szerteágazó gyűjteményi, tudományos és ismeretterjesztő munkásságának. De mindent megteszünk, hogy méltón vigyük tovább útján a Folia-t.

Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően a nyomtatott forma mellett 2021 óta online is megjelenik a Folia. A közlemények online megjelenése folyamatos az év során, ezek összefűzésével készül el a nyomatott kötet a tárgyév végén. A benyújtott kéziratokat a szerkesztőség és az adott tudományterület vezető kutatói bírálják el. A kutatási eredmények minél szélesebb körű szakmai hasznosulásának érdekében 2021 óta a megjelent tudományos cikkeket a szerkesztők a svájci CERN által működtetett Zenodo repozitóriumban is archiválják. A megjelenő nevezéktani cselekményeket a ZooBank-ban regisztrálják. A folyóirat a nemzetközi mércén is magas színvonalat képviselő szakmai tartalom mellett nagy hangsúlyt fektet az alapos kéziratgondozással szerkesztett és tördelt, letisztult, méltó és esztétikus formai megjelenésére is, mind az online, mind a nyomtatásban megjelenő formájában.

Tudománykommunikációs céllal a szerkesztők 2023-ban létrehozták a Folia Facebook oldalát, ahol minden új publikációt a megjelenés napján, külön erre a célra készült képi illusztrációval és kétnyelvű ismertetővel megjelenítenek. A posztok szövege közérthető és lényegretörő, természetesen tudományosan hiteles, egyedi és kulcsszavak segítségével kereshető, valamint bárki számára elérhető, megosztható. Az oldal követői folyamatosan tájékozódhatnak azokról az új, zömmel a múzeum gyűjteményeihez köthető tudományos eredményekről, amelyeket a Folia hasábjain publikálnak a szerzők, így az oldal naprakész tájékoztatást nyújt a folyóiratban megjelenő szakcikkekről.

 ÖRÖKSÉGÜNK

A Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények entomológiai területen nemzeti kincsünk, örökségünk, létezése és fennmaradása közel másfél évszázados lenyomata a viszonylag kis entomológus közösségünk nagy eredményeinek és erőfeszítéseinek. A Folia a magyar vonatkozású entomológiai eredmények tudományos fórumának jött létre 140 éve, és ezen karakterét a nagy, nemzetközi tudományos kiadók által dominált publikációs világban is meg kell őriznünk. Fontosnak tartjuk, hogy a tudományos eredmények, publikációk az emberiség közkincsei, és az azokhoz való hozzáférés nem lehet korlátozott vagy anyagi ellentételezéshez között. Szerkesztőként elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a színes nyomtatott megjelentetés megnövekedett költségei mellett se kényszerüljön arra a szaklap, hogy ezen a koncepción változtatni kelljen. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az online megjelenés mellett a Folia a színes, nyomtatott megjelenését is megtarthassa, mert míg az online forma felzárkóztatja a folyóiratot a modern disszeminációs követelményekhez, az utókor számára a hosszú távon is megbízható megőrzést, archiválást a nyomtatott forma és a könyvtári rendszer biztosíthatja csak igazán.

Feladatunk a lap megőrzése, fenntartása és fejlesztése, hogy a hazai rovarász kutatók és a rovartan hazai vonatkozású tudományos eredményei számára továbbra is létezzen, és a külföldi kiadású szaklapok mellett is valós és vonzó publikációs alternatívát jelentsen ez az 1884-ben alapult, 140 éves tudományos folyóirat.

 ***

A Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények nyomtatott kötetei fellelhetők a Magyar Természettudományi Múzeum Könyvtárában, kötelespéldányai pedig az Országos Széchenyi Könyvtárban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban és további, kötelespéldányokat őrző, országos szakkönyvtárakban.

A Folia entomologica hungarica – Rovartani Közlemények online formában elérhető valamint a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Repozitóriumában.

 ***

Irodalom:

Szél Győző & Vig Károly (2010): A magyar rovartani sajtó története. Rovarászati Lapok, Rovartani Lapok és Folia Entomologica Hungarica. – Növényvédelem 46: 589–610.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2018425163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

június 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
süti beállítások módosítása