Megújult a Korallzátony!

Néhány napja új látványossággal találkozhatnak látogatóink múzeumi sétájuk során: a népszerű Korallzátony-bemutatónk egy korábbi, kihasználatlan akvárium átalakítása után új diorámával bővült. Zilahy Ferenc nemzetközileg is elismert preparátorművész jóvoltából az eredeti élőlényekkel megegyező méretű, színben és alakban megszólalásig hasonló szobrokkal: többek között korallokkal, halakkal, polipokkal, tengeri csillagokkal és csigákkal találkozhatnak itt az érdeklődők. Az alábbi sorokban közülük mutatunk be néhány érdekes fajt!

Szerző: Nagy Antal, közművelődési osztályvezető, Magyar Természettudományi Múzeum

 1_kep.jpg

1. kép. Fekete íjhal (Odonus niger).

Nevével ellentétben élénk kék színű, bár megfelelő ráeső fényben valóban feketének tűnik színezete. Másik magyar elnevezése, a vörösfogú íjhal találóbb.  Az Odonus nemzetség egyetlen ma élő faja. Testhossza az 50 cm-t is elérheti. Hátúszója és farok alatti úszója hosszú, megnyúlt, míg többi uszonya elcsökevényesedett. A fekete íjhal az egyik legkülönlegesebb úszási módszert fejlesztette ki a halak között, hiszen a két megnyúlt úszó segítségével mozog. Előszeretettel bujkál a korallszirtek között, ugyanakkor nyílt vízi területeken is megtalálható, ahol gyakran látható csapatosan táplálkozva. Növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyaszt. Fogai állandó koptatást igényelnek, ezért az akváriumban tartott példányoknak érdemes időnként kemény házú eleségállatokat, rákokat és kagylókat is felkínálni.

Bohóchalak

2_kep.jpg

2. kép. Közönséges bohóchal (Amphiprion ocellaris).

A bemutatóban több bohóchal fajt is megfigyelhetnek látogatóink. A közönséges bohóchal (Amphiprion ocellaris) Ázsia és Ausztrália partjai mentén, a trópusi tengerekben és óceánokban őshonos halfaj. A vízfelszín közeli területeket kedveli. Érdekessége, hogy akváriumi körülmények között számos színváltozata került kitenyésztésre, ezen kívül a szabad természetben több változata is megtalálható, melyek közül a narancssárga-fehér csíkos egyedek a leggyakoribbak. Maximális testhossza 9 cm, a nőstények nagyobbak a hímeknél. Kis csapatokban él, melyekben a legnagyobb testű, legerősebb példány a nőstény, a kisebb egyedek pedig a hímek. A csapatban a második legnagyobb példány a domináns hím, egyedül neki van joga párzani a nősténnyel, a többi hím a szaporodóképes állatoknál jóval kisebb méretű, „elnyomott” egyed. Ha a nőstény elpusztul, a legnagyobb méretű hím nősténnyé alakul, és ekkortól kezdve a rangsorban második hím veszi át a domináns szerepet. A közönséges bohóchal a természetben tengeri rózsákkal, vagyis anemónákkal él szimbiózisban. A mérgező csalánsejtekkel rendelkező tengeri rózsa csápjai között élnek, a rózsák védelmet biztosítanak a ragadozók elől a bohóchalak számára. Cserébe a tengeri rózsa a bohóchalak által meghagyott táplálékmaradványokkal táplálkozik, emellett a bohóchalak agresszívan védik otthonukat a tengeri rózsára veszélyt jelentő halakkal szemben. A bohóchal testén egy védő nyálkaréteg alakul ki, mely megvédi a halat az anemóna csípésétől.

A clarkii bohóchal (Amphiprion clarkii), más neveken Clark bohóchal vagy sárgafarkú bohóchal a közönséges bohóchalnál nagyobbra nő, a 14 cm-es testhosszt is elérheti. A clarkii bohóchal színezetben is eltér a másik fajtól, jellegzetes, sötét alapszínéhez világos, sárga színű úszók párosulnak. A szabad természetben több színváltozata is előfordul. Elsősorban magányos életmódot folytat vagy párban él, csak ritkán lehet kisebb csapatokban látni. A hímek gyakran meglehetősen harciasan viselkednek egymással. Más halakkal szemben viszonylag békések, de egyes egyedeknél agresszív, területvédő magatartás is kialakulhat.

3_kep.jpg

3. kép. Paradicsom bohóchal (Amphiprion frenatus).

A paradicsom bohóchal (Amphiprion frenatus) nevét piros alapszínéről kapta. Agresszív, területvédő faj. A clarkii bohóchalhoz hasonlóan elsősorban magányosan vagy párban él. A nőstények nagyobb termetűek. Több színváltozata is ismert.

 4_kep.jpg

4. kép. Pompás császárhal (Pygoplites diacanthus).

Az Indiai- és a Csendes-óceánban, valamint a Vörös-tengerben őshonos halfaj. Maximális testhossza 25 cm. A kifejlett példányok testét mindkét oldalon hat-hat függőleges csík díszíti, hátúszójuk kék, míg a fiataloké sárga. Korallzátonyok lakója, 48-50 méteres mélységig hatol le. A nyílt vizeket nem kedveli. Előnyben részesíti azokat az élőhelyeket, ahol kellő mennyiségű búvóhelyet talál magának. Elsősorban szivacsokkal és zsákállatokkal, ritkán egyéb, kisebb méretű állatokkal táplálkozik. Leghosszabb ismert élettartama 15 év.

5_kep.jpg

5. kép. Közönséges polip (Octopus vulgaris).

Az egyik legismertebb tengeri élőlény. Viszonylag gyakori állat, világszerte megtalálható, a meleg vizeket azonban jobban kedveli. Testhossza akár a 3 métert is elérheti.  Nyolc karján tapadókorongok találhatók, melyek a mozgásban és a vadászatban is segítik. Többnyire komótosan közlekedik az aljzaton, de ha megriasztják, gyors mozgásra is képes: összepréseli a vizet, majd „kilövi” magát, így nyerve utat támadói elől. Ezt a mozgást rakétaelvnek nevezzük. A polipok tintafelhőt is képesek kiválasztani meneküléskor, még jobban összezavarva ezzel a támadót. A legintelligensebb puhatestű állatok, kiváló megfigyelő- és problémamegoldó készségekkel rendelkeznek. Ragadozók, zsákmányukat erős állkapcsuk segítségével roppantják össze. Viszonylag rövid ideig élnek. A nőstény mindössze egyszer párosodik élete során. Petéit odaadóan gondozza, a kis polipok kikelését követően pedig elpusztul. Maximális élettartama kb. 2 év.

 6_kep.jpg

6. kép. Kékgyűrűs tengeri kígyó (Laticauda colombina).

Az Indiai-Óceánban őshonos kígyófaj. A hímek testhossza 90-91 cm körüli, a nőstények nagyobbak, 1m feletti hosszúságot is elérhetnek. Életének nagy részét a vízben tölti, ahol kisebb gerincesekre –elsősorban halakra- vadászik. A szárazföldre csak ritkán jön ki, a nőstények azonban tojásrakás idejére kénytelenek felkeresni a partot. A tengeri kígyók farka oldalról lapított, ez megkönnyíti a kormányzást úszás közben. A kékgyűrűs tengeri kígyó az egyik legerősebb méreggel rendelkező kígyófaj.

 

Bízunk benne, hogy új diorámánk elnyeri látogatóink tetszését, és sokak számára fog örömet szerezni az itt kiállított állatszobrok felfedezése!

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr7716817390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

szeptember 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
süti beállítások módosítása