Vadonélő görényekre leselkedő legalattomosabb veszélyek - 1. rész: közúti elütések
Görénynapló 4.

A gázolások, elütések az állatvilágot érintő egyik legfeltűnőbb mortalitási (elhullási) tényező, amivel utazásai során, nap mint nap, bárki szembesülhet. A sűrűsödő úthálózat, a növekvő forgalom és az egyre gyorsabb járművek mind több áldozatot követelnek az állatvilágtól: az élőhelyek feldarabolódnak, az érintett területeken élő fajok viselkedése sok esetben megváltozik, fokozódik az élőhelypusztítás és a zavarás, az utakon átkelni próbáló állatokat pedig halálos veszély fenyegeti.

Szerző: Cserkész Tamás

niki_img_2899_kicsi.jpgBetoncsőből kikukucskáló molnárgörény, 2021. áprilisában (fotó: Rózsa Nikolett)

Ennek következtében a múzeumi gyűjteményekben is növekszik az elütés miatt elpusztult állatok aránya. Egyes nagyon ritka, vagy szélsőségesen rejtőzködő életmódot folytató állatnak leggyakrabban elütéseknek „köszönhetően” akadnak a nyomára, vagy az elütött állatok évről évre változó száma alapján következtetnek a populáció méretének ingadozására. A görények tipikusan ilyen ragadozók: élve nagyon ritkán kerülnek szem elé, egyes megyékben viszont feltűnően sok tetem kerül elő az utakon. A hortobágyi populáció felfedezése is elütött állatok sorának köszönhető. Történt ugyanis, hogy Molnár V. Attila, a Debreceni Egyetem botanikus professzora a 33-as út egy szakaszán néhány nap eltéréssel több elütött görényt talált. Jól tájékozott kutató lévén, tudott a görényeket célzó kutatásról, így értesítette az illetékeseket. A kutatók a helyszín bejárása során megtalálták a görények kotorékjait a szántóföldeken, így nagyobb körben sikeresen fel tudták térképezni a görények elterjedését a Hortobágy keleti szegélyén. A felmérés során előkerült a valaha befogott legnagyobb egyed is, egy 1,8 kg-os alfahím.

posfai_gy_20210424_g1.jpg

Elütött molnárgörény Csongrád megyében (Fotó: Pósfai György). Legyél Te is felmérőnk: ha elütött görényt találsz, legyen az világosabb, vagy egészen sötét példány, fényképezd le, és küldd el a gorenyinfo@gmail.com címre! 

Bár viszonylag sok gázolás történik Hajdú-Bihar megyében, mégsem ez a megye vezeti a görényelütések képzeletbeli rangsorát. Az első helyen egyértelműen Békés megye áll, ahol a több éve tartó hörcsög-gradáció miatt megnövekedett a molnárgörények száma, és a populáció magas egyedszáma értelemszerűen több elütéshez is vezet. Átlagos években legfeljebb 2-3 elütött példány kerül elő, de az utóbbi években ennek hozzávetőlegesen a tízszerese a jellemző. A magas esetszámhoz hozzájárul, hogy a görények gyakran választják az útszéli mezsgyét lakóhelyüknek. Itt a gépjárműforgalom okozta zavarás ellenére viszonylag nyugodt otthonra lelnek, mert a mezsgyéket nem szántják, nem változik folyamatosan a növényzeti borítás. „Csak” a gépjárműveket kell elkerülniük az állatoknak, ami az adatok szerint gyakran nem sikerül.

eversmanii_elutes4_kicsi.pngMagyarország térképe a múzeumi adatbázisban nyilvántartott molnárgörények elütési helyeivel (piros négyzetek). A narancssárga körvonalak a hörcsögben leggazdagabb települések közigazgatási határait jelölik (a GRASSLAND LIFE 2020-ban végzett felmérése alapján); a zöld háttér mezőgazdasági területet jelez (Corine Land Cover 2018).

A görényelütések országos felmérése immáron negyedik évébe lépett, és a lakosság bevonásával (citizen science) nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy sokkal pontosabb képet alkothassunk a gázolás okozta természetvédelmi problémáról, és a görények elterjedési területéről. A közösségi felmérésben a bejelentők értesítést küldenek a „görényinfóra”, ahol a program működtetői megszervezik az elhullott állat begyűjtését és konzerválását. A jó állapotban megtalált és még friss tetemek a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményébe kerülnek fagyasztókba, ahol a pontos faji meghatározáshoz és a hibridizáció vizsgálata miatt szövetmintát vesznek az állatokból, majd genetikai elemzést készítenek. Emellett gyomortartalmat is vizsgálnak, hogy megtudják, mivel táplálkoznak  a görények, és kimutathatók-e szervezetükben rágcsálóirtószer-maradványok. A görényeket érintő betegségek feltérképezése is elkezdődött. A tetemek felhasználása tehát sokrétű, és a vizsgálatok köre folyamatosan bővül.

 img_6363k.JPG

Elgázolt görények egy sorozata boncolásra előkészítve az Emlősgyűjteményben. Lanszki Zsófia, a Szentágothai János Kutatóközpont PhD-hallgatója, ragadozó emlősök vírusait kutatja; Zsófi édesapja, Lanszki József, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professzora, a Ragadozóökológiai Kutatócsoport vezetője, elsősorban táplálkozásbiológiai vizsgálatokhoz gyűjt mintát.   

Már tudjuk, hogy Békés megyében ütik el a legtöbb molnárgörényt, így most nézzük meg, melyek a legveszélyesebb időszakok, mikor kellene egy görénynek sokkal óvatosabbnak lennie. Statisztikailag kimutatható, hogy a legtöbb görényt tavasszal, pontosabban márciusban ütik el, mely időszak egybeesik a párzási időszak megnövekedett aktivitásával. Az év második felében egy újabb, bár már kisebb hullámot lehet megfigyelni, ilyenkor az adott évben született ifjak a leggyakoribb áldozatok. Sajnos nem ritka, hogy a nőstényt az őt követő kölykeivel együtt ütik el.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon lehetséges-e az esetszám csökkentése, hiszen árulnak autóra szerelhető vadriasztó sípokat, illetve az útszegély jelző oszlopokra is egyre több helyen illesztenek vadriasztó prizmákat. Sajnos ezek az eszközök a nagyvadak elütését sem tudják megakadályozni, és a kisebb ragadozók esetében pedig teljesen hatástalanok. Az autópályák forgalmát kerítésekkel védik, ami a nagyvadak távoltartásának hatékony eszköze, de a kisebb állatok átmásznak, vagy átbújnak rajtuk. A görényelütés-probléma mérséklésének egyik módja lehet a sofőrök tudatosságának növelése. Az esetek térbeli csoportosulása, a „forró pontok” helye időről-időre módosul, de ezek a rendszeres felméréseknek köszönhetően jól ismertek. Ezeken az útszakaszokon minél feltűnőbb figyelemfelkeltő táblákat lehet ideiglenesen kihelyezni, ami talán arra készteti a sofőröket, hogy az adott szakaszon egy fokkal figyelmesebben és lassabban vezessenek. A fokozott figyelem egyébként a sofőrök saját érdeke is. Hiába kistestű állat a görény és elütése nem okoz nagyobb anyagi kárt a kocsiban, ha az úton átsuhanó állat láttán megijed a sofőr, félrerántja a kormányt és akár súlyos balesetet is szenvedhet. Az ilyen esetek sajnos sokkal gyakrabban történnek, mint gondolnánk, ezért írásunkat az alábbi rövid üzenettel zárjuk:

Az élővilág és a magunk érdekében is, vezessünk óvatosabban az utakon!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr7816516420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

június 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30
süti beállítások módosítása