"A magyar alföldi hörcsögbőr diktálja az idén a szőrmedivatot Lipcsétől Amerikáig"
Közellenségből megtűrt vámszedő: a mezei hörcsög krónikája

A fenti címmel jelent meg egy cikk 1927-ben a Magyarság c. folyóirat júniusi számában az aktuális divatirányzatra erőst hatást gyakorló hörcsögbundáról. De hogyan is került az „alföldi hörcsögbőr” Amerikába, és miért lehetett Magyarország hörcsögbőr-exportáló „nagyhatalom”?

alfoldi_horcsog_cst.jpg

Írta: Cserkész Tamás, Horváth Márton és Fatér Imre

Nem túlzást azt állítani, hogy a mezei hörcsög (Cricetus cricetus) nemzetgazdasági jelentőségű állat volt Magyarországon, hiszen a szántóföldi növénytermesztés szinte teljes ágazatát befolyásolta a faj szaporodási ciklusa. A népi megfigyelés szerint 10 évente lehetett mindent elsöprő hörcsöggradációra számítani, és a rengeteg hörcsög teljes szántóföldi kultúrákat képes volt letarolni, bevétel helyett csak hatalmas károkat okozva a növénytermesztésből élőknek. A népi megfigyelés pontossága könnyen ellenőrizhető, hiszen a jelentősebb hörcsöginváziókról a napilapok is beszámoltak, és gazdasági jelentősége miatt a hörcsög elterjedését és tömegességét a kártevő-előrejelző rendszerek az utóbbi 50 évben pontosan követték. Az Arcanum adatbázisában böngészve 116 olyan híradást találtunk, ami a hörcsög elszaporodásáról számol be, és a cikkek általában pontosan leírják, hogy hol mekkora területen pusztított a hörcsög, milyen erőkkel és módszerekkel védekeztek ellene.

horcsog_gradaciok_cst.pngMezeihörcsög-gradációk Magyarországon az utóbbi 100 évben (1: bizonyos területeken megerősödő hörcsögállományok, 2: gradáció előtti szint, 3: országos gradáció)

Mi a hörcsög szuperképessége?

A hörcsög sikere elsősorban gyors szaporodásának köszönhető. A szaporodási időszak többnyire áprilistól júliusig tart, de kedvezőbb feltételek mellett ez az időszak kitolódhat, így egy nősténynek évente akár háromszor is lehetnek utódai, és egyszerre 4-16 kölyköt hoz a világra. Az első alomból származó kölykök kedvező környezeti körülmények (meleg, száraz ősz, sok táplálék) esetén már az első évben szaporodhatnak - így alakulhat ki az állomány robbanásszerű növekedése, gradációja. Mindemellett a hörcsögöt robusztus testfelépítése, az időjárás szélsőségeivel szembeni tűrőképessége és agresszív viselkedése is sikeressé teszi.

alfoldi_horcsog_portre_cst.jpgHörcsögportré (fotó: Cserkész Tamás)

Múltbeli hörcsöginváziók

Hörcsöginvázióról szóló legelső írásos emlékünk Kitaibel Páltól származik, aki szerint 1796-ban „leírhatatlan számú hörcsög volt az egész országban”. Szintén Kitaibel, 1805-ben a Bánát területével kapcsolatban írja, hogy „nagyon sok a hörcsög”. Számos egyéb újságcikk is beszámol arról, hogy az 1800-as években gyakori volt a hörcsög elszaporodása, de mivel országos összesítések akkor még nem készültek, így nagyobb földrajzi területre vonatkozó, vagy országos következtetéseket nem lehet levonni. Hogy mekkora problémát okozott a hörcsög, arról a következő, a Hirnök 1838 január-december számában megjelent cikkrészlet tanúskodik:

...vagy a’ hörcsögök’ tömérdek sokasága elpocsékolván, másodszor kellett vetni, de az említett hörcsögök újólag (bár mind az uradalom mind pedig a’ lakosok egyenlő akarattal pusztításukról rendelkeztek) sok kárt tett, és sokaságuk kipusztíthatatlan lévén, későbben egyéb mezei veteményinket támadták meg, mellyek feltaláltatván, midőn a’ tengeri szemzeni kezdett, újra annak esvén, ha valakié érettebb volt, azt annyira elpocsékolták, hogy némelly földnek feléje sem kellett menni tengeriszedés végett…

A híradások alapján 1897-1898-ban országos gradáció valószínűsíthető. Jablonowski József írása az 1898-ban megjelent „Köztelek” c. lapban szemléletesen mutat rá a problémára:

Nem szándékom ezúttal e veszedelmes állat életmódját ismertetni, vagy azt leirni, hiszen melyik gazda nem ismeri azt a kis mérges, haragjában duló-fuló, nagyokat ugró és még az emberrel is bátran szembeszálló állatot? És képét sem azért csatolom ide, hogy ezt a rossz csontot itt örökítsem meg azok előtt, kiknek csak keserűséget okozott: e kép juttassa eszébe már most is a t. olvasónak azt az állatot, a mely noha nem szánt, nem vet vele — aratáskor, vagy talán még elébb is a terméséből mégis kiveszi a maga részét, amelyhez a tolvajürügyen kivül, semmi „jogczím"-e sincs.

A 20. század első nagy, országos hörcsöginváziója az 1921 és 1927 közötti időszakra datálható. A tengernyi hörcsögben azonban többek meglátták az üzletet is. A hörcsög csapdázása, a befogott állatok nyúzása és a szőrme értékesítése egy új mesterséggé nőtte ki magát. Ők lettek a „hörcsögtőrözők”, akik többnyire kis családi vállalkozásokban dolgoztak. Munkájukról 1927-ben a Magyar Vadászújság így számol be: „1926. év tavaszán 80 emberük dolgozott 1000 fogóval. Kifogtak kb. 100,000 darabot, kifizettek érte fogásért kb. 300.000,000 koronát. 1927. év tavaszán már ők (a németek) fizettek egyes földbirtokosoknak 1–200 koronát darabonként a hörcsögért.” A bevételük tehát két forrásból is megvolt: egyrészt a gazdák fizettek nekik a hörcsögmentesítésért, másrészt ennél is nagyobb bevétele tettek szert a bőrök eladásával. 1984-ben egy első osztályú bőrért 35 forintot is fizettek.  A szakmának még ma is megvannak az utolsó mohikánjai, 1-2 brigád még működik az országban (róluk később még szót ejtünk).

horcsogos_ujsagcikk_cst_1.png

A következő hörcsöginvázió a második világháború kezdetével esik egybe, majd ezt 8-10 évente újabb és újabb inváziók követték. Tehát az évtizedenként jelentkező hörcsöginvázióra valóban számíthatott és felkészülhetett a magyar mezőgazdaság. Természetesen a szakemberek mindent megtettek a károk mérséklése érdekében, előrejelző rendszer szerveztek, kötelezővé tették a védekezést a kártevők ellen. A módszerek is fejlődtek, megjelentek a hatékony rágcsálóirtószerek. Az 1960-as évek inváziója során kezdték használni nagy mennyiségben az Arvalin rágcsálóirtószert, illetve ezzel párhuzamosan a rovarok ellen a hírhedt DDT-t. Ezek az erős és nem szelektív vegyszerek a gyepek nagyarányú beszántásával együtt felmérhetetlen pusztítást végeztek a 60-as években nemcsak a kártevőkben, de a teljes gyepi és szántóföldi állatvilágban, mai kifejezéssel éve „biodiverzitás-krízist” okozva. Az erős vegyszerek azonban nem hozták el a várva várt csodát, illetve a hatás még váratott magára. Ez részben annak is betudható, hogy a vegyszerek nem csak a rágcsálókat pusztították, hanem másodlagos mérgezéssel ragadozóikat, a menyétféléket, és a ragadozómadarakat is. A ragadozók számát ráadásul célirányosan is próbálták a lehető legalacsonyabb szintre apasztani, mert bennük látták a mérgezések és megváltozott tájhasználat miatt egyre ritkuló vadászható apróvad ellenségét. A 70-es és 80-as évek elején még előfordultak országos hörcsöggradációk, de ezek már - az egyre hatékonyabb védekezés miatt - rövidebb ideig tartottak. 1970 tavaszán mintegy 50.000 hektáron jelentettek 12-33 kotorék/hektár sűrűséget, annak ellenére, hogy a megelőző két évben 70 és 78 ezer hektáron védekeztek rágcsálók ellen. Az 1980-as években az ellenőrzött terület 40 ezer és 350 ezer hektár között változott, azonban még a rendszeres gyérítés sem változtatott jelentősen a hörcsög mennyiségén. Tiszavasváriban például 1973-ban 1000 hektáron 112.920 hörcsögöt pusztítottak el, és ebben az évben további minimum 1,5 millió bőrt gyűjtöttek az ország keleti részéből. Annak ellenére, hogy az országban 1973-74-ben nem tapasztaltak gradációt, a gyűjtött bőrök száma a következő évben 2,4 millióra nőtt. A ’90-es évekre azonban a hörcsögök száma annyira lecsökkent, hogy vegyszeres védekezésre már nem volt szükség, de 1992-ben mégis mintegy 1 millió szőrmét gyűjtöttek a hörcsögtőrözők. Az 1989-es gradáció után 1997-ben szaporodott el ismét az állomány, ami az Alföld központi területére korlátozódott. Ebben az évben Besenyőtelek-Poroszló, Jászapáti-Heves közötti főút 20 km-es szakaszán 117,4 gázolt hörcsög/km értéket számoltak. A hörcsög még utoljára (?) támadásba lendült az évezred végén, de két év alatt lecsengett a gradáció. Minden jel arra mutatott, hogy az agrárium a 21. századra legyőzte a hörcsögöt.

horcsog_kitelepites_cst.jpgHörcsögöket telepítenek ki belterületről egy korábbi LIFE projekt, a RAPTORSPREYLIFE keretében (fotó: Cserkész Tamás)

A hörcsög helyzete ma

A 10 évente várható hörcsöggradáció 2010-ben elmaradt, és még kisebb területeken sem igen lehetett tapasztalni az állomány erősödését, de 2010 után egy egészen egyedi folyamat szemtanúi lehettünk. A hörcsög elkezdett beköltözni alföldi falvak kiskertjeibe, ahol a zöldségeket dézsmálja, de megeszi a háziállatoknak kihelyezett étel is, és olykor a házakba is betévednek. Alföld-szerte ismertek „hörcsögös falvak”, de a jelenség átütőnek és helyenként már-már kritikusnak Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén tekinthető.  Ezzel párhuzamosan a külterületi állományok mérete az intenzíven művelt nagy táblás monokultúrák kialakítása, a mezsgyék beszántása és a modernizált mezőgazdasági technikák (pl. a fokozott vegyszerhasználat, a mélytalajlazítók, a minimális veszteséggel dolgozó kombájnok) miatt csökken. A hörcsögök belterületen való megjelenése feltehetően összefügg a 2010-ben jelentkező kimagasló csapadékmennyiséggel, amely a belvízmentes és egyben bőséges táplálékot biztosító  falvakba kényszerítette az állatokat.

A hörcsög, mint a parlagi sas és a molnárgörény fontos tápláléka

Azokon a területeken, ahol a fajok elterjedési területe átfed méreténél, élőhelyénél és életmódjánál fogva a parlagi sas (Aquila heliaca) és a molnárgörény egyik legkedveltebb zsákmányállata a hörcsög. A parlagi sas hazai elterjedési területének nagy része átfed a hörcsög elterjedési területével, és itt három évtizede rendszeres táplálékmaradvány-gyűjtés is folyik a parlagi sas monitorozása során.

parlagi_sas_taplalek_grafikon.png

A parlagi sas táplálékmaradványainak vizsgálata alapján rajzolt grafikon. A 2012-es populációméret növekedését terepi vizsgálatokkal nem sikerült kimutatni, viszont jól illeszkedik a kb. 10 évente közel szabályosan jelentkező hörcsöggradációk sorába. A hörcsög utóbbi 7 évben megfigyelhető visszaszorulása a parlagi sas táplálékában viszont éppen ellent mond a terepi eredményeknek, ám ennek magyarázata egyelőre nem ismert.

Hörcsögtőrözők újra munkában

Békés és Csongrád megyében helyenként napjainkban is tömeges a hörcsög a szántóföldeken, és ez a helyzet látszólag évek óta tart. Ennek hátterében a hosszú, meleg őszi időszakok és az enyhe telek állhatnak, amelyek lehetővé teszik a hörcsög szaporodási időszakának meghosszabbodását. Egy nőstény évente nem csupán kettő, de három almot is sikeresen felnevelhet, így bőségesen kompenzálódik az évi rágcsálómentesítés következtében lemorzsolódott egyedszám.

Mindez azt jelenti, hogy a hörcsögtőrözök újra munkába állhatnak.

Pár éve sikerült egy tőröző társaság munkájába bepillantanunk. A tőrözők 4000 tőrrel dolgoznak egyszerre, hét ember rakta ki őket, miközben egy társuk az addig megfogott állatokat nyúzta, és a bőröket szárította. Az akkor már két hete tartó előszezonban addig 6-8000 hörcsögöt fogtak, de a főszezonban napi 2000-2800 hörcsögöt elejtenek. Az addigi rekordjuk 120000 hörcsög volt a teljes tavaszi szezonban. Annak a gazdának a területéről fogják ki a hörcsögöt, aki szerződésben biztosítottan fizet a fogásért. Aki nem fizet, annak a területével nem foglalkoznak. A bőrre is van kereslet, ebből is van bevétel, és egy amerikai cég weblapján most is lehet előjegyzést tenni Magyarországon gyűjtött hörcsögbőrökre.

horcsogcsapdak_cst.jpgHörcsögcsapdák („tőrök”) bevetésre készen (fotó: Fatér Imre)

horcsogborok_cst.jpgSzáradó hörcsögbőrök (fotó: Fatér Imre)

Milyen lesz a hörcsög jövője Magyarországon?

A mezei hörcsög védett faj hazánkban és az EU-ban is, az IUCN globálisan kritikusan veszélyeztetettnek tartja, ami ellentmondásos helyzetet teremt. Eddig nagy erőkkel küzdöttünk ellene, és most, hogy megnyertük a harcot, kezdjünk el dolgozni a védelme érdekében? A válasz igen, ugyanis a hörcsög fontos része a minket is befogadó környezetnek és természetnek. Mivel nem tolerálja a modern, nagyüzemi szántóföldi növénytermesztést, jelentős károkozására már nem kell számítani, ráadásul az ország számos területéről teljesen eltűnt. Lokálisan még jelenthet problémát, és ne tagadjuk le, gazdasági kár okozásra is képes, ennek azonban kezelhető problémának kell lennie.

A megoldáshoz mindenekelőtt természetes ragadozóinak kíméletére lenne szükség. Be kellene végre fejezni a nem-szelektív, ölve fogó ragadozócsapdák használatát és a ragadozók mérgezését. A rágcsálóirtó vegyszerekhez csak legszükségesebb esetekben kellene nyúlni, és akkor sem a diffúz, traktorról vagy repülőgépről történő kiszórást kell alkalmazni, hanem a rágcsálókotorékba történő célzott kijuttatást. Megoldást jelenthet a hörcsögtőrözők foglalkoztatása, ők ugyanis vegyszermentesen képesek gyors eredményt elérni, azaz egy területet hörcsögmentesíteni. A molnárgörény kímélete miatt előnyösebb lenne élve fogó, vagy a hörcsögre jobban szelektív csapdák használatát elvárni. Szintén változtatni kellene a szabályzáson: ne lehessen engedély nélkül hörcsögöt mérgezni vagy csapdázni, hanem gyors elbírálás után a szakhatóság adja ki az engedélyeket a tevékenység folytatására. Ezzel részben megvalósulna az állományok nyomon követése és a gyérítések ellenőrzése, ami EU-szinten elvárt kötelezettség Magyarországgal szemben.

A hörcsög megítélése és védelme tehát igen összetett kérdés, ahol többek között figyelembe kell venni a természetvédelem, a növénytermesztés, és lakosság érdekeit is. Természetvédelmi szempontból sokkal hatékonyabb és költségkímélőbb életképes populációk megőrzése, mint az, hogy egy összeomlást követően próbáljuk meg visszahozni a fajt a kipusztulás küszöbéről. A szakmailag megalapozott, minden érintett oldal érdekeit figyelembe vevő fajmegőrzési terv a GRASSLAND-HU LIFE projekt keretében készül.

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. A projektet a Herman Ottó Intézet koordinálja, a Magyar Természettudományi Múzeum partnerszervezetként vesz részt a projektben.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr8016079452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lord Pighead 2020.07.28. 00:53:37

Remek cikk, köszi szépen!
Egyetlen apró megjegyzés: Régen (kb 30 évvel ezelőtt...) volt szerencsém elkapni egy hörcsögöt puszta kézzel. (Nem tudtam hogy védett állat - bár lehet hogy akkor még nem is volt védett). A lényeg az, hogy megfőztem és megettem... és ISTENI FINOM volt a húsa! Na már emiatt is védeni kell egy darabig a kis aranyost, mert ha újra megsokasodik, majd lehet csemegézni belőle...

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30