Hogyan keressünk éjjeli lepkéket?

E kérdésről sokaknak egy virágos réten szaladgáló lepkehálós alak jut eszébe először. Aztán felfigyelnek az „éjjeli” szóra, és képzeletükben elemlámpát adnak neki. Valóban, még mindig ez a hagyományos gyűjtőmódszer tűnik a legegyszerűbbnek, ám a hazánkból eddig ismert, nagyjából 3400 éjjelilepkefajnak csak egészen kis részét lehet így meglelni.

Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)

Ha este és éjjel lámpával járunk be egy területet, akkor is megfigyelhetünk lepkéket, amelyek röpködnek vagy éppen virágokon szívogatnak. Ám az éjjeli lepkék jelentős része rejtett életmódot folytat, és még a lámpás bejárások alkalmával is csak kivételesen, nagy-nagy szerencsével találkoz­hatunk velük. Ezeket a fajokat magunkhoz kell csalogatnunk: táplálékkal, fénnyel vagy különleges, fajra jellemző egyedi illatanyagokkal.

Csalizni nem csak halakat lehet

Lepkéket vonzó táplálékot, vagyis lepkecsalétket bármilyen édes, erős illatú anyag­ból készíthetünk, de legjobban a vörösboros csalétek vált be. Egy üveg vörösborban melegítés közben feloldunk 1 kg cukrot, majd a szirupba áztatunk olyan madzagokat, amelyek természetes anyagból, növényi rostokból készültek, ám korábban már jó ala­posan kifőztük őket, hogy a ragasztó és egyéb adalékanyagok eltávozzanak – ezeket a lepkék nem szeretik. A nedves madzagokat fák, bokrok ágaira kell kiakasztani nap­nyugta idején, a lepkék rá fognak ülni. Az alkohol részben hasonló élettani hatást vált ki náluk, mint az embernél: mozgáskoordinációjuk sérül (berúgnak), nehezen vagy egyáltalán nem képesek elrepülni, ezért könnyen tanulmányozhatók. Azonban az ivászat után elég nekik tíz perc (legfeljebb fél óra), hogy teljesen kijózanodjanak és folytassák megszokott életüket, mintha mi sem történt volna. 

tothbalazs_kozmuveles_20200508_blogcikk1.jpgKora tavaszi bagolylepkék tömege lepkecsalétken, a Budai-hegységben (fotó: Tóth Balázs, Magyar Természettudományi Múzeum)

Mivel itt a lepkék természetes táplálékával akarunk versenyre kelni, azokban az időszakokban érhetjük el a legjobb eredményeket, amikor a csalétken kívül mást alig találnak. Különösen a kora tavasszal, lombfakadás előtt, valamint az ősz végén, lombhullás után érkezik sok lepke a madzagokra. Azonban nyáron, aszályos időben, amikor kiég a növényzet és alig van virág, szintén számos faj érkezik. Fontos, hogy már napnyugta idején kihelyezzük a csalétkeket, hogy legyen ideje szétterjedni az illatnak és a lepkék megérezzék őket. Tavasszal és ősszel napnyugta után kb. másfél óra múlva már be is fejezik a táplálkozást a madzagokon, nyáron viszont, ha meleg van, egész éjszakán át folyamatos a mozgás: még pirkadatkor is érkeznek új vendégek.

A fény varázsa

Közismert tény, hogy fénnyel is lehet lepkéket csalogatni. Ennek pontos okát még nem sikerült megfejteni; az egyik elmélet szerint a tájékozódásukat zavarja a mesterséges fény, eltéríti őket eredeti repülési irányuktól és ezért repülnek feléje. Azonban nem vonzza mágnesként a lepkéket: számos esetben megfigyelték, hogy a lámpa közvetlen közelében repültek el, ám „eszük ágában” sem volt ott maradni, belevesztek az éjszaka sötétjébe.

 tothbalazs_kozmuveles_20200508_blogcikk2.jpg

Az egyik lehetséges magyarázat arra, miért csalogatja a fény a lepkéket. Ha tartani akarják repülési irányukat, egy távoli fényponthoz viszonyítják mozgásukat.
A) Ha egy égitestet szemelnek ki, azt mindig ugyanolyan irányban fogják látni – hiszen nagyon messze van, nem mozdul el – így saját repülési irányuk állandó marad.
B) Ha viszont egy lámpához viszonyítanak, annak képe előbb-utóbb el fog mozdulni. A lepke azt fogja hinni, ő tért le az iránytól, ezért úgy korrigál, úgy fordul, hogy a fény iránya változatlan maradjon. Minél közelebb ér, annál erősebben kell kanyarodnia, hogy tartsa a szöget – végül spirálvonalban megérkezik a lámpához.

A lámpázás során fehér lepedőt feszítünk ki, amelyet lámpával világítunk meg. A lepkék a lámpa közvetlen fényét vagy a lepedőről visszavert fényt pillantják meg, odarepülnek, majd a lepedőre és. a környező megvilágított tereptárgyakra ülnek. Az egyes fajok viselkedése egészen eltérő lehet. A szenderek sokszor annyira megnyugszanak néhány perc alatt, hogy akár az ujjunkra mászathatjuk őket, nem fognak elrepülni. Vannak olyan bagolylepkék, amelyek viszont sosem ülnek le, folyton ide-oda repdesnek.
A lámpázáshoz szükséges esz­közöket lámpázó-felszerelésnek (a lepkészzsargonban egyszerűen lepedőnek vagy lám­pának) hívjuk. Fontos megemlíteni, hogy itt nem csapdázunk semmit, ugyanis a fényre jövő állatok bármikor szabadon távozhatnak (és előbb-utóbb meg is teszik).
A legjobb lámpázóhelyek a nagy rétre néző erdőszélek. A nyílt terepen a fény messziről látszik, viszont az erdőből is kicsalogatja azokat a lepkéket, amelyek a szélső fák lombjában bújtak el nappalra.

 

tothbalazs_kozmuveles_20200508_blogcikk3.jpgFelállított lámpázófelszerelés fénycsővel és az előző napi fogás egy részével (fotó: Tóth Balázs, Magyar Természettudományi Múzeum)

A tél végi hóolvadástól a kemény téli fagyok beálltáig egész évben, folyamatosan érdemes lámpázni. A legrosszabb eredményt a holdvilágos éjszakák és a frontok utáni lehűlések tartogatják. A legtöbb lepke pedig a frontbetörések előtti fülledt meleg időben érkezik, különösen felhős ég alatt (a gyenge eső sem zavarja őket).
Szintén a fény csalogató erején alapul a fénycsapdázás. Olyan eszközzel történik, amely a fényforrásra érkező állatokat egy tölcsérrel vezeti be a gyűjtőtartályba, ahonnan már nem tudnak kiszabadulni. Ezt az eszközt nevezzük fénycsapdának. Léteznek fix telepítésű, több éven át ugyanazon a helyen működő fénycsapdák, de a lepkészek használnak  könnyen hordozható és telepíthető csapdákat is, melyek akkumulátorról üzemelnek. Ezekkel olyan élőhelyeket is elérhetnek, vizsgálhatnak, ahol a lepedő már nem férne el.
Itt kell kitérni arra, hogy a fénnyel csalogató lepkészeti módszerek magyar neveit – talán angol nyelvi befolyás miatt – többen pontatlanul használják: a lámpázást mond­ják „fénycsapdázásnak” annak ellenére, hogy ott nem esnek csapdába a lepkék.

tothbalazs_kozmuveles_20200508_blogcikk4.jpgMüködő vödörcsapda, sötétlila színű fénycsővel (és egy tollascsápú araszolóval – Colotois pennaria) (fotó: Tóth Balázs, Magyar Természettudományi Múzeum)

Akár lámpázunk, akár fénycsapdázunk, olyan eszközzel érjük el a legjobb ered­ményt, mely sok ibolyántúli fényt sugároz (persze hasznos, ha a látható tartományban is erős a fénye, hogy megnézhessük, milyen fajokkal hozott össze minket a szerencse). Hálózati feszültséggel legjobban a higanygőzlámpák (HgL izzók, leg­gyakoribb a 125 W teljesítményű), esetleg a kevertfényű izzók (HMLI, 160 W teljesítménnyel) használhatók. Ezek hiányában – akkumulátorról – a BL, ill. a BLB jelű fénycsöveket (általában 6–8 W teljesítménnyel) is bevethetjük. A lepkészek balszerencséjére ezek gyártását mind beszüntették, már csak kifutó készletből lehet olykor-olykor beszerezni. A terjedőben lévő LED fényforrások között pedig még nincs olyan, amely az előbbieket minden tekintetben helyettesítené, de előbb-utóbb mégis ezekre kell átállni.

Vonzó illatok

Az éjjeli lepkék nagy részénél a párok úgy találnak egymásra, hogy az egy helyben ülő nőstény illatanyagot bocsát ki, amelyet a hímek csápjukkal érzékelnek, és a levegőben terjedő illatösvényt követve előbb-utóbb megtalálják párjukat. Ezt az illatanyagot feromonnak hívjuk; minden éjjelilepke-fajnál más és más, és csak a nősténnyel azonos fajba tartozó hím képes érzékelni. A csáp nagyon érzékeny: már egyetlen feromon-molekulára reagál, és jelez az agynak. Itt már nyugodtan beszélhetünk vonzásról, mert a feromontól elcsábult hím minden tevékenységét abbahagyja, és a lehető legrövidebb úton a nőstényhez igyekszik.
Az első lepkefaj, amely feromonjának kémiai szerkezetét meghatározták, a selyemlepke (Bombyx mori) volt. Mára a legtöbb mezőgazdasági és erdészeti kártevő lepkefajnak ismert a feromonja, elő tudják állítani, és használják is az ellenük történő védekezésben: olyan csapdákat alkottak, melyekben a feromon a csali. A csapdákban vagy légypapírszerű, ragacsos anyag veszi körül a feromont tartalmazó kapszulát, vagy a kapszula olyan műanyag palackban foglal helyet, melynek varsaszerű alakja miatt a bele repülő lepkék többé nem találják a kiutat.
Persze nem lehet összefogdosni velük számottevő mennyiséget, ám arra nagyon is alkalmasak, hogy megmutassák, mikor kezdenek kikelni az egyedek – így célzottan lehet permetezni rövid időszakokra korlátozva, és nem kell hónapokon át rengeteg mérget feleslegesen kiszórni.
A feromoncsapdák az élővilág kutatásában is hasznosak: ha tudni szeretnénk, hogy egy adott faj honos-e a kutatott helyszínen, akkor csak kihelyezzük a hozzá szerkesztett illatcsapdát, akár heteken át működik, amíg a feromon el nem párolog belőle.

Nevelés

Sok lepkefaj, főleg az aprócska molyok között, sem a csalétek, sem a fény iránt nem érdeklődik, és még feromonja sem ismert. Ugyanakkor hernyóik viszonylag könnyen megtalálhatók a tápnövényükön, vagy azért, mert feltűnőek, vagy, mert ténykedésük nyomán jellegzetes rágásnyom keletkezik (amely gyakran jobban elkülöníthető a hasonló fajokétól, mint maguk a lepkék). Ilyenkor a hernyókat kell begyűjtenünk és addig táplálnunk, amíg bebábozódnak – vagyis lepkét nevelünk a hernyókból.

tothbalazs_kozmuveles_20200508_blogcikk5.jpg

Feketedió-fényesmoly aknái fekete dió levelében. (fótó: Takács Attila)

Remélem, ezzel az írással némi bepillantást engedtem a lepkészek terepi munkájába, és kedvet kapott az Olvasó, hogy az éjjeli lepkék világát tanulmányozza!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1015692874

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

június 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30