Fekete álarcosok társasága
Görénynapló 1.

A görényekről sok minden eszünkbe juthat, és valószínűleg nem az elsők között szerepel, hogy hasznos, védendő vagy éppen elragadó. Ezt igyekszünk megváltoztatni a molnárgörényről szóló cikksorozatunkkal. A faj utolsó bástyái Európában a Magyarország területén élő állományok, és bár prémjéért ma már nem pusztítják, a vegyszeres mezőgazdasági rágcsálóirtás komoly veszélyt jelent rá. Védelme érdekében komplex és hiánypótló kutatás kezdődött néhány éve.

molnargoreny_pofaja.jpgKutatók markában

Szerzők: Cserkész Tamás (Állattár), Ottlecz Barnabás, Csorba Gábor (Emlősgyűjtemény), Görföl Tamás (Emlősgyűjtemény), Szatmári Lajos, Sramkó Gábor

A rágcsálók réme

Kecses mozgású ragadozó szökdécsel a szántóföldön, hirtelen két lábra áll, végigkémleli a vadászterületét, majd eltűnik a föld alatt. Ez a jelenet hazánk egyes tájain szerencsére még nem ritka, hiszen nálunk él a rejtőzködő életmódú, viszonylag kis termetű, bájos küllemű emlős, a molnárgörény (Mustela eversmanii) legjelentősebb európai állománya. Ezt az állatot nem hosszútávfutásra, vagy lesből való lerohanásra „fejlesztette” az evolúció. A molnárgörény a mezőgazdaság üldözött ellenségeit, a föld alatti járatokban lakó pockokat és hörcsögöket „vadássza le”. Zsákmányállatait még télen is pusztítja, föld alatti telelőkamrájukból kikotorja, majd elfogyasztja őket. A görények célirányos „ritkítása”, ami sajnos még napjainkban is igen elterjedt, tehát kifejezetten káros. Arról nem is beszélve, hogy a molnárgörény Magyarországon és az Európai Unióban is védett faj, így elpusztítása törvénybe ütközik.

molnargoreny_vadkamera_atmeretezett.jpg

A molnárgörények itt élnek a környezetünkben, de ritkán kerülnek szem elé, mert a végletekig rejtőzködő életmódot folytatnak (automata vadkamerával készült felvétel)

Három a görény

A görények a menyétekkel, vidrákkal és a borzokkal állnak rokonságban; őket együttesen a menyétfélék (Mustelidae) családja néven ismeri a tudományos rendszertan. A mi molnárgörényüknek azonban csak két közeli rokona van; egyikük az Észak-Amerikában őshonos feketelábú görény (Mustela nigripes), a másik pedig az Európában élő közönséges görény (Mustela putorius). A gyepterületek felszántása és a rágcsálóirtási programok miatt a feketelábú görénynek annyira lecsökkent az állománya, hogy már kihaltnak vélték, amikor 1981-ben találtak egy néhány állatból álló populációt Wyoming államban. A szakemberek végül a teljes állomány befogása mellett döntöttek, és egyedeit fogságban szaporították tovább. Az összes ma élő feketelábú görény az akkor befogott és sikeresen továbbszaporított 7 egyednek a leszármazottja. Nem csak a fogságban tenyésztés, hanem a vadonba való visszatelepítés is sikeresnek bizonyult, így ennek a fajnak ma már önfenntartó populációi élnek Dakota, Wyoming és Arizona államok területén. Bár a természetvédelmi akció még közel sem tekinthető lezártnak, a kezdeti sikernek köszönhetően a feketelábú görény az Egyesült Államok természetvédelmének egyik címerállata lett, és sorsa intő példa számunkra is.

feketelabu_goreny_netrol.jpg

Fiatal feketelábú görény (Mustela nigripes) vadászni tanul (fotó: Kimberly Fraser / USFWS) (CC BY 2.0)

A közönséges görény hazánkban is viszonylag gyakori, és leginkább sötétebb színezetében, illetve élőhelyigényében tér el a molnárgörénytől. A közönséges görény ugyanis inkább a cserjés dombvidékek és a vízpartok lakója, és a molnárgörénnyel ellentétben gyakran megtalálható emberi települések közelében is. Vadász legyen a talpán, aki a sötét éjszakában elkülöníti a védett molnárgörényt a vadászható közönséges görénytől.

Mi a tudomány jelenlegi álláspontja a sokak által háziállatként tartott vadászgörényről?            

Görényeket már az időszámításunk előtti 4. században tartottak és tenyésztettek fogságban rágcsálóirtás céljából, valamint görénnyel ugrasztották ki az üregi nyulakat a kotorékjukból. A vélemények megoszlanak arról, hogy önálló fajnak tekintsük-e a vadászgörényt (tudományos nevén Mustela furo), vagy a közönséges görény alfajának. Az sem teljesen egyértelmű még, hogy a molnárgörényből, vagy a közönséges görényből tenyésztették-e ki. Léteznek olyan vadászgörény-tenyészetek, amelyekben az állatok színezete és koponyája sokkal inkább a molnárgörényre hasonlít, míg más tenyészetek állatai a közönséges görénnyel mutatnak egyezést. Az általunk vizsgált közép-európai tenyészetekből származó vadászgörények koponyája teljes egyezést mutat a közönséges görénnyel. Az biztos, hogy a vadászgörényt szinte minden kontinensre elvitték. Sok helyen a természetbe is kijutottak a házi kedvencek, ahol a vadonélő állatokkal párosodva hibridek jöttek létre, ami természetvédelmi szempontból problémát jelent.

Görény végveszélyben?

A molnárgörény egészen Kínáig előfordul, elterjedésének nyugati határa azonban a Kárpát-medencében található. A Békés és Csongrád megye területén élő, a hörcsög elszaporodása miatt jelenleg nagy egyedszámra duzzadt állománya tekinthető e faj „utolsó bástyájának” – Európában legalábbis biztosan. Szerencsések vagyunk mi, magyar kutatók és természetszerető emberek, hogy e különleges szépségű ragadozóban gyönyörködhetünk. Kérdés, hogy mindezt meddig tehetjük meg? Szépsége ugyanis sok állat pusztulását okozta, hiszen csodás téli bundájáért a szőrmegyűjtők egészen a 20. század végéig nagy mennyiségben vadászták. Mára szerencsére a prémmel díszített ruha kiment a divatból, de sajnos akadt helyette más veszélyeztető tényező. Ilyen például a vegyszeres mezőgazdasági rágcsálóirtás: a mérgezés miatt legyengült pockokat és más rágcsálókat fogyasztó ragadozók szervezetébe is bejut a méreg, ott feldúsul, és ettől a ragadozók is elpusztulnak. A molnárgörény esetében ennek jelentőségét még nem tudjuk pontosan, de egy, a közönséges görényen végzett dániai kutatás szinte minden elemzett görény szervezetében megtalálta a rágcsálóirtószerek maradványait. Azonban nem csak a kémiai rágcsálóirtás jelent veszélyt a molnárgörényre. A Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményébe sok molnárgörény lyukas koponyával került be, melyek mindegyike hörcsögcsapdázásnak esett áldozatul. Habár a molnárgörény rejtőzködő életmódú, éjszaka kilométereken át bandukol zsákmány vagy szerető után kutatva. Ilyenkor gyakran keresztez közutakat. Ezért a növekvő gépjárműforgalom is veszélyezteti a populációt. Ami azonban komoly fenyegetés a molnárgörényeknek, az váratlan segítség kutatóiknak; a genetikai vizsgálatokhoz szinte kizárólag gázolt és időben felfedezett tetemek szolgáltatják a mintát, egyes területekről olyan mennyiségben is, hogy abból a populáció genetikai jellemzőit is sikerült felmérni. Mivel a jó minőségű mintákhoz friss tetemekre van szükség, fontos a lakosság segítsége is („citizen science"), hogy kutatóinkhoz mielőbb eljusson az információ, ha gázolt görényt találtak. 

molnargoreny_kutatok_kezeben_cst.jpgHosszú, keskeny és hengeres testalkat, rövidke lábak: ez szükséges a hörcsögkotorékban végzett munkához

horvathm_20160722_143253_img_2716.jpgA rövid lábak nem szerencsések, ha róka, vagy sas veszi üldözőbe. Mi tagadás, nem a molnárgörény áll a tápláléklánc csúcsán (Dr. Horváth Márton Oroszországban készült felvétele)

A Görénynapló 2-ből kiderül, milyen, amikor egy görény igazán szeret ♥.

Amennyiben gázolt görényt talál, illetve vadászként görényt ejt el, vagy csapdáz, kérjük, jelezze kutatóinknak a gorenyinfo@gmail.com címen!

grasslandhu_logo.jpglife_logo.jpgmuzeumlogo.jpegnatura2000_logo_1.png

   

 

 

A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. A projektet a Hermann Ottó Intézet (http://www.hermanottointezet.hu/) koordinálja, a Magyar Természettudományi Múzeum partnerszervezetként vesz részt a projektben.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr8715631240

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dan da Man 2020.04.25. 12:34:42

Érdekes volt, köszi.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

szeptember 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30