Eocén élővilág a Kárpát-medencében
Megjelent a Természettár Könyvsorozat újabb kötete

Az olvasók körében nagy sikert aratott a 2016-ban megjelent A mi jégkorszakunk című könyv. A sorozat most megjelent kötete egészen más világot mutat be a földtörténet eocén korszakából, amikor még nyoma sem volt a jégkorszaknak, sőt kifejezetten forró éghajlat uralkodott a Földön.

Írta: Dulai Alfréd (Magyar Természettudományi Múzeum, Őslénytani és Földtani Tár)

eocen_borito_kivagott.pngA mangrovemocsár növényzete, a ritka szárazföldi gerincesek egyike és a gazdag tengeri élővilág Velates és Campanile csigákkal, a vízben lebegő Nautilus-szal, vérszomjas cápával és egy elpusztult tengeritehén csontvázával (Szabó Márton rekonstrukciója)

Míg a pleisztocénben a sarkvidék felől kiinduló jégtakarók messze délre mindent letaroltak, addig az eocénből a jégtakaró nyomai helyett szubtrópusi éghajlatot jelző élőlények kövületei kerültek elő az Északi-sarkvidéken.

Esőerdők és meleg tengerek a Kárpát-medence területén

A jégkorszakhoz hasonlóan az eocén is bővelkedett érdekes és izgalmas eseményekben, melyek nyomai és bizonyítékai a Kárpát-medence számos lelőhelyén megtalálhatók. A paleocén végén,körülbelül 55 millió évvel ezelőtt, nagyjából 6 fokos felmelegedéssel járó, szélsőséges klímaváltozás zajlott. A paleocén-eocén termális maximumnak nevezett esemény következtében trópusi esőerdők borították Közép-Európát. Ennek eredményeként a magyarországi eocén rétegsorokat olyan fontos trópusi-szubtrópusi eredetű nyersanyagok jellemzik, mint a bauxit vagy a barnakőszén.

2_abra-gant_bagolyhegy.JPGAz egyik legismertebb hazai eocén rétegsor: felhagyott bauxitbánya a gánti Bagoly-hegyen (fotó: Kercsmár Zsolt)

A mai Kárpát-medence területén egykor meleg sekélytengerek hullámzottak. Élőviláguk rendkívül változatos volt, kőzetalkotó mennyiségű, tenyérnyi méretet is elérő egysejtű nummuliteszekkel, zátonyokkal vagy akár félméteres óriáscsigákkal.

3_abra-orias_nummuliteszek.jpgÓriási egysejtű nummuliteszek (Nummulites millacaput) a hazai eocénből (fotó: Főzy István)

4_abra-campanile_blogra.jpg

A földtörténet egyik legnagyobb csigája: Campanile giganteum kőbele a bakonyi eocénből (Nagytárkány-puszta, MTM, Deinas-gyűjtemény). Méretarány: 1 cm (fotó: Hankó Eszter)

A rengeteg egyéb gerinctelen állat mellett sokféle gerinces is élt a tengerekben: különböző csontoshalak, cápák és méretes tengeritehenek. Az egykori ősföldrajzi helyzetnek és a későbbi földtörténeti eseményeknek köszönhetően elsősorban a tengeri élővilág fosszilizálódott a területünkön, a szárazföldi gerincesekről sajnos jóval kevesebb információ őrződött meg.

5_abra-capafog2.jpg

Eocén cápafogak (Lamniformes, Mitsukurinidae, Lamnidae és Otodontidae) az MTM gyűjteményéből. 1–2: Striatolamia macrota, Dudar, Béke-akna; 3: Striatolamia macrota, Budapest, Kis-Sváb-hegy; 4–5: Striatolamia macrota, Tatabánya; 6: Isurus praecursor, Porcsesd (Románia); 7–8: Otodus (Otodus) obliquus, Porcsesd (Románia). Méretarányok: 1–3, 6–8: 1 cm, 4–5: 5 mm (fotó: Szabó Márton)

6_abra-tatabanya_exploded_sirenian.jpg

Eocén sziréncsontváz lenyomata Tatabányáról az MTM gyűjteményében (balra). A lenyomat rajzán (jobbra) különböző színekkel különítettük el a csontváz elemeit. Méretarány: 20 cm (fotó: Szabó Márton)

Gyűjtemények, kutatások

A rövid bevezetés után a kötet első nagyobb fejezete általánosságban mutatja be az eocén kort a legfontosabb földtörténeti, éghajlati és evolúciós eseményekkel. A harmadik fejezet a magyarországi eocént mutatja be, részletezve a kutatástörténetet, az előforduló képződményeket és a legfontosabb hazai lelőhelyeket. A Magyar Természettudományi Múzeum eocén gyűjteményi anyagait ismertető fejezetben kitérünk a paleobotanikai leletekre, a klasszikus őslénytári gyűjteményekre, a típusanyagokra, az eocén fúrásmintákra, a vékonycsiszolatokra és a közelmúltban kapott adományokra is. 8_abra-brachiopoda-tipusok_blogra.jpg

Eocén pörgekarú (Brachiopoda) típuspéldányok a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményében. 1–3: Argyrotheca tokodensis, holotípus, Tokod. Méretarány: 1 mm; 4: Meznericsia hantkeni neotípus, Kislőd, Csojjányos-völgy. Méretarány: 1 cm 5: Terebratulina johansenae, holotípus, Perwang-1 fúrás (Ausztria). Méretarány: 1 mm; 6: Rugia zagorseki, holotípus, Perwang-1 fúrás (Ausztria). Méretarány: 1 mm (fotó: Dulai Alfréd és Szabó Márton)

9_abra-tatabanya_bajot_blogra.jpg

Nagyforaminiferák vékonycsiszolati képe. 1: Nagy energiájú sekélytengeri közeghez alkalmazkodott, robusztus, vastag vázfalat építő Nummulites perforatus Tatabánya környékéről; 2: Mélyebb környezetben élő, és jóval vékonyabb Discocyclinák vázai Bajótról (Szőci Mészkő Formáció). Méretarány: 1 mm (fotó: Kercsmár Zsolt)

 A legterjedelmesebb fejezet a hazai eocén ősmaradványokat mutatja be gazdag illusztrációs anyaggal. Ismertetjük az ősnövényeket, a kis- és nagyforaminiferákat, a különböző zátonyalkotó szervezeteket, a páratlan gazdagságú puhatestűeket és egyéb gerinctelen makrofosszíliákat, valamint a tengeri és a szárazföldi gerinceseket. Külön fejezetben foglalkozunk egy napjainkban egyre fontosabbá váló kutatási területtel, a gerinctelen és gerinces ősmaradványok izotópos vizsgálatával, illetve az ehhez kapcsolódó paleoklíma-rekonstrukciókkal. Az utolsó fejezetben kitekintünk a szomszédos Erdélyi-medencére, illetve az eocén korban kulcsfontosságú és a gyűjteményünkben is gazdag anyagokkal képviselt Párizsi-medencére.

11_abra-uv_blogra.jpgSzínpompás eocén puhatestűek a Párizsi-medencéből: francia paleontológusok ultraibolya fény segítségével láthatóvá tették számos faj egykori színmintáját. Méretarány: 2 mm (Didier Merle, Párizsi Természettudományi Múzeum szívességéből)

Bízunk benne, hogy a pleisztocén jégkorszak után a trópusi-szubtrópusi eocénről szóló kötet előkészíti a terepet a további földtörténeti időszakok izgalmas eseményeit bemutató munkáknak. A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményei bőséges anyagokat biztosítanak e további kötetek számára is.

Képek a múltból és a jelenből

A eocénről szóló könyv illusztrációs anyaga – a pleisztocén kort bemutató kötethez hasonlóan - főleg a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeire támaszkodik. Kivétel ez alól a szárazföldi gerincesek fejezete, mivel ezen a téren a hazai intézményeinkben nagyon szegényesek a rendelkezésre álló leletek, így a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat gyűjteményéből egészítettük ki a bemutatott anyagot. Az erdélyi eocént ismertető fejezet esetében az ábrázolt példányok nagy része a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Őslénytani és Rétegtani Múzeumának gyűjteményéből származik. Az egykori élővilágot bemutató fotók és fotótáblák mellett a magyarországi eocént és a legfontosabb lelőhelyeket ismertető fejezetekben számos terepi fotó is segíti az eocén megismerését.

7_abra-brachydiastematerium_transylvanicum_andrashaza_lz_blogra.jpg

Brachydiastematherium transilvanicum állkapocs az erdélyi andrásházi feltárásból. Méretarány: 10 cm (Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat gyűjteménye; fotó: Lantos Zoltán)

 A kötet illusztrációs anyagának kiemelkedő részét alkotják az egyik szerző, Szabó Márton által elkészített élethű őskörnyezeti rekonstrukciók. A kötet címoldalán és az ősmaradványokat bemutató fejezetekben összesen hét rekonstrukció teszi könnyebben elképzelhetővé az eocén világot. Szintén ezt a célt szolgálják az egykorihoz hasonló mai trópusi környezeteket bemutató fotók. A mangrovemocsarak világát Erdei Boglárka és kollégáinak fotói tárják elénk, míg a trópusi-szubtrópusi sekélytengerek recens élővilágát Kocsis László búvárfotói hozzák elérhető közelségbe.

Köszönet

A kötet megírásában a Magyar Természettudományi Múzeum illetékes kurátorai (Dulai Alfréd, Erdei Boglárka, Gasparik Mihály) és nyugalmazott, címzetes főigazgató-helyettese (Kecskeméti Tibor) mellett a hazai eocén kutatások legfontosabb szereplői vállalták a közreműködést: Less György (Miskolci Egyetem), Ozsvárt Péter (MTA–MTM–ELTE Paleontológiai Kutatócsoport), Kercsmár Zsolt (Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat), Szabó Márton (ELTE Őslénytani Tanszék). Kövecsi Szabolcs Attila erdélyi PhD hallgató és jelenleg Borneón dolgozó kollégánk, Kocsis László mellett két jól ismert és a magyar geológusokkal évek óta együttműködő külföldi kutató, Kamil Zágoršek (Prága-Liberec) és  Matúš Hyžný (Pozsony) is hozzájárult a kötet megszületéséhez.

eocen01.jpg

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr8815614014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sdani 2020.04.15. 22:35:17

Na, ez igazán nagyszerű! Az eocén a kedvenc földtörténeti korom (nyilván, mivel a falunk határában is csomó eocén korból származó kövületet találni).

Lobo Marunga 2020.04.16. 08:16:40

Csatlakozom az előttem szólóhoz! Az Eocén megunhatatlan.

haXXor 2020.04.16. 11:10:33

EZ
A
KÖNYV
INSTANT GET!
Szóval meg is rendeltem/vetttem. Köszi

calen 2020.04.18. 10:11:46

Nem pont attól kell rettegnünk éppen, hogy újra ilyen borzalmas állapotok várnak a bolygónkra? Nyüzsgő élet, kicsattanó vegetáció, dzsungel a sarkkörökig?

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

július 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31