Sikerül-e megmenteni a molnárgörényt, a földikutyát vagy a magyar tarszát?
Az eddigi legnagyobb hazai természetvédelmi projekt a pannon gyepek és élőviláguk hosszú távú fennmaradásáért múzeumi közreműködéssel

A hazai természetvédelem eddigi egyik legnagyobb projektje kezdődött el 2019-ben a pannon gyepek és a hozzájuk kötődő fajok hosszú távú megőrzéséért. Korábbi, hasonló projektekhez képest újdonság és előrelépés, hogy végre emlősfajok is szerepet kapnak, ráadásul nem úgy, mint védelemre szoruló táplálékállatok, hanem mint gyepekhez kötődő zászlóshajó fajok. A beszédes akronímájú GRASSLAND-HU LIFE integrált projektet a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. fogja össze, megvalósulásáért pedig tizenöt szervezet működik együtt nyolc éven keresztül.

cst1_1121a.jpgA közönséges ürge (Spermophilus citellus) hátsó lábaira támaszkodva kémleli a terepet, hogy időben ki tudja kerülni a ragadozómadarak képében rá leselkedő veszélyt.

Szerzők: Cserkész Tamás, Németh Attila, Csorba Gábor és Gubányi András

Miért fontos a gyepek megőrzése?

A mérsékelt övi gyepek a leginkább veszélyeztetett, azonban a legkevésbé védett élőhelytípusok közé tartoznak a világon. Kevesen tudják, hogy fajgazdagságuk a trópusi esőerdőkével vetekszik. Megőrzésük épp ezért fontos feladatunk, sőt kötelességünk.

pereilegelo.jpgA Pere községtől délre található Perei-legelő a Hernád magaspartrendszer része. A kiterjedt gyepterület számos védett növény- és állatfajnak ad otthont. A legelőn egykor biztosan előfordult a magyar szöcskeegér, és valószínűleg a földikutya is. Mára sajnos mindkettő eltűnt innen

Nemrég a Science magazin hasábjain megjelent egy tanulmány arról, hogy a gyepek fenntartása kifejezetten költséghatékony megoldás az éghajlatváltozás enyhítésére, hiszen a gyepek növényzete megköti és tárolja a szenet a gyökerekben és a talajban. A gyepek fenntartásán és helyreállításán így mindenki csak nyerhet, a teljes társadalmunk, a környezet, amiben élünk és a gazdálkodók is, hiszen a növénytermesztést is segíti, ha füves gyep húzódik a szántóföldek mellett. A gyepek fokozzák a biológiai sokféleséget, valamint hozzájárulnak a talaj egészségének és a víz minőségének javításához, de lehetőséget biztosítanak a beporzók és a ragadozók megtelepedésének is. Utóbbiak hatékonyan, természetesen és persze vegyszermentesen csökkentik a mezőgazdasági kártevők mennyiségét.

Az Európai Unióban Magyarországon találhatók a legváltozatosabb gyepek

Természeti értékeink sorában kiemelt helyet foglalnak el a gyepek: számtalan értékes növény- és állatfajnak biztosítanak kizárólagos élőhelyet. A sokak által kedvelt madárfajok jelentős része is a különféle gyepekhez köthető, elég csak a túzokra vagy éppen az ugartyúkra gondolni, de ritka emlőseink, pl. a közönséges ürge és a magyar szöcskeegér is a gyepeken talál menedéket. Az eredetileg nagy kiterjedésű füves térségek 70%-át 1853 óta felszántották (a KSH ettől az évtől kezdve vezeti a földterület művelésére vonatozó adatokat), vagy jelentős mértékben átalakították, éppen ezért szükséges a megmaradt természetszerű élőhelyek fokozott védelme vagy mielőbbi helyreállítása. Ma, amikor az élővilág egészét érintő fajkihalási hullám szemtanúi vagyunk, különösen fontos, hogy az Európában egyedülálló füves élőhelyeinket megőrizzük.

gyep_life.pngElőtérben a magyar szöcskeegér utolsó élőhelyeinek egyike a Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzetben. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság nagy figyelmet fordít az élőhely megfelelő kezelésére

A gyepvédelmi projekt célkitűzései

A program egyik fő célkitűzése, hogy elkészüljön az Országos Gyepstratégiai terv, amely magában foglalja

  • a hazai gyepterületek jelenlegi ökológiai és természetvédelmi helyzetének felmérését,
  • a füves élőhelyek kiterjedését és összetételét befolyásoló inváziós fajok, valamint különböző klímaváltozási forgatókönyvek hatásának feltérképezését,
  • továbbá a különféle gyeptípusok esetében az elérni kívánt állapot meghatározását;
  • a korábbi, gyepekhez kapcsolódó projektek eredményeinek és szakmapolitikai anyagoknak az összegyűjtését és áttekintését a füves élőhelyek hatékonyabb megőrzését biztosító szakmapolitikai javaslattételhez;
  • a lehetséges, jövőbeli szociális-gazdasági változások gyepekre gyakorolt hatásának elemzését;
  • az előbbi, egymással összefüggő tevékenységek eredményeire építve a döntés-előkészítő anyag összeállítást.

A gyepstratégiai terv megalkotásának folyamatában részt vesz az Agrárminisztérium és valamennyi érdekelt fél: kutatók, gazdák, erdészek, vadászok, katonaság. A végeredmény így remélhetőleg egy minden fél által elfogadott és támogatott szakmai javaslat lesz, amely a projekt egyik kulcseleme.

Kiemelt célkitűzés az inváziós fajok elleni hatékony fellépés is, ami most nem merül ki a fajok elterjedési gócpontjainak azonosításában vagy egy felügyeleti rendszer kísérleti jellegű létrehozásban, hanem a projektterületeken és környezetükben megpróbálkoznak az inváziós fajok teljes visszaszorításával is. 

Mi a múzeumnak, mint közgyűjteménynek a szerepe a természetvédelmi projektben?

Sok helyen leírtuk,  hogy a természetrajzi gyűjteményekben fellelhető tárgyi anyag és szaktudás megkerülhetetlen információforrás többek közt a GRASSLAND LIFE-hoz hasonló természetvédelmi célú projektekhez kapcsolódó szakmai stratégiák kialakításához.

Ma már a természetvédelmi szabályozások megnehezítik, sőt, többnyire nem is teszik lehetővé bizonyos élőlények terepi gyűjtését. Ilyenkor csak a gyűjteményekben őrzött példányok vizsgálata ad választ számos, a kutatás során felmerülő kérdésre. Gyűjteményi példányok vizsgálatával történeti folyamatokat lehet elemezni, valamint hosszú távú trendeket is előre lehet jelezni. A gyűjtemények fontosak a kártevők és a környezeti károk terjedésének megelőzéséhez, valamint a hosszú távú éghajlatváltozás tanulmányozásához.

blogkonyv_borito.jpgA múzeum kutatói blogsorozatban tették közzé, mire jók a természettudományos gyűjtemények. Az írások szerkesztett változatban, gazdagon illusztrálva könyvben is megjelentek

Mi a múzeum feladata?

Az intézmény a gyepek emlős- és gerinctelen-faunájának az érdekeit képviseli a projektben, azért dolgozunk, hogy e fajok megőrzése is megjelenjen a gyepek védelméről készülő tervekben és koncepciókban. Korábbi, hasonló projektből az emlősfajok rendszerint kimaradtak, vagy mint védelemre szoruló táplálékállatok jelentek meg, így a mostani projekt jelentős előrelépés emlősvédelmi szempontból is. A gerinctelen fauna szerepeltetése egy merőben új, holisztikus természetvédelmi szemlélet előfutárának tekinthető.

Emellett összeállítjuk, vagy megújítjuk egyes zászlóshajófajok fajmegőrzési terveit, illetve összegezzük az ezeket megalapozó korábbi vizsgálatokat, továbbá elvégezzük a hiánypótló kutatásokat.

Fajmegőrzési terv olyan – hazai vagy nemzetközi értékelés alapján annak minősített – veszélyeztetett fajokra készül, amelyek megőrzése, természetvédelmi helyzetük javítása összehangolt, tervszerűen végrehajtott intézkedések megvalósítását igényli. Azon fajok esetében szükséges egy ilyen dokumentumban leírt átfogó stratégia kidolgozása, ahol a védettség, vagy az otthonukat jelentő élőhelyek védelme önmagában már nem elegendő állománycsökkenésük megállításához, kihalásuk megakadályozásához. A természetvédelemért felelős miniszter által elfogadott fajmegőrzési tervek nyilvánosak, és az állami természetvédelem hivatalos honlapján mindenki számára elérhetők.

A fajmegőrzési tervek a természetvédelmi kezelési feladatok hatékony végrehajtását szolgálják. A benne foglalt intézkedések a hatósági munkát (beruházások tervezése, engedélyezése) is támogatják, valamint megalapozzák az állami természetvédelmi szerveknek a faj élőhelyét érintő területkezelési feladatait, a természetvédelmi célú beruházások, projektek intézkedéseit. A tervek más szakágazatok (pl. erdészet, vízügy) számára is iránymutatásul szolgálnak, többek közt az egyes ágazatokat érintő tervezési folyamatok során. (Forrás: termeszetvedelem.hu)

A projektben prioritásként megjelölt fajok kutatásának sokszor a régmúltra, akár 100 évnél is régebbre visszavezethető hagyományai vannak a múzeumban.
Ilyen például a földikutyák kutatása, amivel a 20. század kezdete óta foglalkoznak egykori és mai munkatársaink. A 2005 óta tartó, intenzív hazai kutatásoknak köszönhetően rohamosan bővülnek a földikutyákról rendelkezésre álló ismereteink, mindezek gyakorlatba ültetése pedig nagyban segíti e ritka és veszélyeztetett állatfajok megőrzésért vívott küzdelmet.


nannospalax_hungaricus_deliblat_2_vajda_z.JPGA magyar földikutya (Nannospalax hungaricus) A Kárpát-medence középső, főként kontinentális klímájú, időjárási szélsőségeknek és aszálynak leginkább kitett vidékein honos. (fotó: Vajda Zoltán)

A hagyományok, a célok és a feladatok hasonlóak másik jelentős emlőstani értékünk, a magyar szöcskeegér esetében is. A fajjal foglalkozó fajmegőrzési terv még azelőtt készült, hogy 70 év után ismét élő szöcskeegeret vehetett volna kézbe bárki is Magyarországon, így érthető, hogy annak teljes megújítására lesz szükség. A szöcskeegérrel kapcsolatban ambiciózusabb célok is megfogalmazódtak: megpróbáljuk őket szaporodásra bírni zárt körülmények között, mert sajnos reális annak az esélye, hogy a faj megmentésének ez az egyetlen módja. Ennek érdekében a Fővárosi Állatkerttel és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal működünk együtt.

szocskeeger.jpgA magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az egyetlen hazánkban honos emlősfaj, amit az IUCN veszélyeztetett fajként tart nyilván

További három emlősfaj szerepel még a múzeum palettáján: a molnárgörény, a mezei hörcsög és a közönséges ürge. Kevesen tudják, hogy a hörcsög védett faj Magyarországon, ráadásul Nyugat-Európában fokozottan védik, veszélyeztetettnek tekintik. Nálunk viszont sok helyen még irtják, így paradox helyzettel nézünk szembe, amelynek megoldásában intézményünk szakemberei is részt vesznek. A hörcsög kiemelten fontos táplálékállata a molnárgörénynek is, aminek hosszú távú fennmaradása talán éppen a hörcsög helyzetén múlik.

molnargoreny.jpgAz álarcos hörcsögvadászt, a védett molnárgörényt ezúttal kutatóink fogták el

Az emlősök mellett gerinctelen fajok megőrzési terveinek a kidolgozásával járul hozzá a múzeum a projekt sikeréhez. Érintett fajok a „mérsékelten fenyegetett (NT)” státuszú harántfogú törpecsiga (Vertigo angustior), a „sebezhető (VU)” státuszú hasas törpecsiga (Vertigo moulinsiana), a magyar tarsza (Isophya costata), a Stys-tarsza (I. stysi), a ráncos gyászbogár (Probaticus subrugosus), a magyar futrinka (Carabus hungaricus) és a sárga gyapjasszövő (Eriogaster catax).
A gerinctelenek esetében a fajmegőrzési tervek elkészítése előtt a legtöbb esetben megalapozó vizsgálatokra lesz szükség. Mindegyikük védett vagy fokozottan védett, illetve Natura2000-es jelölőfajok. Többükről nagyon hiányosak az ismereteink, így egy célirányos felmérés jelentős előrelépését jelent majd védelmük érdekében.

magyar_tarsza_pg.jpegMagyar tarsza (Isophya costata) rejtőzködik (fotó: Puskás Gellért)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr6615448838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Attilajukkaja 2020.02.10. 14:43:40

Nagyon jó írás! Eddig fogalmam sem volt a GRASSLAND-HU LIFE projectről, de nagyon örülök neki. Remélem, a kormány nem akadályozza majd.
És szorítok a TT Múzeumnak!

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg