Csúcsrajáratott ofidiofóbia

Írta: Babocsay Gergely (MTM Mátra Múzeum)

A BBC múlt vasárnap mutatta be Bolygónk, a Föld II. című sorozatának első, „Szigetek” című epizódját David Attenborough narrációjával. A sorozat trailerjét már hetek óta promótálja a csatorna, és a csodálatosan idilli felvételek nem kevés megosztást kaptak a közösségi oldalakon. A paradicsomi képek azonban hétfőn pokoliba fordultak...

iguana2.jpg(Forrás: BBC)

A bemutatott epizód ötödik, „Leguán versus ostorsiklók” alcímet viselő része a horrorfilmek dramaturgiáját követve békés jelenettel kezdődik: egy apró, bájos pofijú gyíkocska orrocskája és ábrándos szemei kukucskálnak ki a parti föveny homokjából. Tojásból kikelő tengerileguán-bébi látja meg a napvilágot. Vagy ide illőbb, ha azt mondjuk, a gyehenna tüzének baljós fényeit. Ekkor még néző sem tudja, hogy néhány másodperccel később hideg veríték fogja kiverni bőrének minden négyzetmilliméterét, bár Sir David Attenborough narrációjában céloz a közelgő rémálomra. A kis gyík elindul, hogy csatlakozzon szülei csoportjához fent, a forró, fekete bazaltsziklákon, ahonnan az egyenlítői nap sugaraitól felforrósított testét bevetheti a jéghideg óceánba, hogy békésen legelésszen a zöld algamezőkön. De most még komótosan lépdel a hullámok simította homokon. A következő pillanatban egy majd másfél méteres kígyó bukkan fel a sarkában.

A gyíkocska eszelősen futni kezd, lába kipörög a laza homokszemeken, a kígyó hasonló lendülettel utána veti magát. Közben újabb és újabb kígyók tűnnek fel egyszerre, szinte a semmiből. A sziklák megelevenednek, és hömpölygő kígyófolyammá válnak. Ha valaki eddig nem félt a kígyóktól, ez után a jelenet után fog. Az üldözött leguán és az üldöző kígyók perspektívájából készített hatásos felvételektől még egy tapasztalt herpetológusnak is megremeg a térde. Az első leguánbébi még megússza, a következő már nem. A felvételek Hollywood bármelyik akciófilm-jelenetét felülmúlják mind látványban, mind izgalomban. Az ember, még a megrögzött kígyóimádó is, önkéntelenül a négylábú sárkányporontyért szorít. A felvételek sokkoló hatása leginkább abban áll, hogy szinte reménytelennek tűnik, hogy a minden oldalról csapást mérő kígyóhadsereggel szemben a ma született magányos leguánfióka győzni tudjon. Az utolsó szereplő azért eljut társához a sziklák tetejére, és egyszer talán szép nagy, sötét színű óriássá cseperedik, akit a kígyók többé nem tudnak elejteni.

Drámai, amit láttunk. A reménytelenség, a kígyók kíméletlensége és sokkolóan magas száma mindannyiunkat megdöbbent. Az élővilág azonban mindig ilyen kíméletlen. De valóban olyan különlegesen borzalmas az, ami a szemünk előtt történik? Sokszor a szemszög, amelyből az élet-halál harcot nézzük, meghatározza, mit érzünk a látottak nyomán, és kinek az oldalára állunk. Ha a történet egy oroszlánkölyökről szól, akkor minden nyavalyás gazellát holtan szeretnénk látni, csak legalább egy tetem jusson az éhező nagyobbacska macskának. Amikor viszont a bohó gepárdkölykök életét követjük nyomon a képernyőn, titkon azt reméljük, jön majd egy hiénafalka, és jól ellátja a gepárdkölykök életére törő állatok királyának baját.

Most itt is van két szereplő, az egyiket áldozatnak, a másikat kegyetlen gyilkosnak látjuk. Az evolúció úgy alakította, hogy a galápagoszi ostorsiklók (Pseudalsophis dorsalis) és a tengeri leguánok (Amblyrhynchus cristatus) őse hosszú idővel ezelőtt, a tengerfenékből, a semmiből a Csendes-óceán felszíne fölé emelkedő, kezdetben benépesítetlen Galápagosz-szigetekre sodródott. Feltételezhetően egy Dél- vagy Közép-Amerika esőerdeiből viharok és áradások által leszakított erdődarabon érkeztek. A leguánős megvetette a lábát, az ostorsiklóős (valószínűleg jóval később) pedig a hasát.

Mindketten alkalmazkodtak új, kíméletlen hazájukhoz. A tengeri leguánok idővel kiaknázták a hideg tenger gazdag algamezőit. Nem volt könnyű dolguk: változó testhőmérsékletű állatokként kellett megküzdeniük a tengeráramlások által szállított hideg vízzel. Ha túlhűlnek, erejüket vesztik, és nem tudnak partra evickélni a sziklákat ostromló hullámok között. Hogy áthidalják ezt a nehézséget, nagyra kellett nőniük, hogy minél nagyobb testtérfogatot érjenek el a testfelületükhöz képest. Keringésük is specializálódott. Bőr alatti ereiket képesek szűkíteni, így a napozással nyert hőt sokkal tovább a testük belsejében tudják tartani, miközben a hideg vízben legelnek.

amblyrhynchus_cristatus_3838137696.jpgTengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus). Ez az egyetlen valódi tengeri gyík a földünkön. Számos módon alkalmazkodott a tengeri léthez. Természetesen, továbbra is a szárazföldön szaporodik, és ideje nagy részét is ott tölti.
(Forrás: commons.wikimedia.org)

A ragadozó kígyóknak is boldogulniuk kellett. A leguánok bizonyára kezdetben is rajta voltak ősük étlapján. A szigetek azonban gyakran eredményeznek nagyfokú specializációt. A talán nem is olyan nagytermetű siklóős mindent zsákmányul ejthetett, amit le tudott nyelni. Madarakat, gyíkokat, és valószínűleg rovarokat is. De a több évmilliós galápagoszi evolúciójuk során a leguánokból létrejött egy behemót, amelyet kevés ragadozó tud elejteni. Legalábbis nem akkor, amikor már behemót. De mint majdnem minden behemót, a galápagoszi is apró jószágként jön a világra, nagyjából jól lehatárolható időben és helyen: júniusban a tengerparti fövenyen. Versenytársak híján a kígyók kaptak a lehetőségen, és maguk kezdték kiaknázni a bőséges élelemforrást.

Az élővilág megannyi hasonló történettel szolgál. A nagyjából egy időben kelő tengeriteknős-fiókákat sirályok, rákok, ragadozó emlősök ármádiája dézsmálja, miközben a világra épp csak rácsodálkozó kis páncélosok megpróbálnak a viszonylagos védelmet nyújtó tengerbe teperni. Ugyancsak a BBC, Utazás az életen át című sorozatából ismerhetjük meg feketelábú albatroszok fészküket elhagyó fiókáik taigetoszi szelekcióját, amint első röptük során a cápáktól hemzsegő vízben landolnak, ha nem sikerül a magasban maradniuk. A cápák minden évben a fiókák kirepülésére időzítik megjelenésüket a part mentén.

A kígyók közül sem a galápagoszi ostorsiklók az egyedüliek, amelyek ugyanazon a helyen tömegesen megjelenő gyanútlan és majdnem védtelen állatokat zsákmányolnak. A világon több olyan viperafaj él, amelyek különféle tengeri szigeteken átvonuló, és a sziget fáin megpihenő énekesmadarakra lesnek, mindig csak vonulási időszakban. Ilyen a Japánhoz tartozó Tokara-szigeteken honos Tokara-vipera (Protobothrops tokarensis), vagy a görög Kikládok-szigetcsoportjának néhány tagján előforduló míloszi vipera (Macrovipera schweizeri).


tokarajo.jpgTokara-vipera (Protobothrops tokarensis) a Japánhoz tartozó Riukiu-szigetcsoporthoz tartozó Tokara-szigeteken honos, és a míloszi viperához hasonlóan a fák ágain várja a gyanútlan vonuló madarakat.
(Fotó: Korsós Zoltán)

Az énekesmadarak teljesen védtelenek a fákon leselkedő, faágnak álcázott kígyókkal szemben. Nem látják őket, amikor megpihennek a növényzeten. Szinte esélyük sincs elkerülni a véget. Ezzel szemben a tengeri leguánok, úgy tűnik, nem teljesen tehetetlenek a sorsukat illetően. Születésük pillanatától génjeik segíthetik őket a megfelelő viselkedéssel. A filmen is látható volt, hogy ha a kígyó távolabb van tőlük, mozdulatlanná dermednek, amikor meglátják. A kígyók nem veszik őket észre, ha nem mozognak. Amikor azonban a kígyó megközelíti őket, eszelősen futni kezdenek, és meg sem állnak a sziklák csúcsáig, ahová a kígyók láthatóan már nem követik őket. Talán, mert a sziklák felülete forró, vagy, mert maguk is védtelenné válnak a ragadozóikkal szemben. A ragadozó és zsákmánya ebben a fegyverkezési versenyben valamifajta egyensúlyban van.


halpern.JPGMíloszi vipera (Macrovipera schweizeri) a görög Kikládok-szigetcsoport néhány szigetén él. Egyike a világon élő néhány viperafajnak, amelyik tavasszal és ősszel a fákon várja Európa vonuló énekesmadarait.
(Fotó: Halpern Bálint)

A sziklák továbbra is zsúfolásig telnek hatalmas, kifejlett leguánokkal. Nőstényeik 2-6 tojást raknak minden évben. Az ezekből kikelő fiókákat tizedelik meg a kígyók. Pontosan úgy, ahogy Darwin megírta miután a H.M.S. Beagle nevű hajó fedélzetén körbeutazta a fél világot, és az út során – különösképpen a Galápagosz-szigeteken látottak – megihlették: „Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy általában valamennyi állat és növény mértani haladvány szerint szaporodik – vagyis, hogy hamar betöltene minden rendelkezésre álló teret, ahol valahogy meg tud élni –, és hogy a növekedésre való mértani hajlamot valamely életszakaszban pusztulásnak kell megállítania.” (A fajok eredete Kampis György fordításában)

Szörnyű látvány volt a kis tengeri leguánok vesszőfutása és pusztulása, mégis a természet nagyszerűsége tárult elénk a szívszorongató és hátborzongató jelenetekben. David Attenborough és a BBC ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. Újra pazar felvételeken mutatták meg a természetet a maga szépségében és kegyetlenségében. Bár – egyelőre legalábbis – adósok maradtak a kígyók szemszögével…

Könyvajánló

Mi a jégkorszak? Egyedi vagy többszöri jelenség a Föld történetében? Hogyan hatott a Föld felszínére és a földi élővilágra? Mit köszönhetünk mi, emberek a jégkorszaknak, és vajon vége van-e vagy még mindig benne élünk? Ezekre és hasonló kérdésekre válaszol Gasparik Mihály és Medzihradszky Zsófia könyve, amely bemutatja a jégkorszak legfontosabb okait, folyamatait, hatásait, fókuszban a hazai kutatási eredményekkel.

misikonyv1.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr411949667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

október 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31
süti beállítások módosítása