Emlőst szőréről
Tóth Mária: A magyar emlősfauna szőrtani kézikönyve - könyvismertető

Olyan könyv jelent meg a napokban a Magyar Természettudományi Múzeum kiadásában és Tóth Mária tollából, mely szakterületen magyar nyelvű munka eddig még nem volt hozzáférhető. A „Magyarország emlőseinek szőrtani kézikönyve” egy perspektivikus, de csak kevesek által ismert tudományterületet és elemzési módszert mutat be, egyszerre szakmai alapossággal és olvasmányosan, gazdagon illusztráltan.

A kézikönyvet mind a természet változatossága iránt érdeklődő olvasók, mind a szőrszálakat meghatározni szándékozó biológusok, vadászok, természetvédelmi szakemberek sikerrel forgathatják, és gyönyörködhetnek a fény- és elektronmikroszkópos felvételekben, melyek az emlősök szőreit és prémjeit egészen új oldalukról mutatják be. A szőrszálak szabad szemel is látható alakja, színezete is változatos és esetenként specifikus, de a mikrostruktúra (azaz a kutikula, a medulla és a kéreg) mintázatai lenyűgözően változatosak, ezért az emlősök meghatározásában meghatározó szerepük van.

toth_maria.jpg

A könyv a tudományterület történeti, kultúrtörténeti áttekintésével kezdődik, ezt követi a szőrszálak és a szőrös kültakaró anatómiai és élettani sajátosságainak ismertetése. Külön fejezetek tárgyalják a terepi gyűjtési módszereket, a szőrszálak morfológiai mintázatainak nevezéktanát és a metszetek készítésének módszertanát. A szakmai rész legnagyobb lélegzetű blokkja 89 hazai emlősfaj szőrszálainak gazdagon illusztrált morfológiai atlasza; a szőratlasz ábráinak ismertetése kétnyelvű (magyar és angol). Az atlasz után kapott helyet a szőrtani határozókulcs, melyet az adattáblázatok és a vonatkozó szakirodalom jegyzéke követnek. A könyv zárófejezetei a névmutató és a prématlasz; ez utóbbi fejezet válogatás a prémek színe, mintázata és a tépetek alapján.

_szorkonyvismertetohoz-illusztracio-5.jpg

 

A könyvben a szerző 15 évet átölelő vizsgálatsorozatának eredményeit adja közre. A vizsgálatok valamennyi hazai vadon élő emlősfajra kiterjednek, elemezve a szőrszálak és prémek alaktani sajátosságait, a határozást segítő makro- és mikrostruktúrákat és az egyes fajokon belüli biogeográfiai mintázatokat. A kutatások az urbanizálódó nyest tanulmányozásával kezdődtek, amikor a szerző és hallgatói a nyest élőhelyeinek, búvóhelyeinek budapesti monitorozását és táplálkozásbiológiai vizsgálatát megindították. A zsákmányállatok maradványai többnyire időrabló és fáradságos szakértői munkával határozhatóak meg, de annál izgalmasabb volt egy-egy táplálékhálózat ily módon történő kibogozása. A megemésztetlen szőrszálak meghatározása volt az egyik ilyen, komoly eredményekkel kecsegtető feladat. A hozzáférhető szakirodalom tanulmányozása, az újabb és újabb mintákkal való összevetés során egyre nyilvánvalóbbá vált egy átfogó, minden hazai fajt ismertető szőr- és prématlasz elkészítésének szükségessége. Természetesen egy ilyen határozókönyv a szőrtani (trichomorfológiai, trichotaxonómiai) ismeretek folyamatos bővülése ellenére sem lesz tökéletes, de a modern kutatási módszerek alkalmazása és az egyre bővülő vizsgálati anyag következtében mind megbízhatóbbá válik.

_szorkonyvismertetohoz-illusztracio-3.jpg

 

_szorkonyvismertetohoz-illusztracio-7.jpg

 A szőrszálak faji szintű határozása távolról sem csupán táplálkozásbiológiai vizsgálatok esetén fontos. Az emlősfajok észlelése, megfigyelése természetes élőhelyeiken többnyire nagyon nehéz, mert életmódjuk, óvatosságuk vagy ritkaságuk miatt ritkán kerülnek szemünk elé. Általánosságban igaz, hogy azokat az élőlényeket ismerjük jobban, amelyek „megmutatják magukat” a megfigyelő számára – ilyenek a döntően nappal aktív, a feltűnő színezetű, a nagyobb testméretű, illetve az épített környezetünkbe is bemerészkedő fajok.

Az állatok gyakran hagynak maguk után életnyomokat (pl. lábnyom, hullaték, levetett agancs, túrások, szőrszálak, stb.), melyek az adott fajra, családra nézve igen jellemzőek is lehetnek. A szőrszálak a terepi minták közül minden tekintetben a leggyakoribb, legnagyobb sűrűségben megtalálható életnyomok. Véletlenszerű terjedésük (szél, víz, más állatok által) gyakori, ezért ha élőhelyhez, időponthoz szeretnénk kötni a határozással nyert információt, akkor a szőrszálak, tépetek gyűjtésére kidolgozott módszereket kell alkalmaznunk. A szőrszálak alapján történő meghatározás igen sokszor nyújt más módon meg nem szerezhető információt – a táplálkozásbiológiai kutatásokon túl – a faunakutatásban, az élőhelyhasználat és az elterjedési mintázatok vizsgálatában is.

_szorkonyvismertetohoz-illusztracio-6.jpg

Egy speciális területe a szőrtannak az emberi hajszálak vizsgálata. Az emberi hajszál is az életnyomok közé tartozik, mikroszkópos morfológiai sajátosságai alapján elkülöníthető a többi emlősfajtól, ezért a törvényszéki szakértői munka során gyakran kerül sor emberi hajszálak vizsgálatára. Az egyén (személy) azonosítása azonban kizárólag genetikai (molekuláris) elemzés alapján lehetséges.

A közismert mondás következésképp megtoldható, és tartalma – azaz az összetartozás alapján történő meghatározhatóság – továbbra is igaz marad:

emlőst szőréről, madarat tolláról, embert barátjáról.

Ronkay László

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr97972845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

  • Csizér Márton: @magorisz: nem Károly Róbertre gondolsz? Őt koronázták meg (először) 1301-ben. Csák Mátét nem. (2020.04.05. 18:02) 80 év után kerültek elő az Árpád-házi herceg szétkaszabolt csontjai
  • vino-et-veritas: @múzeum: Nem is a rendszertanról volt szó, hanem a szabatos megnevezésről (ha már maga a cikk is... (2020.04.05. 08:57) Kis kukacológia
  • ŐnMagam: @Sátán meg a Jocó: Szerbusz! Otthon mint valami d<sznövényt lehet tartani vagy valami különlege... (2020.04.04. 13:43) Kratom, a zöld eminenciás
  • MAXVAL bircaman közíró: Egy időben szokés volt kis aranyhalat hordani nyakláncon. De ez hamar eltűnt, ugyanis a kis üvegb... (2020.03.27. 06:14) Kitűző eleven bogárból?
  • nomad: Jó volt olvasni, érdekes történet! Amit szintén kevesen tudnak, nagy kertész is volt. mek.oszk.hu/... (2020.03.20. 18:40) Óriáskagyló Jókaitól

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

április 2020
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30