Amikor a darázs szúr

szerző: Vas Zoltán, rajz: Szőke Viktória

A sárga-fekete egyenruhás társas darazsakat azok is ismerik, akik kevéssé vannak otthon a rovarok világában. Gyakran túlzott félelem vagy ellenszenv célpontjai. Ennek oka a rettegett “darázscsípés” – amely kifejezés alighanem súlyosan sértő lenne egy darázs számára, hiszen ők nem csípnek, nem harapnak, hanem szúrnak a fullánkjukkal. A fullánk hosszú evolúciós út során lett a peték lerakását szolgáló tojócsőből méregmiriggyel kapcsolt félelmetes védekező- és támadófegyver. Rendkívül figyelemre méltó szerkezet, érdemes közelebbről is megismernünk a működését.

191967.jpg
Déli papírdarázs (Polistes dominula), az egyik leggyakoribb darázsfaj az ember környezetében


A fullánk a tojócső módosulása, így csak a nőstény darazsakon (a királynőkön, a fejlett ivarszervű lányaikon és a csökevényes ivarszervű dolgozókon) alakult ki. A peterakásban már nincs szerepe. Használaton kívül behúzódik a potroh utolsó hátlemeze és haslemeze közé. Akkor látható csak, ha a darázs már “kivonta fegyverét”.

wasps-sting.jpg

Fullánkos potrohvég, méregcseppel

Amit azonban ekkor a potroh végéből kinyúlva látunk, nem a tényleges fullánk, hanem a valahai tojócső páros tokja. Hogy megértsük a fullánk felépítését, képzeljünk magunk elé egy injekciós tűt, amire rá van húzva a tűt védő hosszúkás műanyag kupak. Ez a kupak a hosszanti vonala mentén végigvágva két félből áll, amelyek kisebb mértékben elmozgathatók, így utat adhatnak a belül lévő – szintén hosszanti irányban két félből álló – tűnek. Nos, hasonlatunkkal élve, a fullánk azon része, amit szúráskor látunk, az a képzeletbeli injekciós tűnk kupakja. Ez a rész üti át a kültakarót (legyen az egy emlős bőre vagy kitinpáncél), és ha ez megtörtént, kissé szétnyílva utat enged a jóval finomabb felépítésű tényleges fullánknak.

Kép1.jpg

A fullánk felépítése: 1: fullánktok, 2: fullánk, 3: méregmirigyek; Szőke Viktória rajza


A tényleges fullánk (a valahai tojócső) szintén páros, lándzsaszerű kitintüske, ami a tok szétnyílásakor előretolódik. Még mélyebbre fúródik a szövetben, és mintegy csatornát képezve, a szövetbe vezeti a hozzá kapcsolt méregmirigyek váladékát. A méreganyag hisztamint, dopamint, szerotonint, kinint, noradrenalint, továbbá különböző enzimeket (kolineszteráz, foszfolipáz, hialuronidáz, proteáz) és poliszacharidokat tartalmaz. A lódarazsak mérgében a jelentős mennyiségű acetilkolin a szívműködésre hatva vérnyomásesést okoz. A savas és lúgos összetevőket külön méregmirigyek állítják elő és tárolják, váladékuk csak szúráskor egyesül. A darazsak fullánkja kevésbé fogazott, mint a háziméheké (Apis mellifera), így könnyen visszahúzható, nem szakad bele az emlősök bőrébe, és többször egymás után is képesek szúrni vele.

Fullánkja nem csak a társas darazsaknak van, hanem népes rokonsági körükből számos magányos életmódú darázs- és méhfajnak, illetve a társas méheknek és hangyák többségének is. Velük azonban sokkal ritkábban kerülünk olyan konfliktushelyzetbe, hogy szúrásig fajuljanak az események, pedig ezek a fajok lényegesen többen vannak. Kivétel ez alól talán csak a háziméh, amelyet bár barátságosabb természetűnek vélünk, agresszívabb, mint sok darázsfaj.

Mindössze 20 társas darázsfaj él Magyarországon, ami szinte elenyészően kevés a nagyjából tízezres fajszámú hazai hártyásszárnyú-faunában (a hártyásszárnyúak a különféle darazsakat, hangyákat és méheket magába foglaló rovarrend neve). Ráadásul ebből a 20 társas darázsfajból is döntően öt faj képviselőivel szoktunk – akarva-akaratlanul, bár jobbára az utóbbi módon – találkozni, és ebből az ötből is három faj kimondottan konfliktuskerülő. Némelyikük még a fészke közelében is kifejezetten toleráns, különösen a papírdarázsfajok (Polistes fajok) – ami szerencsés egybeesés, mert leggyakrabban ezek fészkelnek emberi épületek falán és belsejében. A termetes lódarazsak (Vespa crabro) sem konfliktuskeresők, leginkább a fészkek közelében hajlamosak támadásra (a lódarázsfészek pedig, még ha rejtett is, messziről észrevehető a folyamatos, erőteljes zúgó hangról). A német darázs (Vespula germanica) és a kecskedarázs (Vespula vulgaris) már temperamentumosabb jellem, a legtöbb szúrás ennek a két fajnak a számlájára írható. Mentségükre legyen mondva, fészkeik általában földalattiak, és háborítatlanabb helyeken épülnek, így jobbára csak a portyázó brigantikkal találkozhatunk, nem a teljes városállammal.

Miután ennyit megtudtunk a fullánk felépítésről és működéséről, bizonyára felmerül az a kérdés is, hogyan kerülhető el a mélyreható találkozás vele. Általánosságban csak néhány hasznos tanács fogalmazható meg, bár ezek némelyike ténylegesen életet is menthet.

A helyzet kulcsa legtöbbször a higgadtság, a teljes mozdulatlanság, legalábbis a hirtelen mozdulatok kerülése. A darázs nem támadni jön, és ha nem érzi magát veszélyben, nem is keresi a bajt. Az összetűzések döntő többsége így elkerülhető. Szerencsétlen eset, ha a darazsak a fészküket érzik veszélyeztetve, ilyenkor csapatosan támadhatnak. Nyílt terepen, ha nincs a közvetlen közelünkben biztos menedék, ekkor is célszerűbb mozdulatlannak maradni (akármilyen idegpróbáló is), és kézzel takarni az arcot, nyakat, mint futásnak eredni, ugyanis gyorsabban repülnek, mint ahogy mi futunk. Mozdulatlanul maradva néhány szúrást valószínűleg el kell szenvednünk, de a kitüntető érdeklődésük így hamar alábbhagy.

A szövetekbe kerülő méreganyag fájdalmas gyulladást idéz elő, ami napokig is tarthat, de a duzzanat, ha nem lép fel allergiás reakció, nem haladja meg a nagyjából 200 forintos érme nagyságát. Szapora pulzus, ziháló légzés, szédülés, rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ezek a tünetek allergiás reakcióra utalnak. A darazsak mérge összességében lúgos kémhatású, így a szúrás helyén kialakuló gyulladás savas kémhatású anyagokkal (pl. citromlé) mérsékelhető. Ezzel szemben a méhek mérge savas, így lúgos kezelés ajánlott (pl. szódabikarbóna).

Leggyakrabban akkor végzetes kimenetelű a szúrás, ha a darázs a szájüregbe vagy a garatba kerül. Ekkor a szúrás hatására keletkező szövetduzzanat különösebb allergiás reakció nélkül is elzárhatja a légutakat, és fulladást okozhat. Ezt azonban elkerülhetjük, ha a nyári időszakban mindig átlátszó pohárba kitöltve isszuk a cukros üdítőket vagy a sört, nem pedig dobozból, amibe időközben észrevétlenül belemászhatott egy darázs. A másik kritikus eset, ha valaki allergiás a darazsak mérgére, és a szerveztében anafilaxiás sokk alakul ki. Az allergia azonban szűrhető, így aki allergiás, felkészülhet a szúrás esetére azzal, hogy magánál tartja a szükséges gyógyszereket (pl. adrenalin-injekciót). Ráadásul a darazsak és a méhek mérgére fellépő allergia immunterápiával meg is szüntethető.

Kétségtelen, hogy a társas darazsak nem az ember legjobb barátai, de ez legalább ennyire igaz fordítva is. Együtt lehet azonban élni velük, mert a viselkedésük, a bizonyos helyzetekre adott válaszreakcióik jobbára kiszámíthatók. Emiatt elsősorban az ember felelőssége a “megnemtámadási paktum” fenntartása, hiszen mégsem várhatjuk el a darazsaktól, hogy jól értelmezzék egy annyira kiszámíthatatlanul és gyakran ésszerűtlenül viselkedő faj reakcióit, mint a miénk.

forrás: Papp, C.S. & Swan, L.A. 1983. A guide to the biting and stinging insects and other arthropods. Entomography Publications, Sacramento, CA, USA.

fotók: www.artflakes.com/en/products/gallische-feldwespe-polistes-dominulus (by Alfred Schauhuber); www.creepycrawlies.info

Találkozz Vas Zoltánnal, és ismered meg jobban a körülöttünk élő darazsakat 2017. április 6-án a múzeumban. Regisztráció: termeszettudomanyi@gmail.com.

Részletek:

http://www.nhmus.hu/hu/Programok/Ne_felj_ismerd_meg

nefeljcsik.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr196688055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szántó Gábor · http://choirs.oftheworld.club 2014.09.14. 11:44:44

Semmiképp sem tudományos, inkább saját tapasztalat: Ha szobába bejön egy darázs, érdemes besötéteni, amennyire lehet, hogy az egyetlen erősebb fényforrás a nyitott ablak legyen. Tőlem ilyenkor nagyon gyorsan kitáncolnak maguktól - ritkán kell egy kis 'széllel' rásegíteni, pl a szoba másik végéből pólót lobogtatva.

Kelly és a szexi dög 2014.09.14. 11:44:48

ideje lenne kiirtani őket a kullancsokkal együtt

Sexual Harassment Panda 2014.09.14. 11:44:51

Nagyon èrdekes cikk volt, köszönöm szèpen.

lilalalilalázik 2014.09.14. 11:44:54

hú, végre egy blog aminek van értelme :) köszi

lifelike 2014.09.14. 11:45:03

egy ismerősömet megcsípte egy darázs, egy óra múlva halott volt

Beer Monster 2014.09.14. 11:45:06

A dominula és a gallicus miként különböztethető meg?

Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a társas darazsakkal nem "együtt élni" kell, hanem az ember közvetlen környezetében gondosan és következetesen irtani.

Vas Zoltán 2014.09.14. 13:03:39

Köszönöm a megtisztelő érdeklődést, örülök, hogy ennyien érdekesnek találták a bejegyzésem! Néhány kommentre röviden reagálnék.

A déli papírdarázs (Polistes dominula) az a faj, amit a régebbi művek francia darázsként (P. gallicus) emlegetnek. Egy 1985-ös rendszertani revízió óta a P. dominula a faj érvényes neve.

Azzal egyet tudok érteni, hogy alkalmanként a darazsak építhetnek fészket olyan helyekre, ami lehetetlenné teszi, hogy békésen megférjünk egymás mellett (pl. postaládába épült fészek vagy kisgyerekek közelsége), és ilyen esetekben indokolt a fészek eltávolítása. Azzal már kevésbé, hogy a módszeres irtás "nyilvánvaló" vagy elfogadható lenne csak azért, mert olyan élőlényről van szó, ami alkalmasint hatékony eszközökkel ki tud állni magáért. Ennyi erővel a háziméheket is felvehetnénk a kiirtandó fajok listájára. Magyarországon egyébként az az állatfaj, ami évente a legtöbb ember haláláért felel, a kutya. Mégis együtt élünk vele, ráadásul jóval szándékoltabban, mint a darazsakkal. A kiirtás kontra együttélés témában kár is vitát indítani, hiszen helyzetfüggően bármelyik mellett lehet igazul érvelni. A kulcs tehát az adott, egyedi helyzetben történő mérlegelés, nem pedig egy következetes irtóhadjárat.

Még egyszer megköszönve az érdeklődést,
Vas Zoltán
Magyar Természettudományi Múzeum

Beer Monster 2014.09.15. 14:42:49

A közvetlen emberi környezetben történő gondos irtással szemben nem találok egyetlen ellenérvet sem. Hol kell ezeket megkeresni?...

Vas Zoltán 2014.09.15. 20:15:22

Mint írtam, nem vitatom, hogy közvetlen emberi környezetben, indokolt esetben valóban szükséges lehet egy-egy fészekközösség eltávolítása. Ez esetben nem kell őket "keresni", nyilvánvaló a fészek jelenléte. Ha valóban "keresni" kell őket, nem tudom elképzelni, hogy valóban okot adtak volna a gondos irtásra. Az emberi környezetben gyakori fajok egy része háborítatlanabb, rejtett helyeken, a föld alatt fészkel, több ezres vagy tízezres példányszámmal - ezen fészkek elleni akció szinte garancia a tömeges szúrásra. Nem lehet őket a legnagyobb gondossággal sem eltüntetni az emberi környezetből. De ha nyugton maradunk egy-egy portyázó darázs közelében, akár még arra is rá lehet csodálkozni, mennyire szép állatok. Mert azok.

Beer Monster 2014.09.17. 13:14:06

@Vas Zoltán:
A nyugton maradás azonban számtalan esetben nem segít, és ezek ráadásul éppen a legveszélyesebb esetek. Amikor a teraszon tömegesen lepik el az ebédet, vagy tucatszám repülnek be a lakásba az esti lámpafényre a lódarazsak, az felnőttekre nézve is életveszélyes, nem beszélve még a kisebb gyerekekről. Ahol ez naponta ismétlődik, ott borítékolható a tragédia.

Vas Zoltán 2014.09.17. 18:25:08

@Beer Monster:
Az éjszaka is aktív lódarazsakat vonzza a fény, de egy szúnyoghálóval egyszerűen lakáson kívül tarthatók. Az ebédre jövők ellen gyakran működik az a módszer, hogy néhány méterrel arrébb ki kell tenni egy szelet dinnyét vagy húsnyesedéket, akkor inkább arra fognak járni, mert nekik is veszélyforrás az embereket kerülgetni az asztalnál. A tragédiát ott borítékolnám, ahol valaki ezeken felbuzdulva megkeresi a lódarazsak fészkét, és szakember nélkül, házilag megpróbálja kiirtani a fészekközösséget. Ha valóban folyamatosan tömeges a jelenlétük a lakás körül, akkor, mint írtam, indokolt lehet a fészek eltávolítása. De lódarazsak esetében mindenképpen rovarirtó szakemberre bíznám ezt a feladatot.

Beer Monster 2014.09.18. 09:31:46

@Vas Zoltán:
Nem veszélyeztetett fajok, és a lakókörnyezetben való irtásuk semmilyen ökológiai hatással nincs, ezért felesleges szúnyogháló mögött leélni egy életet. Országszerte nagyon sok az utóbbi egy-két évben a lódarázs.

Függetlenül attól, hogy szakember vagy más végzi, biztonságos ruházat és védőfelszerelés nélkül legfeljebb egy gyengeelméjű láthat neki egy lódarázsfészeknek.

A franciadarazsat egyébként feltűnően nem zavarja az ember jelenléte. Egyetlen indokot sem tudok továbbra sem, miért tegye ki magát bárki is a veszélynek.

Reactor 2016.05.07. 16:11:38

Én egyáltalán nem tartom rossz ötletnek a módszeres, rendszeres irtást. Addig rendben van, hogy a háziméh meg a poszméh is szúr, viszont ők nem készakarva keresik a bajt, csak végzik a munkájukat, arról nem is szólva, hogyha kipusztulnának, akkor vele együtt a mezőgazdaság, és úgy egyáltalán a növények döntő többsége is kipusztulna > következésképpen az ember is. Szóval lehet haragudni a méhecskékre is, viszont ők minden szempontból nélkülözhetetlenek, arról nem is szólva, hogy ha megcsípnek valakit, akkor nekik kampó, szóval hosszútávon nem is tudnának nagyobb bajt okozni.

A darage ezzel szemben sok hasznot nem hoz, cserébe viszont szemtelen, kellemetlen és veszélyes is lehet, különösen a lódarázs. Az csak egy dolog hogy gyakran rossz helyre fészkel, de észrevenni hogy néha készakarva keresi a konfliktust, főleg ha többen is vannak. A kecskedarázs annyira nem, de a németdarázs meg a lódarázs igen agresszívak. Ráadásul a meleg időszak kitolódásával egyre több van belőlük, úgyhogy igenis indokoltnak tartom az ipari méretű irtásukat.

Vas Zoltán 2016.05.11. 11:32:01

@Reactor: Kedves Reactor! Úgy vélem, a cikk alapos elolvasása helyretett volna számos tévedést, téveszmét a kommentben megfogalmazottak közül (lásd pl. "készakarva" vagy az egyes darázsfajok ingerlékenységének egymáshoz képesti relatív mértéke). Továbbá csak olyan fajok ökológiai szerepét, fontosságát hangoztatni, amelyek az embernek is hasznot hajtanak (hozzáteszem, sok esetben ezt a darazsak is teszik a kártevő rovarok pusztításával), a többieknek pedig módszeres irtását szorgalmazni, igen szűk látókörű gondolkodást feltételez.
Véleménye persze mindenkinek lehet, sarkos is, de a tényeket ne hagyja figyelmen kívül.

Vas Zoltán 2016.05.11. 11:36:53

@Reactor: Egyben ajánlok további olvasnivalót is a témában. Ez tartalmilag részben átfed a fenti cikkben elhangzottakkal, de az egyes fajokra részletesebben kitér.

www.nhmus.hu/hu/tudd/ne_felj_ismerd_meg/amazonok_a_szomszedban

fromdtod 2016.05.14. 17:22:13

Nagyon jó cikk. ÉS nagyon jó a türelmes válaszod a kommentekre. Személy szerint próbálok békés maradni a darazsakkal szemben, de ami engem rendkívül zavar, az a hangjuk. Van ennek valami természettudományos magyarázata? Vagy ez csak véletlen, hogy pont olyan zajt tudnak csapni, ami idegesít minket embereket.

Vas Zoltán 2016.05.15. 11:12:26

@fromdtod: Köszönöm, örülök, hogy tetszett. Röptükben a darazsak süketek, a szárnyak által keltett hang nem nekik fontos, hanem a potenciális ellenségeik figyelmét hívja fel rájuk, tulajdonképpen a sárga-fekete riasztó színezet akusztikus megfelelőjének tekinthető. Ilyen értelemben nagyon is logikus, hogy kellemetlen, figyelmeztető érzéseket válthat ki a hangja emberben is.

Reactor 2016.06.04. 02:18:16

@Vas Zoltán: Sok darage van, ami tényleg hasznos. Fémdarázs, bábrablók, fürkészek, velük semmi baj nincsen, az esetek 99%-ában nem rájuk gondolnak amikor irtásról van szó. Kötve hiszem egyébként, hogy a lódarázs vagy a németdarázs módszeres irtásával nagyot rendülne az ökoszisztéma, különösen az emberek által sűrűn lakott helyeken. Ha az erdő közepén, vagy egy nagy ugar közepén fészkelnek, az senkit nem zavar, nem is azt mondtam hogy pusztítsuk el őket erről a bolygóról, csak azokról a területekről, ahol semmi hasznot nem hajt, csak kárt okoz.
Errefelé egyébként jellemző hogy készakarva támadnak, nem tömegesen, de volt már rá precedens, hogy csak úgy rámszállt, és megcsípett, mert úri kedve úgy diktálta (németdarázs volt). Nos, én meg kifigyeltem, hova rakták a fészküket, és hamvasztóval ropogósra sütöttem őket.
Lódarazsas kalandom nekem személy szerint nem volt, de egy ismerősömet úgy 8 éve rendesen megkergették, csak mert elment az odvas fa mellett az ösvényen, ahova beköltöztek. Másnap este telepakoltuk a fát robbanóanyaggal, és a levegőbe is repítettük a benne lakókkal együtt...csak egy füstölgő kráter maradt a helyén.
Az meg hogy pár káros rovart elintéznek...SZVSZ egy fecske vagy varangyos béka e tekintetben sokkal hatékonyabb, hogy a pókokról már ne is beszéljünk, szóval bőven akad más állat ami ugyanazt a hasznot tudja hajtani, csak éppen jobban.

Vas Zoltán 2016.06.05. 16:29:14

@Reactor: Felesleges folytatnunk ezt a vitát, a hiteles szakmai információkat megtalálja a javasolt cikkeimben, ha ezen tények ellenére továbbra is köti magát a "készakarva támadás" meg "káros" elméletéhez, ám tegye. (N.B. a bábrablók bogarak, nem darazsak.)

A robbanóanyagos "hőstettével" meg talán okosabb lenne nem egy nyilvános fórumon dicsekedni, mert esetleg a hatóságok érdeklődését felkelti. Tudtommal nem éppen legális eljárás fákat felrobbantgatni.

Reactor 2016.06.05. 16:57:29

@Vas Zoltán: Lehet hogy igazad van, én nem ismerem a teljes ország darázs-populációját, csak annyit tudok mondani, amennyit itt tapasztaltam. Errefelé a németdarázs és a lódarázs rendkívül intoleráns és agresszív, és hihetetlen módon meg tudja keseríteni az emberek életét, nem véletlen, hogy errefelé mindenki öli őket, ahogy tudja - nyilván nem passzióból teszi. Haláleset nem volt - még - de a darázstámadások sajnos elég rendszeresek. Nemrég egy másik blogon szintén rengeteg panasz érkezett a Mátrában fészkelő darazsakra, még tán elő is tudom keresni. Nem akarok olyasmit vizionálni mint ami a "Rajzás"-ban volt, de az elmondottak alapján nekem úgy tűnik, minél több van belőlük, annál inkább kimutatják a foguk fehérét, épp ezért nem kéne hagyni hogy elszaporodjanak.

Az meg, hogy felnyomtuk a fát, már régen elévült, a policájok ezúttal hoppon maradnának :) semmi illegális cumót nem használtunk amúgy. Benzin, petróleum, gáztöltők, nitrohígító, és négy-öt Nóvabomba. Nagy fészek volt, és sok volt a lódarázs, úgyhogy biztosra akartunk menni. És amúgyis gyönyörű látvány volt, erre megérte beáldozni a Nóvabombáimat!

Adani 2016.08.19. 22:31:11

Hasznot a darázs alig hoz vagy inkább semmit ,viszont egy családi házban nagy károakt tudnak okozni, nem egy példa volt rá. Befészkelnek olyan helyekre, ahová nehéz hozzáférni, padlástérbe a szigetelés közötti lyukba, ami nem is volna baj, hiszen nem látod, de egyrészt ott szaporodva sok fertőző kórokozót szednek össze és ad át mikor rászáll a gyümölcsre, kajára, másrészt meg szétrágja a a fát meg az álmennyezetet óriási kárt okozva ezen kívül életveszélyt is mikor berágja magát a szobába a mennyezeten át és jönnek be tömegesen a szobába. Rejtett fészket meg vagy bontással lehet irtani, ami még nagyobb kárt okoz vagy profi céggel akik képesek nagynyomású porozóval beküldeni az irtószert, ami szerencsés esetben elér a fészekig. Ráadásul a kánikulában tényleg gyorsan szaporodnak, egyik nap még csak pár darázs lézeng a tető körül, észre se veszik, majd eltelik pár nap és egyre több, egy hét múlva meg már zümmög az egész mennyezet és hosszú sor van a pár centis lyuk előtt amin közlekednek. ilyenkor meg nincs mit tenni szakembert kell hívni, ha csírájában nem sikerül a bajt megoldani, mikor még kevesen vannak.

Meg ,hogy ok nélkül nem támad, nem a faszt nem, biciklizés közben is volt olyan, hogy nekem repült az utcán és bosszúból meg is csípett. Na meg ha egy neked esik és ott a fészek meg a többi jön az egész kolónia brahiból lásd. német és lódarazsak.

Földbe fészkelt darázs az volt nálunk is a kertben, azokat lehet házilag írtani, éjszaka pár liter forró víz lyukba öntése majd egy vízzel teli pet palack a lyukba szájával lefelé, vagy a kerti slagot bele a lyukba.

Vas Zoltán 2016.08.23. 14:43:05

@Adani: A blogon, illetve az egyéb írásaimban a darazsakkal kapcsolatos TÉNYEKET ismertetem az emberekkel. Az ön személyes véleménye ettől eltérhet, ugyanakkor még az ön személyes véleménye kedvéért sem fognak a darazsak "brahiból" senkit megtámadni. Továbbá ezen a blogon úgy vélem nem érdekel senkit, hogy ön milyen - a sorokon átütő élvezettel leírt - módszerekkel irtja a darazsakat. A darazsakkal kapcsolatban írásomban hiteles tájékoztatást nyújtottam, az pedig már az ön dolga, hogy ezeket egyáltalán (értő olvasással) végigolvassa-e. További vitának részemről helye, értelme nincs, leírtam, amit tudni érdemes, de persze nem muszáj tudni.

Adani 2016.08.24. 22:54:12

Pedig írtani muszáj lenne, mert nagyon elszaporodtak ,lásd pl .ezt itt:
www.youtube.com/watch?v=mR1ZBYVEtiQ

Nem nagyon volt korábban ilyen, hogy lakótérbe fészkelnek be.

De aki annyira imádja a darazsakat tessék lehet hasonló esetben egy ágyban aludni velük.

Jelentős károkozásra meg itt egy jó példa:
www.youtube.com/watch?v=SSbX6hFvloA

ÉS egyre több faj és egyre szemtelenebbek.

Vas Zoltán 2016.08.25. 11:08:56

@Adani: Nem szaporodtak el jobban, mint korábban, csak a kolóniák éves dinamikája miatt vannak ilyenkor többen. De, korábban is fészkeltek emberi környezetben, és a videón egy nem használt szobáról van szó, nyilván nem fészkelnek bele olyan ágyba, amit használnak. Nincs egyre több társas faj (pontosan ugyanannyi van, ami itt is volt, itt őshonos) és nem egyre szemtelenebbek (a rovarok eleve nem így működnek, az idegrendszerükkel összeegyeztethetetlen az olyan antropomorf fogalom, mint az elszemtelenedés). Nem ismétlem tovább, amiket leírtam, értelmetlen és parttalan a vita. Lehet a dolgokat tudni meg hinni róluk valamit; aki hinni akarja azt, amit akar, nem pedig tudni a valós helyzetet, hát tegye.

Adani 2016.09.11. 20:28:49

Pedig manapság tényleg nagyon elszaporodtak és egyre veszélyesebbek.

Lásd:
www.facebook.com/tibor.boros.779/posts/1193604517367909

Enyhe telek miatt át tudnak telelni, nem volt már régen igazi hideg tél, ami megtizedelné az állományt.

Sajnos tényleg nagyon aktívak, ha befészkelnek rejtett helyre ( padlás álmennyezet fölé szigetelést szétrágva), észre se lehet venni csak mikor már elszíneződik a mennyezet és hallani a kaparászást meg a zümmögést akkor meg már késő, pár nap és már átrágják a mennyezetet lakhatatlanná téve azt a szobát, vagy akár az egész lakást is, kisebb lakásnál.

Olyan eset is volt mikor csak pár napra hagytak el egy lakást és a bukóra nyitvahagyott ablakon költöztek be a dögök a szobába és mire visszaértek már egy komplett fészek volt a sarokban.

Vas Zoltán 2016.09.12. 07:46:23

@Adani: Sajnos nem tehetek semmit önért semmilyen információval, ha nem képes mérlegelni az egyes források hitelességét. Az idézett link egy rovarirtó vállalkozó profiljára mutat, talán nem csoda, hogy aki ebből él, ezt képviseli. Mindenesetre most már tudja, kit hívjon, ha majd a darazsak einstand-olják a szobáját.
Ugyanakkor ha a tényeknél szeretnénk maradni, elárulom, hogy az enyhe tél sokkal jobban megtizedeli az áttelelő leendő királynőket (merthogy dolgozók sosem telenek át), mint a hideg tél, mert gyakrabban felébrednek, és felhasználják a raktározott zsírtestjeiket. Nagy előnyt jelent az informálódásban, ha valaki meg tudja különböztetni a tudományos és a bulvár irodalmat. Továbbá semmivel sincsenek többen (kolóniaméretekre értve), mint az normális lenne az évnek ezen szakaszában (lásd www.nhmus.hu/hu/tudd/ne_felj_ismerd_meg/amazonok_a_szomszedban), és semmivel nem veszélyesebbek, mint korábban. Önnek már megvan a tények által formálhatatlan magánvéleménye a témában, ezért nincs szüksége arra, hogy szakemberrel levelezzen, így nincs is értelme folytatnunk ezt a párbeszédet.

halkan 2016.11.28. 17:21:23

Nagyon élvezetes és hasznos blog!! És a türelme, amit a replikázók iránt tanúsít, lehengerlő. Én már kiirtottam volna őket saját javasolt modszerükkel. Köszike.

Reactor 2017.03.19. 04:14:56

A cikkből kimaradt pár dolog. A támadás helyszínén ottmaradni sóbálvánnyá meredve igen rossz ötlet - ugyanis az is tudományos tény, hogy szúrás esetén a darázs feromonokat bocsájt ki, ami támadásra ingerli az összes, közelben lévő darazsat. Azok szintén bepöccennek, és támadáskor ők is szétköpik ezt a feromont. Ha az illető nem akar tűpárna lenni, a legjobb, ha NEM marad ott.
Persze ha közepesen erős, vagy erős szél fúj, akkor valóban meg lehet úszni 2-3 csípéssel.

A másik meg a rezisztencia kérdése. Már a DDT-től kezdve meg lehetett figyelni arra, hogy ezek a rohadt dögök képesek kitanulni a rovarirtó szereket. Az a permet, ami tavaly megölte a németdarázst, idén legfeljebb jól felidegesíti. Anno kitalálták a DDT-t, nagy naivan azt hitték, hogy ez majd jól elbánik a szöcskékkel, lepkékkel, darazsakkal, aztán 10 év múlva döbbenten tapasztalták, hogy a kis aranyosak megtanulták metabolizálni a szert, az embert meg azóta is vígan mérgezi. Ezért nem kaphatóak már a régi, "átkozsban" használt Chemotox-szerűségek se. Anno irtószer volt, most már dezodor. Hogy a pokolba alakul ez ki? A telet átvészelt királynők örökítik az irtószer-rezisztenciát át az ivadékaikba? Ez is megérne egy posztot szerintem.

@halkan: Szerintem ne akarj kiirtani senkit se...

Vas Zoltán 2017.03.23. 21:49:41

@Reactor: Nem kezdenék újra bele a korábbi kommentekben (lásd feljebb) már hosszasan folytatott, egymás mellett elbeszélő "vitába". A nem mozgó embert nem szúrják "tűpárnává", és az aktivációs feromont nem "köpik" az illetőre. Ha rossz ötletnek véli, amit írtam, remélhetőleg nem kerül ilyen helyzetbe, vagy ha mégis, lesz a cikkben javasoltnál jobb saját ötlete. :)
Más: a DDT ma is hatékony, épp azért nem alkalmazzák, mert túlságosan és nem szelektíven az. A rezisztencia evolúciója általánosságban és nagyon röviden úgy zajlik, hogy akik túlélik az adott szerrel való kezelést, csak azok fognak csak szaporodni és géneket továbbadni, a génekben pedig jó eséllyel azt a tulajdonságot is, hogy az adott fajta szer nem ölte meg őket. De a társas darazsak nem rezisztensek ezekre a szerekre. A hatóanyagok egyre szelektívebbek, és nem olyan általános vagy irtószerek, mint a DDT vagy más korábbi szerek.

Reactor 2017.03.24. 00:36:15

@Vas Zoltán: Nem állt szándékomban vitatkozni ezúttal, csak kiegészíteni a cikket pár extra infóval. Az aktivációs feromont nem az illetőre köpik, hanem nyilván maguk köré a levegőbe, hogy minél több darázs megérezze a veszélyt. Ez a magyarázata, hogy a fenébe képes egymástól függetlenül több is megtalálni ugyanazt a célt, még ha nem is tudnak beszélni. Amíg nem tudtam anno, hogy létezik ilyesmi, hogy a támadó darázs riasztó illatanyagot szór szét maga körül, fogalmam sem volt, hogy az ördögbe képesek közmegegyezés alapján támadni. Ezért gondolom azt, hogy ésszerű minél messzebb kerülni arról a helyről, amit "beriasztóztak".

Ami a rovarirtó-rezisztenciát illeti,sejtettem, hogy valami ilyesmi lehet a dologban, hogy a szert túlélt rovar génkészletébe beépül a maradék, és onnantól fogva az utódaik immunisak lesznek rá. Mindenesetre ezt jó tudni, hogy a darazsak még mindig nem rezisztensek, az ilyen állomány elterjedéséhez gondolom nagyobb számú királynőre volna szükség.

Vas Zoltán 2017.03.24. 07:03:45

@Reactor: A vészferomon csak aktivál, célpontot nem jelöl meg. A többit látással oldják meg, és azért érdemes nem mozdulni, mert a mozgó alak lesz az első számú gyanúsított. Elfutni lehet, de ha akarnak, utolérnek, gyorsabbak, és az elfutó ember mögötti légáram légcsatornaként kijelöli, merre kell üldözni.
A rezisztencia kapcsán talán félreérhető voltam: nem épül be semmi a DNS-be, hanem az eleve meglévő genetikai változatossággól az adott szerre rezisztensebbek élnek túl és szaporodnak, így ennek a génváltozatnak (allélnak) a gyakorisága nő meg a populációban.

Adani 2017.03.24. 11:53:55

Ferromon ide vagy oda, elfutni azért sem a legjobb nyílt terepen ,ahol nincs hová bújni, mert úgyis gyorsabbak, 40 km/h-val is simán repülnek, olyan gyorsan meg az olimpikonok sem tudnak futni. Földre lefeküdni egyszerűbb, másik meg, hogy mivel színkódokkal kommunkálnak ha még nem késő felső ruházatot eldobni, pláne ha más színű, lásd. fekete dzseki, alatta zöld póló. Ha többen vagytok akkor meg mindenki másfelé szaladjon és imádkozz, hogy ne téged kergessenek. :)
Egyszer jártunk így, nyílt terep vasúti sínek mellett egy alig használt iparvágányt mellett sétáltunk. Kapcsolószekrény résnyire, nézzük már meg hogy néz ki felkiáltással kinyitottuk, kiesett belőle egy nagy darázsfészek. 3-an futottunk kb. 8 felé, én megúsztam 2-3 csípéssel nem engem kergetett a többség, volt ,aki szarabbul járt, több is megcsípte, de nem lett komoly baja, csak úgy nézett ki másnap mint egy bodybuilder :) Jó az mikor bemegy a pólód alá és össze-vissza csípked. Két cimbora meg korábban úgy járt ,hogy mikor a Körösparton ökörködtek egy vas kapcsolószekrényt csapkodtak fadadarabbal tamtamdob pótlóként Hát abban is darazsak voltak, akik nem örültek neki, és támadtak, de kétfelé futva csak egyiküket kergették meg.
Futni akkor érdemes, ha van víz a közelben, amibe bele tudsz ugrani, annyira nem intelligensek mint a Tom és Jerry filmben, hogy megvárják ameddig feljössz levegőért.

Amúgy a Chemotox jó a mai napig is, csak pl. lódarazsakat ne akarj vele írtani, mert sok idő mire beledöglik, és addig csak idegesíti, erősebb kell ,ami azonnal hat, na meg a fészekre hiába fújod hiszen zárt a fészekből kijáró dolgozókat meg ha már nagy a kolónia hiába fújkálod vannak kb. 5 ezren lefújsz 100-at meg se érzik csak minimálisan lassul le a gyarapodás, a királynő ha túléli akkor mindegy, ő meg a fészek legmélyén van. Lódarázsfészket profikra kell bízni pláne ha nagy, német darazsat is, ő még a lódarázsnál is agresszívabb, a többit lehet leverem a fészket aztán iszkiri módszerrel éjszaka vagy hajnalban, de ne kézben tartott zseblámpával ,mert a fényre mennek.

Reactor 2017.03.25. 02:40:32

A feromonok és a szag kapcsán eszembe jutott egy érdekes kérdés: Nincs valami "darázsriasztó"? Szúnyogra már létezik rengeteg fújkálós, konnektorba bedugós, bekenős stb. holmi - de csak szúnyog ellen! Méhek, darazsak ellen nincs kimondott riasztószer, csak irtószer. Se illatanyag alapú, se ultrahangos, se másmilyen. Mi lehet ennek az oka? Nincs semmilyen olyan természetes vagy mesterséges anyag, esetleg rezgés, hangeffekt vagy ilyesmi, amit kellemetlennek, vagy ijesztőnek éreznek? Méheknél elvileg a vörös fény az, amitől félnek, de érdekes módon darazsak elzavarására nincs semmilyen spray, növény vagy kütyü, pedig sok esetben hasznos lenne.

A veszély-feromon kinyomása a levegőbe független a szúrástól? Tehát a darázs már azelőtt is beriasztózhatja maga körül a levegőt, amikor még nem támadott, csak pácban érzi magát? Vagy a feromon kibocsájtásához mindenféleképpen szúrás szükséges?

Érdekes párhuzam amúgy, hogy a darázs már iszonyú régóta lehet az ember ellensége: a nehézipari fekete-sárga csíkozással kapcsolatban egyre biztosabb vagyok, hogy a méhektől vagy darazsaktól jött, és azért jelképezi a veszélyt.

Vas Zoltán 2017.03.27. 08:59:23

@Reactor: Én sem tudok semmilyen vegyi riasztóról az esetükben. Árulnak nagy darázsfészeknek tűnő tárgyat, állítólag ennek a kilógatása pár méteres körzetben távol tartja őket, de nem tudom, ez mennyire hatékony.
A veszélyferomonhoz nem kell szükségképpen szúrás.
A feltűnő, kontrasztos (sárga-fekete, vörös-fekete stb.) színek számos mérgező állat figyelmeztető színezetére jellemzőek, és valóban erre az evolúciós pszichológiai hatásra építenek az emberi felhasználásaikban is.

Adani 2017.03.27. 09:48:57

@Vas Zoltán:

A műdarázsfészek rovarírtó cégek szerint semmit sem ér. Az olyan átverés mint a Tv-shopos termékek többsége. Elvileg úgy működne, hogy te kiakasztod a padlásra vagy bárhová és azt hiszi a darázs már lestoppolta egy másik az a helyet és a közelébe nem fészkel egy másik kolóniának. Nem működik, nem foglalkoznak ezzel, szezonban mikor sok a munka számtalanszor kell műdarázsfészek mellől is írtani, ezt egy darázsírtó szakember mondta. Sőt műfészek nélkül is volt már olyan munka mikor egyetlen egy padláson volt 3 nagy fészek is, 1 lódarázs és 2 német darázs és még számtalan padlásdarázs fészek is. Valóságos invázió volt a padláson, és már rágták át a mennyezetet is. Védőruha nélkül életveszélyes lett volna felmenni.

Reactor 2017.03.30. 02:01:28

Ott van a kutya elásva szerintem, hogy a darázsnak nemigen vannak természetes ellenségei, a természetben nem találkozik olyasmivel, ami elől meghátrálna. Ha létezik is darázsriasztó, annak mindenféleképpen mesterségesnek kell lennie.
A műdarázsfészek működhet (legalábbis az óceán túlfelén sokan azt írták, nékik bevált), de nem mindegyik fajnál. Az átlag padlásdarazsak nem csinálnak ügyet abból, hogy rajtuk kívül még van 10-20 kolónia a tetőtérben, de például lehet, hogy a lódarazsakat távol tarthatja, már ha tényleg a területhatárok a gyenge pontjaik. Egyszóval sajnos ezt sem "joker" megoldás, hogy minden darázs ellen beválna. Az ultrahangos ketyerék esetleg még beválhatnak, ha találnánk olyan frekvenciát, ami taszítja a darazsakat, bár ez rengeteg kísérletezésbe kerülne.

Adani 2017.03.30. 10:56:20

@Reactor:

A lódarazsak sem.

Vannak a szúnyogölő kék lámpák, amik odavonzzák belemegy és agyonüti az áram, az esetleg, de az is pont olyan mint PET palackos darázscsapda, max. szezon elején tavasszal hatásos, ha már ott a kolónia több 100 vagy 1000 egyeddel akkor már nem sokat ér. Elfog naponta pár tucat dolgozót, de max. a kolónia növekedését lassítja kis mértékben. Szezon elején még lehet értelme, hátha elkapja a királynőt, és ha sikerül akkor -1 fészek.

múzeum · https://www.nhmus.hu/ 2017.03.30. 12:44:15

@Reactor: Szeretettel várjuk Önt is Vas Zoltán előadására 2017. április 6-án a múzeumban. Regisztráció: termeszettudomanyi@gmail.com.

Részletek:

www.nhmus.hu/hu/Programok/Ne_felj_ismerd_meg

dez01 2018.05.11. 11:09:22

Lehet hogy csak szerencsém volt, de eddig megúsztam. Talaljlakó darazsak csíptek már meg, de ők sem voltak agresszívek, kb akkor támadtak csak, ha 1 méternél közelebb mentél a fészkükhöz. Nagy magányosdarazsakkal békésen szedtünk együtt fügét meg kajszibarackot, ott azért figyelni kellett, hogy ne ugyanazt szedjük le :)Padlásról már kellett irtanom, de az sem lett volna muszáj, már meg is bántam.

A háziméhek fűnyírás közben sokkal veszélyesebbek, főleg amikor a fejet csípik meg, kétszer jártam így:(

A kék fadongók meg kifejezetten jófejek voltak eddig:)

Reactor 2018.06.29. 18:42:20

Na engem pont a talajlakó darazsak hagytak békén (ők a kecskedarazsak elvileg). Egyszer véletlenül pont a fészkük tetejére raktam le a kerékpáromat. Hajaj! Lett is nagy haddelhadd!!! Csapatostul támadtak a binyiglire és halálra csípték :DDDDD nagy nehezen sikerült elcibálnom onnét, egy darázs se csípett meg.
Máskor meg ott álltam 1 méterre a fészek bejáratától, figyeltem, hogy döngicsélnek a darázskák. Levegőnek néztek, nem foglalkoztak velem.
Ha az udvarban telepednek meg, az viszont cinkes lehet fűnyírásnál. A gond az, hogy a föld alatti darazsakat elég necces elintézni, állítólag szappanos, habos, mosószeres víz kell hozzá, és persze éjnek idején.
Egy ismerősöm nem szarozott, mikor az előkertjébe költöztek a kecskedarazsak a föld alá - hozott egy műanyag ballont, beöltözött HAZMAT ruhába, és telenyomta ciánkálival az egészet.

Gyümölcsszedésnél tényleg nagyon kell vigyázni, főleg szilvánál meg baracknál. Előfordulhat, hogy a hullott szilva, barack túloldalán lakmározik már valaki, aki nemigen szereti ha megtapizzák vagy bekapják, és ezt roppant direkt, közvetlen módon fejezi ki :D Cseresznyénél, meggynél ez nem probléma, azt valamiért nem szeretik.

Tudtátok amúgy, hogy anno a régi főniciaiak méhkaptárakat katapultáltak az ellenségre? A várvédőknél is előfordult, hogy méheket góráltak a bástyákról a falak alá. El lehet képzelni, milyen hatása volt, ha egy kis fullánkos bejutott a páncélruha alá...ehe ehe ehe :D

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30
süti beállítások módosítása