A Magyar Természettudományi Múzeumban május 10-én mutatta be Ősi Attila paleontológus a sajtónak a közel öt méteres, 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványait és tudományos feldolgozásának eredményeit, melyeket a rangos PEER J természettudományos szaklap ugyanezen a napon közölt. A vizsgálatok során kiderült, hogy az őskrokodil új fajt képvisel, melyet megtalálójáról, Fitos Attiláról Magyarosuchus fitosinak neveztek el.
Balról jobbra: Ősi Attila, ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport, Medzihradszky Zsófia, MTM főigazgató-helyettes, Szalay Péter, ELTE Rektor-helyettes, Főzy István, MTM főmuzeológus
1996 nyarán egy különleges fosszília került elő a Gerecsében: fogak és csontok peregtek ki a Pisznice-hegy oldalában található egyik kőfejtő 180 millió éves, vörös gumós, mészkőrétegeiből. Az első leleteket újabbak követték, míg végül egy krokodil részleges csontváza rajzolódott ki a preparálási munkálatok után.
Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben került sor a leletanyag részletes, tudományos feldolgozására, melyben az ELTE kutatói mellett az Edinburgh-i egyetem (Edinburgh, Egyesült Királyság) és a Martin Luther Egyetem (Halle, Németország) munkatársai vettek részt. A leletek publikálására a Peer J tudományos szaklapban került sor 2018. május 10-én.
Az új faj a Magyarosuchus fitosi nevet kapta megtalálója, Fitos Attila után.
Amellett, hogy a most publikált gerecsei őskrokodil tovább növeli a Thalattosuchia krokodilok kora jura diverzitását, a Tethys-óceán egy olyan, nyílt vízi körülmények között lerakódott, kondenzált üledékes kőzetrétegéből került elő, melyből ritkaságszámba mennek a gerinces fosszíliák. Megőrződési körülményei mellett csontjai is sok érdekességet mutatnak. A gerincoszlop legvégén az egyik farokcsigolya különösen megnyúlt neurális tüskét visel, mely arra utal, hogy ennek a krokodilnak egy alacsony, de az úszásban minden bizonnyal fontos szerepet játszó farokúszója lehetett. Emellett azonban megőrizte erős, csontos elemekből álló, hasi és hát páncélzatát is. Ezek a tulajdonságok összességében arra engednek következtetni, hogy a krokodilok evolúciójának korai szakaszában végbement első tengeri életmódhoz való alkalmazkodás mozaikos volt: míg bizonyos testtájak (pl. megnyúlt koponya, farokúszó) már az úszó életmódhoz alakultak, más tulajdonságok (járásra alkalmas végtagok, masszív páncélzat) még szárazföldi őseikre emlékeztetnek.
A gerecsei őskrokodilt a nagyközönség május végéig a múzeum Kupolacsarnokában, utána pedig az állandó kiállításban megtekintheti.
1% az örökkévalóságnak
2017-ben elpusztult a Nyíregyházi Állatpark két komodói varánusza, Florián és Durian. A három méter testhosszt is elérő komodói varánusz Indonézia nemzeti szimbóluma és tulajdona, kizárólag az indonéz állam engedélyével tartható a világ bármely állatkertjében. Kivételes lehetőség, hogy az elhullott példányok a budapesti indonéz nagykövetség közvetítésével, hosszas tárgyalások és külön szerződés alapján, múzeumunkba kerülhettek. A két varánusz preparálása több százezer forintos költség, és támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy magyar múzeumban most először mutathassuk meg a természetben kizárólag Komodón és néhány környező szigeten élő különleges hüllőket.
Kérjük, segítse adója 1%-ával, hogy Florián és Durian újjászülessen a Magyar Természettudományi Múzeumban, és élethű testtartásban preparálva várhassa a látogatókat kiállításunkban.
Adószámunk: 19674502-1-42
Előre is köszönjük, ha 1%-ával az alapítvány és a múzeum munkáját segíti!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
