Jókuthy Emese rovata
Európa természettudományos gyűjteményeiben több mint 300 millió példány várja, hogy a SYNTHESYS-program keretében ösztöndíjat nyert kutatók a kezükbe vegyék.
A múzeumokban őrzött anyag egy része más gyűjteményekben nem hozzáférhető, a természetben már nem megtalálható, vagy olyan értékes és ritka, gyakran sérülékeny, hogy kölcsönadni kockázatos. Ilyenkor egy mód van arra, hogy a más országok gyűjteményeiben dolgozó szakemberek is megvizsgálják őket: helyben kell hozzáférést biztosítani.
A Synthesys elsősorban abban segít, hogy a kutatók eljuthassanak más gyűjteményekbe, ahol a helybeli szakemberekkel közös együttműködéseket alapoznak meg.
A program az Európai Unió vezető természettudományos múzeumainak, botanikus kertjeinek, egyetemeinek és kutatóintézeteinek konzorciumában valósul meg, amely 18 természetrajzi gyűjteményt foglal magában.
A taxonómiával – annak modern, a molekuláris biológia módszereit alkalmazó irányzataival is – foglalkozó kutatók ösztöndíjas formában vehetnek részt a programban. Az ösztöndíjak odaítélésénél fontos szempont, hogy a kutatási téma a fogadóintézmény gyűjteményi anyagához kapcsolódjon, az eredményekről közös publikáció készüljön, és a téma lehetőleg alkalmas legyen további közös kutatási feladatok megvalósítására.
Már most is számos együttműködés köszönhető a programnak. Rövid sorozatunkban bemutatunk közülük néhányat dióhéjban.
Nyúlfarknyi beszámoló egy balkáni kapcsolatról
Nevena Kuzmanović a Belgrádi Egyetemről évekkel ezelőtt pályázott hozzánk a SYNTHESYS-programban, mint fiatal doktorandusz. Nevena nyúlfarkfüvekkel (Sesleria) foglalkozik, és kutatási témájához nélkülözhetetlen volt a Magyar Természettudományi Múzeum botanikai gyűjteményi anyagának, illetve a nyúlfarkfüvek hazai állományainak vizsgálata. Vendéglátója a Növénytár Kárpát-medencei virágosnövény-gyűjteményének kurátora, Barina Zoltán, akinek – a Kárpát-medence növényvilága mellett – egyik kiemelt kutatási területe a Balkán-félsziget, azon belül is Albánia flórája. A gyűjtemény Sesleria-anyagának tanulmányozása mellett sok időt töltöttek terepen, évek óta szinte napi tudományos kapcsolatban vannak, és több közös publikációjuk született. Az együttműködés igazi haszna az egyéni tudományos teljesítményeken túl az, hogy a 2004 óta tartó, múzeumi szervezésű Balkán-kutatások keretében az Albániában gyűjtött Sesleria-anyag szakmai revízióját Nevena végzi el, aki számos – leginkább balkáni – taxon nevezéktanának, ökológiájának, társulási és rokonsági viszonyainak tisztázásával jelenleg a nemzetség legszakavatottabb kutatója. Dr. Nevena Kuzmanović idén védte meg a nyúlfarkfüvek nemzetségéről írt doktori disszertációját.
„Herkulesfürdői emlék” – a merev nyúlfarkfű (Sesleria rigida) 1873-ban, Herkulesfürdőn gyűjtött típuspéldánya
Nevena Kuzmanović munka közben az MTM Növénytárában
Budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana) a Naszályon
Nevenával a Naszályon
Szöveg: Barina Zoltán és Jókuthy Emese Fotók: Barina Zoltán, Pintér Balázs
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
