Szerző: Angyal Dorottya, fotók: Hornok Sándor, Kontschán Jenő, Lerner Balázs
A pilisi Ariadne-barlangrendszerről kapta a nevét az a denevéreken élősködő kullancsfaj, melyet a közelmúltban Dr. Hornok Sándor (Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Parazitológiai és Állattani Tanszék) vezetésével széleskörű együttműködés eredményeként fedezett fel egy hazai kutatócsoport. A munkában a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának zoológusai is közreműködtek.
Európában két denevéreken élősködő kullancsfajról volt eddig tudomásunk. Az Ixodes vespertilionis (Koch, 1844) (1. kép) széles elterjedési- és gazdakörrel rendelkezik. A hosszú lábú, denevér lakta barlangok faláról is gyűjthető kullancsfaj a Bartonella kórokozó baktérium fajok hordozója, s akár embereken is élősködhet.
1. kép: A hazai barlangjainkban közönséges, hosszú lábú Ixodes vespertilionis (Fotó: Lerner Balázs)
Az Ixodes simplex (Neumann 1906) leginkább gazdaállatáról gyűjthető, mely a legtöbb esetben a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii (Kuhl 1817)). A ritka kullancsfajnak csak néhány magyarországi adata ismert.
Az I. vespertilionis tér-idő dinamikájának vizsgálata és a ritka I. simplex elterjedésének kutatása során a szakembereknek feltűnt, hogy a több mint 500 gyűjtött példány között akadnak olyanok, melyek alaktanilag mindkét fajtól több karakter tekintetében eltérnek. Az erősen konzervatív, a rokonfajok közötti kapcsolatok kimutatására alkalmas citokróm-oxidáz I (COI) gén 700 bázispárnyi szakaszának analízise megerősítette azt a feltevést, hogy eddig ismeretlen kullancsfajt sikerült felfedezni. Az eltérés mértéke az I. vespertilionis fajtól 12%, míg az I. simplex fajtól 14% volt. A tudományra új kullancsfaj neve Ixodes ariadnae Hornok 2014 (2. és 3. kép). A fajleírás alapjául szolgáló példány (holotípus) a pilisi Ariadne-barlangrendszerhez tartozó Leány-barlang egyik denevér lakta termének faláról gyűjtve került elő. További szabadon talált egyedeket azonosítottak a Legény-barlangból. Az új kullancsfaj nimfadenevér (Myotis alcathoe), hegyesorrú denevér (Myotis blythii) és barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus) egyedeken élősködve is előfordult. Érdekes, hogy az I. ariadnae hím egyedei egyelőre ismeretlenek, a gyűjtések során csak vérszívott nőstények, nimfák és lárvák kerültek elő.
Az I. ariadne fajról készült leírás a Parasites and Vectors című folyóiratban olvasható (katt ide).
2. kép: Ixodes ariadnae (fotó: Hornok Sándor)
3. kép: Pásztázó elektronmikroszkópos (SEM) felvétel az I. ariadnae szájszervéről és palpusáról (dorsalis nézet, skála: 0,5 mm, Fotó: Kontschán Jenő)
A felfedezésről szóló előadást az MBT Állattani Szakosztályának októberi ülésén, október 1-én 16 órakor hallgathatják meg az érdeklődők Dr. Hornok Sándor előadásában az ELTE-TTK Északi Tömbjének 0.100A sz. termében.
A kutatásban az MTA ATK Növényvédelmi Intézete, az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszéke, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, a Szent István Egyetem Állattani és Ökológia Tanszéke, valamint a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem munkatársai is részt vettek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
