MNMKK - Magyar Természettudományi Múzeum Blog

szerző és képek: Barina Zoltán

A medvehagyma (Allium ursinum)

Egy évtizede, ha megemlítettük valakinek a medvehagyma nevet, nagy valószínűséggel értetlenkedve és csodálkozva nézett ránk, míg ma szinte mindenki hallott róla, akár látta is, sőt, sokaknak egy-egy jól bevált receptjük is van a medvehagyma sokféle felhasználási módjának valamelyikére.

Minek köszönhető, hogy ez az évezredek óta a Kárpát-medencében élő növény az utóbbi néhány évben szinte az ismeretlenségből került be a köztudatba és futott be szinte páratlan karriert vadon élő növényeink közül? Nem teljesen új felfedezésről van szó, hiszen a medvehagyma, annak ehető, sőt egészséges mivolta, gyógyhatása régóta ismert, de korlátozott hazai elterjedése és rövid szezonja miatt korábban nem válhatott országszerte széles körűen kedveltté. Egészen addig nem, míg egy kis hírverés ezt elő nem segítette – hisz, mint tudjuk, jó bornak is kell a cégér. Így kerülhet 2014-ben, immár 11. alkalommal megrendezésre az orfűi medvehagyma-fesztivál.

De mi is ez a növény?

A medvehagyma (Allium ursinum) az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó növény. Közép-európai elterjedésű, hűvösebb, csapadékos klímát kedvelő faj. Közép- és Észak-Európában elterjedtebb, de Ukrajnában, a Kaukázusban és Albániában is előfordul. Vegetatív úton is terjedő, hosszúkás, megnyúlt hagymával rendelkező faj, mely ennek köszönhetően kisebb-nagyobb telepeket, foltokat képez.

Hol találkozhatunk vele?

Elsősorban bükkösökben, de közel sem minden bükkösünkben, emellett gyertyános-tölgyesekben és sziklaerdőkben is. Az Alföldön, miként maguk a bükkösök és gyertyános-tölgyesek is, meglehetősen ritka; a Szigetközben, a Nyírség környékén, és itt-ott a Mezőföldön ismert. A Dunántúl nyugati és déli részén elszórtan található meg. Hegységeink közül nagyobb állományai találhatók a Gerecsében, a Vértesben, a Bakonyban és a Mecsekben is. Legismertebbek talán a mecseki, Tatabánya környéki és a Gerecse központjában, Pusztamarót környékén található állományai. Ezeken a helyeken sokfelé több négyzetkilométeres összefüggő állományai is megtalálhatók.

Mikor elérhető, fogyasztható?

A medvehagymának fiatal levele fogyasztható, elsősorban frissen, mint látni fogjuk, sokféle formában. Ehhez igazodva fő szezonja (vadon) április első felében van, amikor a levelei már előbújtak, kifejlett méretűek, de a növény még nem virágzik (virágzástól már kevésbé ízletes és egészséges, majd hamarosan a levelei sárgulni, bomlani kezdenek). Ehhez igazodik az immár hagyományos orfűi medvehagyma-fesztivál időpontja is (2014. április 12-13.). Kedveltségének köszönhetően zöldségeseknél, bevásárlóközpontokban már egy bő hónappal előbb (március elejétől) kaphatók a medvehagyma levélcsokrai, melyek termesztésből származnak. Újabban cserepesen is megvásárolható, virágzó példányai már március elejétől láthatók boltokban. Tanulságos és nagyon hasznos volt látni, hogy egy nagyáruházunkban Nőnap előtt a medvehagyma és a gyöngyvirág egymás mellett került elhelyezésre, így könnyen megfigyelhetők voltak a két növény leveleinek különbségei.
Árnyas, üde kertekben könnyen megtelepíthető akár tőosztással, akár magról is jól szaporítható.

Felismerése

Virágos állapotban, szinte semmivel össze nem téveszthető növény. A hagymák többségének levele nem lapos, tojásdad, hanem vékony, szálas-fonalas; hazánkban egyedül a győzedelmes hagyma (Allium victorialis) téveszthető össze vele, melynek azonban virágai zöldesfehérek (nem hófehérek), virágzata gömbös (nem ernyős, félgömbös), levelei alig nyelesek (nem hosszú nyelűek) és hazánkban igen ritka (és védett), csak a bakonyi Burok-völgyben és Esztergáli-völgyben és a bükki Ablakoskő-völgyben fordul elő. Gyakoribb, és veszélyesebb a medvehagyma összetévesztése a közismert és elterjedt gyöngyvirággal (Convallaria majalis). A gyöngyvirág azonban mérgező növény, szívglikozidokat és szaponinokat tartalmaz, lassú szívverést, hasi fájdalmat és hasmenést, sőt halált okoz.
A medvehagyma levelének színe (felső része) fényes, élénk sötétzöld, míg fonáka (alsó fele) matt, hamvaszöld színű. Ezzel szemben a gyöngyvirág levelének színe és fonáka egyaránt matt, világoszöld. A gyöngyvirág levelei kihajtáskor hengeresen összetekerve láthatók, míg a medvehagyma levelei fiatalon is laposak. A megkülönböztetésben segítséget nyújt a megjelenő virágzat, illetve bimbó: a medvehagyma virágzata kissé húsos kocsányon fellevelekkel körülzártan jelenik meg a szár tövénél (1-2 centis hegyes, tojásdad bimbóban), a gyöngyvirág virágzata már bimbósan is megnyúlt, rajta az egyes virágok jól látszanak külön-külön. Természetesen a medvehagyma fokhagymaíze is biztos megkülönböztető bélyeg, és levelei megdörzsölve is hagymaszagúak, és a gyöngyvirágnak nincs hagymája.. A gyöngyvirág általában szárazabb tölgyesekben jellemző és később, május elejétől virágzik, így a fentieket követve a két növény biztonságosan elkülöníthető egymástól, de aki nem biztos magában, inkább kerülje a gyűjtést.

A medvehagyma védelme

Bár a medvehagyma (még) nem védett növény Magyarországon, de ha a természetben szeretnénk gyűjteni belőle, tudnunk kell, hogy állományainak többsége védett területre esik, ahol a gyűjtés külön engedélyhez kötött. Az ismert és könnyen megközelíthető állományokat az utóbbi években sokan látogatják és a gyűjtéssel, taposással látványos kárt okoznak a medvehagyma állományaiban. Megfosztva ezzel másokat a medvehagyma virágzásának feledhetetlen látványától és jelentősen gyengítve a populációkat és csökkentve azok szaporodási sikerét. Mivel a medvehagyma ma már frissen és cserépben is kapható, könnyen szaporítható, sőt akár fagyasztva tartósítható is, így könnyen hozzájuthatunk a finom kora tavaszi csemegéhez a természet kizsákmányolása nélkül is.