Buczkó Krisztina 1985 óta dolgozik a múzeumban, szakterülete az algológia. Kovaalga kutatóként figyelt fel a február 19-én megjelent vörösbarna porról szóló híradásokra. Az Algagyűjtemény főmuzeológusa ezzel az érdekes cikkel szeretne kedveskedni olvasóinknak. György Zoltán (szerkesztő)
szerző és képek: Buczkó Krisztina
2014. február 19-én az időkép oldalán találtunk egy hírt arról, hogy afrikai eredetű por lepte be Európa egyes területeit. (http://www.idokep.hu/hirek/piros-ho-hullik-eszak-olaszorszagban). A híradás szerint a Szaharából származó nagy mennyiségű por Olaszországban megszínezte a havat, itthon pedig sáros esőt hozott. Ezt valóban sokan megerősíthetjük, legfeltűnőbb talán a gépkocsikon volt a vörösbarna porréteg. A jelenség sok olvasót hozzászólásra késztetett, így a személyes tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy egyrészt az egész ország területén észlelhető volt a jelenség, másrészt ez egyáltalán nem ritkaság, minden évben előfordul. A legtöbb bosszúságot a frissen mosott autókon, és frissen pucolt tetőtéri ablakokon okozott. Persze nem csak a por, hanem mások is érkezetek ide Afrikából. Engem, mint kovaalga kutatót, a Múzeum Algagyűjteményének kurátorát a porban lévő kovaalgák vagy más néven diatómák érdekeltek.
Néhány éve már megnéztem mikroszkóp alatt a kocsiról összegyűjtött port. Akkor még nem tudtam mikroszkópi képeket készíteni, de lerajzoltam az ott látottakat. A most lehullott vöröses por elemzése során, már fotók is készültek. A két mintában hasonló algákat lehet kimutatni. A legjellemzőbb kovaalga a Hantzschia amphyoxis volt a porban, amelynek jellegzetesen hajlott, fejecskés vázának egyik oldalán durva pontsor húzódik. A porban a leggyakoribbak az Aulacoseira nemzetséghez tartozó fajok voltak, ezek leginkább egy keskeny hengerhez hasonlítanak. A legtöbb por Észak Afrika (Csád) területéről indul, (kb. 500 millió tonna évente!) és általában az Atlanti óceánba érkezik. A szálló por az egykori afrikai tavakban leülepedett, - mára már kiszáradt tavak kovaalgáit is magával viszi. Az Atlanti óceánban vannak olyan mintavételi helyek (csapdák) ahol több az afrikai édesvizi diatóma mint a tengeri. A széllel szállított diatómák mennyiségének, lerakodási helyének változásából következtetni lehet a klímaváltozásra is.
A Hantzschia amphyoxis jellegzetes fejes formája könnyen felismerhető, még akkor is ha vár törött, mint ezen a képen is.
A 2014. február 19-én hullott saras esőben talált kovaalgák.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
