Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumába időről időre érkeznek látogatók , akik szeretnének a színfalak mög é is betekinteni . A z Ő snövénygyűjtemény vezetője ként változatos példányokból álló előadást próbálok összeállítani az ilyen alkalmak on tartandó bemutató ra . Így került a z egyik bemutató anyagába egy rendkívüli, opálosodott fatörzs szelet. Kisebb nyomozás után kiderült, hogy a lelet kora a cédulán feltüntetett közel 300 ...
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának segítségével az Ásvány- és Kőzettár meteoritgyűjteménye egy olyan példánnyal gazdagodott, amely több szempontból is a kollekcióba kívánkozott. Az egyik ilyen tényező az volt, hogy a Kassa környéki lelőhelye után Košice néven „törzskönyvezett” meteorit darabjainak megtalálásában fontos szerepet játszottak a magyar kutatók. A másik az a történelmi örökség, hogy a világ minden tájáról származó, tudományos ...
2023 novemberében jelent meg a rangos ZooKeys folyóiratban az a tanulmány, melyben egy új nagylepkefajt és -genuszt írtak le Európa szívéből, Horvátországból. Ilyesmi már nagyon régen nem történt; igazi csoda, hogy egy szemmel láthatóan minden ismert fajtól ennyire különböző lepkét fedezzenek fel a szakemberek Európában. Az új fajnak a felfedezés meglepő, varázslatos eseménye miatt Mirlatia arcuata nevet adták.
Szerzők: Katona Gergely (Lepkegyűjtemény) ...
A Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum között már több mint egy évszázados hagyomány, hogy az állatkertben elpusztult állatok egy része tudományos, oktatási vagy kiállítási céllal, a Magyar Természettudományi Múzeumba kerül. Káli, az állatkert fiatalon elpusztult nőstény ázsiai elefántja, aki életében a zoo egyik legnépszerűbb lakója volt, halála után a múzeum egyik fő látványosságává vált.
Szerzők: ...
A komposztálás olyan, mint egy varázslat. Varázslat, ahol a mi kezünkben van a varázspálca. Az, ami történik nem a mi érdemünk, de nélkülünk nincsenek meg az alapfeltételek, hiszen mi termeljük meg és gyűjtjük össze azt a hulladékot, amit komposztálásra szánunk. A régi korok embereinek ez egy természetes folyamat volt, de számunkra, a XXI. században épp oly csodálatos látni, ahogy a „szemétből” éltető komposzt lesz, mint követni azt, ahogy egy pár ...
Ami nekünk, mohákkal foglalkozó szakembereknek, azaz mohászoknak, természetes a mohák gyűjtésével, vagy a herbáriumba helyezésével, tágabb értelemben a gyűjteményezésével kapcsolatban, az egyáltalán nem olyan egyértelmű és világos mások számára. Így határoztam el, hogy írok a mohagyűjteményben folyó munkákról. Az első részben a gyűjtésről volt szó, ebben a részben a további teendőkről olvashatnak.
Szerző: Papp Beáta (Mohagyűjtemény)
...
Az ajkai (Veszprém vármegye) késő kréta korú kőszénből ismert, ajkait nevű borostyánkőtípusban már jó ideje ismertek különböző ízeltlábú-zárványok. A 85 millió éves ősgyantában fogságba esett számos ízeltlábú-csoport közül furcsa módon eddig azzal foglalkoztak a legkevesebbet, amelyikből a legtöbb példány áll a kutatók rendelkezésére: ezek a kétszárnyú rovarok (Diptera). Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum és a Szabályozott ...
A múzeumbogarak ( Anthrenus -fajok) tavasszal rajzanak, míg a szűzporvánál ( Reesa vespula ) ilyen ciklusosság nem, vagy alig megfigyelhető. A védekezés ellenük meglehetősen nehéz , hiszen kis méretük és jelentéktelen külsejük miatt a tárolószekrényekbe, fiókokba való bejutásukat szinte lehetetlen észlelni és megelőzni. Felszaporodásuk rejtetten zajlik. Sok esetben néhány fertőzött példány vagy a régóta használatban lévő rovardoboz a „bűnös”, vagyis ...
„Látástól vakulásig” a látásról – egybefűzve, de három részben. Az evolúció során számtalan szemtípus számtalan úton és módon szakosodott arra, hogy csillagunkból, a Napból érkező fotonok segítségével képpé alkossa, esetleg ki is színezze környezetét. Az állatvilágban szinte végtelen, gyakran gyökeresen eltérő megoldások születtek. Miként látják mások ugyanazt? Létezik egyáltalán szemtől független képi valóság, ha senki, semmi, egyetlen ...
Indiana Jones, Tiktok könyvtára, Jumanji stb., sokáig sorolhatnánk azokat a híres, szórakoztató kalandfilmeket, amikben vicces vagy akár gonosz fő- vagy mellékszereplő a dzsungelt járó természettudós. Sejtjük, hogy ezek a kitalált karakterek túlzóak, mégis megragadja képzeletünket ez a különös életforma. De milyen a valóság? Egész blog-sorozatot írhatnánk azokról a magyar kutatókról, akik az elmúlt 200 évben kalandosabbnál-kalandosabb expedíciókon vettek ...
A királyharasztok hazánkban ritkán előforduló növények – gondoljunk csak az Osmunda regalis hazai egyetlen előfordulási helyére a Barcsi borókásban. Ezzel szemben a földtörténeti múlt egyes szakaszaiban a növénytakaró fontos tagjai lehettek, amit egy nemrég előkerült rendkívüli fosszília is bizonyít.
Szerző: Erdei Boglárka (Ősnövénygyűjtemény)
Királyharaszt példány Korzika szigetéről (ifj. Papp László felvétele)
A királyharaszt ( Osmunda ...
Érdekes lelettel gazdagodott 2024-ben a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára. Egy kis mamuttal, ami duplán az, és hogy miért kétszeresen is mamut, a cikkből kiderül. De azt már előre elárulom, hogy egy kis szoborról van szó.
Szerzők: Gasparik Mihály (Őslénytani és Földtani Tár, Gerinces és Gerinctelen Paleontológiai Gyűjtemény) és Virág Attila (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan- Geokémiai Tanszék)
...
2025-ben a magyar szöcskeegér ( Sicista trizona ) lett az Év emlőse. A programsorozat jó alkalom arra, hogy az adott faj életmódjáról, a veszélyeztető tényezőkről és a védelmi intézkedésekről minél több ismeretet tegyünk közkinccsé. Jelen esetben még az a kérdés is felmerül, hogy füves pusztáink eme világritkaságát vajon miért hívjuk szöcskeegérnek, és egyáltalán, honnan származhat a nemzetség (Sicista) tudományos neve?
Szerzők: Cserkész Tamás ...
A mamutfenyők csodálatos, hatalmas fák, erdeikben azonban mint szellemek bújnak meg egyes változataik. De kik ezek a kísértetek? És hogy kerülnek a Magyar Természettudományi Múzeumba?
Szerző: Karikás Maja (Növénytár)
A mamutfenyők különböző változatai több millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Jelenleg a természetes élőhelyük kizárólag Észak-Amerikában, Kaliforniában található, azonban Európa különböző területein talált fosszíliák ...
Arra, hogy mikor láttam először gólyát életemben, már nem emlékszem, viszont az tisztán az emlékezetembe égett, amikor először találkoztam fekete gólyával ( Ciconia nigra Linnaeus, 1758). Körülbelül harminc évvel ezelőtt, egy nyár eleji reggelen, a halastó gátján állt egy példány. Akkor még nem tudtam, de későbbi megfigyeléseim alapján kiderült, hogy a zsilip kifolyójánál szokott halászni, az ott összegyűlt halakra (2. ábra). Feltehetően a ...
