Ha ez egy horrorfilm lenne, itt a denevér lenne a sikítozó főhős a zuhany alatt – mert a vérszívók ezúttal őket fenyegetik. Komolyra fordítva a szót, a denevérek világát nemcsak különleges életmódjuk és ökológiai szerepük teszi érdekessé, hanem az őket kísérő élősködők is. Atkák (pl. Spinturnix myoti ), szárnyas és szárnyatlan legyek (pl. Nycteribia schmidlii ), és kullancsok (pl. Ixodes vespertilionis ) mellett vannak olyan poloskák is, amelyek ...
A Bakony-hegységi Iharkút 85 millió éves (felső kréta) ősgerinces lelőhely elsősorban a dinoszaurusz leleteiről ismert, pedig az immár 25 éve zajló ásatások és kutatómunka során részben ismertté vált az egykori növényvilágtól kezdve a puhatestűeken keresztül a kisebb-nagyobb egyéb gerincesekkel bezárólag. A kisméretű gerincesekhez sorolhatóak a lelőhelyről előkerült különleges kétéltű leletek is.
Szerző: Szentesi Zoltán (Őslénytani és Földtani ...
A trópusi esőerdők az egyenlítő környékén helyezkednek el, fontos védőpajzsot nyújtanak az éghajlatváltozás ellen. Állandó esőzés, meleg, magas páratartalom és gazdag növény- és állatvilág jellemzi ezeket az élőhelyeket (1. kép). A Földön itt a legnagyobb a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség. Sajnos a méretük folyamatosan zsugorodik, különösen a 2024-es évben jeleztek kiemelkedő csökkenést. Műholdas elemzéssel kimutatták, hogy ebben az ...
A Halobate s nemzetségbe tartozó poloskák valódi „biológiai kuriózumok”. Miközben a legtöbb rovar messze elkerüli a sós tengervizet, ezek az apró élőlények, a tengerjáró poloskák, nemcsak, hogy alkalmazkodtak hozzá, hanem a nyílt óceán felszínének kalandorai lettek. De kik is ők valójában? Ebben a bejegyzésben megnézzük, hol élnek, hogyan képesek túlélni az extrém körülményeket. Hogyan képesek túlélni az napsütést, ott ahol nincs búvóhely, a ...
Több mint száz éve, 1924-ben született Balázs Dénes. Miért érdekes ez, hiszen ugyanabban az évben született Marlon Brando filmszínész, Kárpáti István botanikus és Szász Erzsébet zeneszerző is?
Szerző: Horváth Edit (Talajzoológiai-gyűjteménycsoport)
A Magyar Múzeumi Arcképcsarnok szerint:
„ geográfus, karsztkutató, természettudományi gyűjtő, földrajzi szakíró, múzeumalapító.
Az ELTE TTK-n földrajz szakon végzett ...
A rákoknak eddig körülbelül 59000 faját ismerjük, amellyel ugyan nem ők a legfajgazdagabb csoport az ízeltlábúak törzsén belül, viszont formai és életmódbeli sajátosságaikat tekintve mindenképpen a legváltozatosabb csoportok közé tartoznak.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
Ernst Haeckel rajza (forrás: Wikipedia)
Testfelépítésük
A rákok legalább a kora kambriumtól fogva léteznek, tengeri eredetűek, ...
A múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeit idén is összefoglaljuk: 2025-ben összesen 74 új taxont – úgymint 69 tudományra új fajt, egy alfajt, három nemzetséget és egy alnemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és geológiai időkön átívelő munkásságuk gyarapította a múzeumban őrzött természetrajzi örökségünket és tudásunkat a ...
Az élő fosszíliaként is gyakran emlegetett Ginkgo egy valamikor változatos, több családot, nemzetséget és fajt is magába foglaló növénycsoport (Ginkgophyta) egyetlen ma élő képviselője. A pleisztocén eljegesedés során szinte teljesen kipusztult és csak reliktumként maradt fenn Kína egyes keleti és középső területein. Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum ősnövény gyűjteményében a ginkgo-félék virágkorának számos hazai bizonyítéka ...
A televényférgek különböző erdők talajában, a vizek partjai mentén felhalmozódó nedves parti törmelékben, mocsarakban, száraz sziklagyepekben, korhadó fatörzsekben és mohaszőnyegekben élnek (róluk szóló korábbi blogcikk ). Vajon mi közük van a teknősfészkekhez? Tovább olvasva ezt is megtudhatjuk.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
Az álcserepesteknős ( Caretta caretta ) trópusi, szubtrópusi tengerekben, valamint a ...
Március 17-e Szent Patrik napja, az írek nemzeti ünnepe. Szent Patrik az ő védőszentjük, és a legenda úgy tartja, hogy azért a lóhere a nemzeti szimbólumuk, mert Szent Patrik a pogányoknak a lóhere hármas tagolású levelével szimbolizálta a szentháromságot.
Szerző: Karikás Maja (Növénytár)
Szent Patrik ábrázolása a lóherével. Forrás: https://culturacolectiva.com/en/history/four-leaf-clover-st-patricks-day-origins/
A kereszténység előtt ...
A magaslesek különösen kedvező élőhelyet biztosítanak a zuzmók számukra. A feldolgozott faanyag, ha évtizedeken át kint áll a szélben és az esőben, lassan „belakhatóvá” válik: felülete repedezik, nedvszívóvá és savasabbá lesz, ami sok zuzmófaj számára ideális.
Szerző: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)
Mindig izgalmas, amikor a zuzmász útja egy öreg, korhadó magasleshez vagy régi kerítéshez vezet. ...
A legyek igen változatos élőlénycsoportot alkotnak, ami életmódjukban éppúgy megnyilvánul, mind küllemükben és méretükben. Nem is meglepő, hiszen a kétszárnyúak rendje a 150 ezer eddig ismert fajával az egyik legfajgazdagabb rovarcsoport. Írásunkban most a legyek legnagyobbjait állítjuk reflektorfénybe. Vajon mekkorák ezek a rekorderek?
Szerzők: Szöllősi-Tóth Petra (Kétszárnyúak gyűjteménye), Somogyi Anna Ágnes (Szipókás rovarok gyűjteménye), Szél ...
A Rudabányai-hegységben található Osztramos-hegy Magyarország egyik legjelentősebb ősgerinces lelőhely-komplexuma, melynek faunái az alsó-pliocéntől a jégkorszak terjednek. Igen gazdag kisgerinces leletanyaga a szubtrópusi erdőktől a ligeterdős szavannáig terjedő őskörnyezeti változásokba nyújt betekintést nagyjából 4,5 millió évet felölelve.
Szerző: Szentesi Zoltán (Őslénytani és Földtani Tár)
Északkelet-Magyarországon, Bódvarákó és ...
Az élővilágban számos parazita kapcsolat létezik (külső/belső, fakultatív/obligát, állandó/alkalmi stb.), akár még többszörös parazitizmus is előfordulhat.
A zuzmók esetében gyakori a parazita mikrogombák jelenléte, melyeknek több mint 120 faját ismerjük Magyarországról. Többségük fajspecifikus obligát parazita, amely a gazdazuzmó telepének teljes vagy részleges pusztulását okozhatja. De akad köztük szaprotróf is, amely a már elpusztult ...
Pálmák ma nem élnek Magyarország területén, de ez nem mindig volt így. Számos fosszilis növény maradvány bizonyítja, hogy évmilliókon keresztül a hazai táj meghatározó elemei lehettek. Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumának Ősnövénygyűjteményében megannyi, látványos és kevésbé látványos bizonyítékát őrizzük a pálmák hazai előfordulásának.
Szerző: Erdei Boglárka (Ősnövénygyűjtemény)
Számos fosszilis növény maradvány ...
