A trópusi esőerdők az egyenlítő környékén helyezkednek el, fontos védőpajzsot nyújtanak az éghajlatváltozás ellen. Állandó esőzés, meleg, magas páratartalom és gazdag növény- és állatvilág jellemzi ezeket az élőhelyeket (1. kép). A Földön itt a legnagyobb a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség. Sajnos a méretük folyamatosan zsugorodik, különösen a 2024-es évben jeleztek kiemelkedő csökkenést. Műholdas elemzéssel kimutatták, hogy ebben az ...
A Halobate s nemzetségbe tartozó poloskák valódi „biológiai kuriózumok”. Miközben a legtöbb rovar messze elkerüli a sós tengervizet, ezek az apró élőlények, a tengerjáró poloskák, nemcsak, hogy alkalmazkodtak hozzá, hanem a nyílt óceán felszínének kalandorai lettek. De kik is ők valójában? Ebben a bejegyzésben megnézzük, hol élnek, hogyan képesek túlélni az extrém körülményeket. Hogyan képesek túlélni az napsütést, ott ahol nincs búvóhely, a ...
Több mint száz éve, 1924-ben született Balázs Dénes. Miért érdekes ez, hiszen ugyanabban az évben született Marlon Brando filmszínész, Kárpáti István botanikus és Szász Erzsébet zeneszerző is?
Szerző: Horváth Edit (Talajzoológiai-gyűjteménycsoport)
A Magyar Múzeumi Arcképcsarnok szerint:
„ geográfus, karsztkutató, természettudományi gyűjtő, földrajzi szakíró, múzeumalapító.
Az ELTE TTK-n földrajz szakon végzett ...
A rákoknak eddig körülbelül 59000 faját ismerjük, amellyel ugyan nem ők a legfajgazdagabb csoport az ízeltlábúak törzsén belül, viszont formai és életmódbeli sajátosságaikat tekintve mindenképpen a legváltozatosabb csoportok közé tartoznak.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
Ernst Haeckel rajza (forrás: Wikipedia)
Testfelépítésük
A rákok legalább a kora kambriumtól fogva léteznek, tengeri eredetűek, ...
A múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeit idén is összefoglaljuk: 2025-ben összesen 74 új taxont – úgymint 69 tudományra új fajt, egy alfajt, három nemzetséget és egy alnemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken és geológiai időkön átívelő munkásságuk gyarapította a múzeumban őrzött természetrajzi örökségünket és tudásunkat a ...
Az élő fosszíliaként is gyakran emlegetett Ginkgo egy valamikor változatos, több családot, nemzetséget és fajt is magába foglaló növénycsoport (Ginkgophyta) egyetlen ma élő képviselője. A pleisztocén eljegesedés során szinte teljesen kipusztult és csak reliktumként maradt fenn Kína egyes keleti és középső területein. Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum ősnövény gyűjteményében a ginkgo-félék virágkorának számos hazai bizonyítéka ...
A televényférgek különböző erdők talajában, a vizek partjai mentén felhalmozódó nedves parti törmelékben, mocsarakban, száraz sziklagyepekben, korhadó fatörzsekben és mohaszőnyegekben élnek (róluk szóló korábbi blogcikk ). Vajon mi közük van a teknősfészkekhez? Tovább olvasva ezt is megtudhatjuk.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
Az álcserepesteknős ( Caretta caretta ) trópusi, szubtrópusi tengerekben, valamint a ...
Március 17-e Szent Patrik napja, az írek nemzeti ünnepe. Szent Patrik az ő védőszentjük, és a legenda úgy tartja, hogy azért a lóhere a nemzeti szimbólumuk, mert Szent Patrik a pogányoknak a lóhere hármas tagolású levelével szimbolizálta a szentháromságot.
Szerző: Karikás Maja (Növénytár)
Szent Patrik ábrázolása a lóherével. Forrás: https://culturacolectiva.com/en/history/four-leaf-clover-st-patricks-day-origins/
A kereszténység előtt ...
A magaslesek különösen kedvező élőhelyet biztosítanak a zuzmók számukra. A feldolgozott faanyag, ha évtizedeken át kint áll a szélben és az esőben, lassan „belakhatóvá” válik: felülete repedezik, nedvszívóvá és savasabbá lesz, ami sok zuzmófaj számára ideális.
Szerző: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)
Mindig izgalmas, amikor a zuzmász útja egy öreg, korhadó magasleshez vagy régi kerítéshez vezet. ...
A legyek igen változatos élőlénycsoportot alkotnak, ami életmódjukban éppúgy megnyilvánul, mind küllemükben és méretükben. Nem is meglepő, hiszen a kétszárnyúak rendje a 150 ezer eddig ismert fajával az egyik legfajgazdagabb rovarcsoport. Írásunkban most a legyek legnagyobbjait állítjuk reflektorfénybe. Vajon mekkorák ezek a rekorderek?
Szerzők: Szöllősi-Tóth Petra (Kétszárnyúak gyűjteménye), Somogyi Anna Ágnes (Szipókás rovarok gyűjteménye), Szél ...
A Rudabányai-hegységben található Osztramos-hegy Magyarország egyik legjelentősebb ősgerinces lelőhely-komplexuma, melynek faunái az alsó-pliocéntől a jégkorszak terjednek. Igen gazdag kisgerinces leletanyaga a szubtrópusi erdőktől a ligeterdős szavannáig terjedő őskörnyezeti változásokba nyújt betekintést nagyjából 4,5 millió évet felölelve.
Szerző: Szentesi Zoltán (Őslénytani és Földtani Tár)
Északkelet-Magyarországon, Bódvarákó és ...
Az élővilágban számos parazita kapcsolat létezik (külső/belső, fakultatív/obligát, állandó/alkalmi stb.), akár még többszörös parazitizmus is előfordulhat.
A zuzmók esetében gyakori a parazita mikrogombák jelenléte, melyeknek több mint 120 faját ismerjük Magyarországról. Többségük fajspecifikus obligát parazita, amely a gazdazuzmó telepének teljes vagy részleges pusztulását okozhatja. De akad köztük szaprotróf is, amely a már elpusztult ...
Pálmák ma nem élnek Magyarország területén, de ez nem mindig volt így. Számos fosszilis növény maradvány bizonyítja, hogy évmilliókon keresztül a hazai táj meghatározó elemei lehettek. Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumának Ősnövénygyűjteményében megannyi, látványos és kevésbé látványos bizonyítékát őrizzük a pálmák hazai előfordulásának.
Szerző: Erdei Boglárka (Ősnövénygyűjtemény)
Számos fosszilis növény maradvány ...
A Tihanyi-félsziget egy különleges és sok szempontból vizsgált területe hazánknak. Általában az apátság, a levendulák és a visszhang jut eszébe az embereknek e tájról. Akik túráznak, azoknak az egyedi természeti értékek is beugranak, mint például az Aranyház, a Cyprián-forrás, vagy a Külső- és Belső-tó és felsejlik a kabócák nyári éneke is. A napsütötte, száraz területek sokszínű élővilágnak nyújtanak élőhelyet. Nem véletlen hogy 1952-ben itt ...
A cserszömörce a szömörcefélék családjába tartozó, Magyarországon is őshonos cserje vagy kisebb fa. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Rokonai közül az ecetfa gyakori dísznövényünk, a mangó, a kesudió és a pisztácia termését fogyasztjuk, míg a lakkszömörce a Japán és Kína művészetében kiemelkedő helyet elfoglaló lakkmunkák alapanyagát adja.
Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és ...
