A múzeumokat sokan az egész életen át tartó tanulás ideális helyszíneinek tartják. [1] Az élethosszig tartó tanulás fogalmába beletartozik minden olyan tervszerű formális (óvodai, iskolai oktatás), nem formális (kulturális és tudományos intézményekben, pl. múzeumokban) vagy informális (otthon, munkahelyen, szabadidőben) tanulási tevékenység, amelynek célja ismeretek szerzése, készségek és kompetenciák fejlesztése [2] .
„ A 21. század elejére a ...
Intézményünk 2024-ben a Múzeumok Éjszakája programsorozatához a „Sárkányok éjszakája” mottót választotta. Ennek alkalmából az Embertani Tár az emberiség kultúrtörténetében megjelenő sárkány-alakokat vonultat fel többrészes blog-sorozatában azt firtatva, a sárkány formailag változó, mégis egyetemes alakja milyen helyet foglal el az emberiség képzeletvilágában. A régészeti esettanulmányok annak illusztrálására szolgálnak, hogy tényszerűen ...
A Magyar Természettudományi Múzeum jelenlegi helyzetéről és előzményeiről a cikksorozat 1. részében írtunk [1] . A Múzeum szervezeti kultúrája még 2019-ben is az 1990-es éveket megelőző korszellemet hordozta magán. Az akkori múzeumvezetés humánerőforrás-stratégiája egy szűk munkatársi elit privilegizálása volt. A szakmai állásokat, beleértve a vezetői állásokat is, nem hirdetés, hanem ismeretség útján töltötték be. A muzeológusok szűk köre ...
A legendás magyar labdarúgó, Puskás Ferenc szállóigéje szerint: „ Kis pénz, kis foci ”. Ahogy a megfelelő sportteljesítményhez elengedhetetlenek a megfelelő anyagi feltételek, úgy – egy komoly huszárvágással témát váltva – egy nagyméretű ragadozónak is megvannak a maga követelményei, melyeket az őt befogadó élő környezettel szemben támaszt. Egy nagytestű ragadozó bizonyos értelemben véve „nem vár el sokat” a környezetétől: a legfontosabb, hogy ...
A városi zöldfelületeket ritkán tekintjük természetrajzi kincsesbányának. Pedig a Magyar Természettudományi Múzeum környékén végzett rövid gyűjtések évről évre bizonyítják, hogy néhány száz méteren belül is meglepően gazdag és természetvédelmi szempontból is értékes rovarvilág él. A nyári tábor egyik legnépszerűbb programja az alig húszperces rovargyűjtés, amelynek során a gyerekek rendszeresen inváziós jövevényfajokra, védett vagy ritka ...
A cikksorozat célja annak bemutatása, milyen kezdeményezéseket tett a Magyar Természettudományi Múzeum annak érdekében, hogy a nagy múltú, óriási gyűjteményekkel rendelkező, de alacsony finanszírozottságú, kutatás-fókuszú országos múzeum a nemzetközi múzeumi irányelveknek megfelelően a társadalom felé nyitott, megújulni és fejlődni képes, szolgáltató szemléletű, fenntartható intézménnyé váljon. A társadalmasítás folyamatát számos, a magyar ...
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) számára rendelkezésre álló erőforrások szűkössége és a kihívásokkal terhelt időszak ellenére a Múzeum működésének számos területén sikerült az elmúlt években jelentős eredményeket elérni. Több mint 90 időszaki kiállítást nyitottunk (1-4. melléklet), miközben folyamatosan dolgoztunk a vándorkiállítás-portfólió bővítésén, és az elöregedő állandó kiállítások karbantartásán. Jelen cikkben az elmúlt ...
Az elmúlt hónapokban a közgyűjteményi szférában intenzívebbé vált a párbeszéd a területet érintő problémákról: múzeumszakmai és érdekképviseleti szervezetek, szakemberek tesznek közzé nyilvános javaslatcsomagokat, állásfoglalásokat, véleménycikkeket, szakmai és társadalmi diskurzust kezdeményezve a közös ügyekről. A valós adatokon és tényeken nyugvó párbeszéd lehetősége megteremtése érdekében cikksorozatot indítunk, amelyben bemutatjuk a Magyar ...
Nagy mennyiségű illóolajat és erős bioaktív hatóanyagokat termelő védett növényünk a citrusfélék rokonsági körébe tartozik.
Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és Termésgyűjtemény)
Nagyezerjófű csoport karsztbokorerdei élőhelyen (Csontos Péter felvétele)
A nagyezerjófű ( Dictamnus albus ) a karsztbokorerdők és melegkedvelő erdőszegélyek feltűnő, elegáns virága. 50-80 cm magasra nő, termetének közel felét a virágzat teszi ki. ...
A következő írást egy hangyának a fotója hívta életre, amely 2022-ben készült, majd feltöltötték az iNaturalist online közösségébe . A képen egy Polyergus amazonhangya-faj egy példánya látható, de nem is akármilyen. Ez a rovar egyszerre mutat hím és nőstény tulajdonságokat. A feltöltés megjegyzésében az szerepel, hogy röviddel az után fotózták, hogy elhagyta a rovar a kolóniát, fészkétől nem messze találták.
Szerzők: Somogyi Anna (Szipókás ...
Az előző részben megismertük az Oribatidák szőrképleteit és előrevetítettük, hogy vannak még jól megfigyelhető részei a testüknek, amelyek nem kevésbé érdekesek, mint a szőrök.
Szerző: Horváth Edit (Talajzoológiai-gyűjteménycsoport)
Folytassuk az oribatidákkal való ismerkedést. Szintén nagyon jól látható határozóbélyeg a testfelület mintázata. Most jön a felsorolás, hogy milyen felszíni struktúrák is lehetnek: finoman pontozott, pontozott, ...
Hogyan ismerünk fel egy állatot? Látjuk az alakját, a színét, a testének mintázatát. De nekünk van egy csomó szőrünk, lándzsás, pillás, fűrészes, lemezes, füles, ágas-bogas. Ez segít nekünk, hogy megmondjuk milyen fajról van szó?
Szerző: Horváth Edit (Talajzoológiai-gyűjteménycsoport)
A pókszabásúakon belül az atkák közé tartozó Oribatida rend rendkívül ősi állatcsoport. A kutatók 1971-ben, New York állambeli Gilboa lelőhelyen feltártak egy ...
Amikor a mélytengerekre gondolunk, akkor talán többeknek is a gazdag élővilággal rendelkező mélytengeri hidrotermális kürtők jutnak eszébe. Azonban nem ez az egyetlen különleges élőhely típus az óceánok mélyén, hozzájuk hasonlóak a kevésbé ismert mélytengeri metánszivárgások.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
A mélytengeri metánszivárgások ( deep-sea methane seeps ) az ...
Ha ez egy horrorfilm lenne, itt a denevér lenne a sikítozó főhős a zuhany alatt – mert a vérszívók ezúttal őket fenyegetik. Komolyra fordítva a szót, a denevérek világát nemcsak különleges életmódjuk és ökológiai szerepük teszi érdekessé, hanem az őket kísérő élősködők is. Atkák (pl. Spinturnix myoti ), szárnyas és szárnyatlan legyek (pl. Nycteribia schmidlii ), és kullancsok (pl. Ixodes vespertilionis ) mellett vannak olyan poloskák is, amelyek ...
A Bakony-hegységi Iharkút 85 millió éves (felső kréta) ősgerinces lelőhely elsősorban a dinoszaurusz leleteiről ismert, pedig az immár 25 éve zajló ásatások és kutatómunka során részben ismertté vált az egykori növényvilágtól kezdve a puhatestűeken keresztül a kisebb-nagyobb egyéb gerincesekkel bezárólag. A kisméretű gerincesekhez sorolhatóak a lelőhelyről előkerült különleges kétéltű leletek is.
Szerző: Szentesi Zoltán (Őslénytani és Földtani ...
