A televényférgek különböző erdők talajában, a vizek partjai mentén felhalmozódó nedves parti törmelékben, mocsarakban, száraz sziklagyepekben, korhadó fatörzsekben és mohaszőnyegekben élnek (róluk szóló korábbi blogcikk ). Vajon mi közük van a teknősfészkekhez? Tovább olvasva ezt is megtudhatjuk.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
Az álcserepesteknős ( Caretta caretta ) trópusi, szubtrópusi tengerekben, valamint a ...
Március 17-e Szent Patrik napja, az írek nemzeti ünnepe. Szent Patrik az ő védőszentjük, és a legenda úgy tartja, hogy azért a lóhere a nemzeti szimbólumuk, mert Szent Patrik a pogányoknak a lóhere hármas tagolású levelével szimbolizálta a szentháromságot.
Szerző: Karikás Maja (Növénytár)
Szent Patrik ábrázolása a lóherével. Forrás: https://culturacolectiva.com/en/history/four-leaf-clover-st-patricks-day-origins/
A kereszténység előtt ...
A magaslesek különösen kedvező élőhelyet biztosítanak a zuzmók számukra. A feldolgozott faanyag, ha évtizedeken át kint áll a szélben és az esőben, lassan „belakhatóvá” válik: felülete repedezik, nedvszívóvá és savasabbá lesz, ami sok zuzmófaj számára ideális.
Szerző: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)
Mindig izgalmas, amikor a zuzmász útja egy öreg, korhadó magasleshez vagy régi kerítéshez vezet. ...
A legyek igen változatos élőlénycsoportot alkotnak, ami életmódjukban éppúgy megnyilvánul, mind küllemükben és méretükben. Nem is meglepő, hiszen a kétszárnyúak rendje a 150 ezer eddig ismert fajával az egyik legfajgazdagabb rovarcsoport. Írásunkban most a legyek legnagyobbjait állítjuk reflektorfénybe. Vajon mekkorák ezek a rekorderek?
Szerzők: Szöllősi-Tóth Petra (Kétszárnyúak gyűjteménye), Somogyi Anna Ágnes (Szipókás rovarok gyűjteménye), Szél ...
A Rudabányai-hegységben található Osztramos-hegy Magyarország egyik legjelentősebb ősgerinces lelőhely-komplexuma, melynek faunái az alsó-pliocéntől a jégkorszak terjednek. Igen gazdag kisgerinces leletanyaga a szubtrópusi erdőktől a ligeterdős szavannáig terjedő őskörnyezeti változásokba nyújt betekintést nagyjából 4,5 millió évet felölelve.
Szerző: Szentesi Zoltán (Őslénytani és Földtani Tár)
Északkelet-Magyarországon, Bódvarákó és ...
Az élővilágban számos parazita kapcsolat létezik (külső/belső, fakultatív/obligát, állandó/alkalmi stb.), akár még többszörös parazitizmus is előfordulhat.
A zuzmók esetében gyakori a parazita mikrogombák jelenléte, melyeknek több mint 120 faját ismerjük Magyarországról. Többségük fajspecifikus obligát parazita, amely a gazdazuzmó telepének teljes vagy részleges pusztulását okozhatja. De akad köztük szaprotróf is, amely a már elpusztult ...
Pálmák ma nem élnek Magyarország területén, de ez nem mindig volt így. Számos fosszilis növény maradvány bizonyítja, hogy évmilliókon keresztül a hazai táj meghatározó elemei lehettek. Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumának Ősnövénygyűjteményében megannyi, látványos és kevésbé látványos bizonyítékát őrizzük a pálmák hazai előfordulásának.
Szerző: Erdei Boglárka (Ősnövénygyűjtemény)
Számos fosszilis növény maradvány ...
A Tihanyi-félsziget egy különleges és sok szempontból vizsgált területe hazánknak. Általában az apátság, a levendulák és a visszhang jut eszébe az embereknek e tájról. Akik túráznak, azoknak az egyedi természeti értékek is beugranak, mint például az Aranyház, a Cyprián-forrás, vagy a Külső- és Belső-tó és felsejlik a kabócák nyári éneke is. A napsütötte, száraz területek sokszínű élővilágnak nyújtanak élőhelyet. Nem véletlen hogy 1952-ben itt ...
A cserszömörce a szömörcefélék családjába tartozó, Magyarországon is őshonos cserje vagy kisebb fa. Cserzőnövényként, festőnövényként és gyógynövényként is hasznosítható. Rokonai közül az ecetfa gyakori dísznövényünk, a mangó, a kesudió és a pisztácia termését fogyasztjuk, míg a lakkszömörce a Japán és Kína művészetében kiemelkedő helyet elfoglaló lakkmunkák alapanyagát adja.
Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és ...
Az MTM Ásvány- és Kőzettára különlenyomat-gyűjteményének egyik egysége a Bárdossy György akadémikustól (1925–2013), a bauxitkutatás nagy nemzetközi tekintélyű szakemberétől kapott 2500 tételes bauxitföldtani mintagyűjteményt kiegészítő, mintegy 2000 darabos különlenyomat-gyűjtemény. Ennek 794. számú tétele – a még 1910/11-ben múzeumunkban gyakornokoskodó – Jugovics Lajos (1887–1975) geológus 1943 augusztusában megjelent ismeretterjesztő írása, ...
Mi a különbség az ezerlábúak és a százlábúak között? Hány lábuk is van? És hogy jönnek ebbe a képbe a vaspondrók, a rinyák, a szkolopendrák, a pincebogarak? Ismert, használt, de talán mégsem teljesen értett fogalmakat szeretnénk tisztázni a Talajzoológiai gyűjteménycsoport legújabb blogbejegyzésében.
Szerző : Lazányi Eszter (Talajzoológiai gyűjteménycsoport)
Ha vezetnék egy GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) listát, akkor listavezetőek lennének a ...
Egy szép nyári napon különös, bögölyre emlékeztető légyre figyeltünk fel, amint lassú, egyenletes tempóban mászott az MTM Ludovika téri dolgozószobánk bukóablakának keretén. A potrohának tövén látható világos foltok alapján csakis a fekete mécseslégy ( Hermetia illucens ) jöhetett szóba. Az alábbi blogbejegyzésünk erről az érdekes fajról és sokrétű felhasználásáról szól.
Szerzők: Szél Győző (Bogárgyűjtemény), Szöllősi-Tóth Petra ...
A Bakony akkor vált igazán világhírűvé a paleontológia iránt érdeklődők számára, amikor 1999-ben az akkor másodéves geológushallgató, Ősi Attila, és barátja, Torma András felfedezték az első dinoszauruszcsontokat tartalmazó rétegeket az egykori Iharkút nevű település helyén létesült bauxitbányában.
Az első kréta időszaki gerincesfogat azonban nem Ősi Attiláék találták meg a Bakonyban, hanem egy Leopold Tausch nevű paleontológus tett róla ...
Érd környékén sétáló nílusi ludak, Vác mellett úszkáló mandarinrécék. A fecskeürüléket a fészkek leverésével megtorló lakosok és a kocogókat riogató dolmányos varjak. Furcsa jövevények és szomorú áldozatok az emberek és madarak együttélésének kaleidoszkópjában.
Szerző: Dr. Fuisz Tibor István (Madárgyűjtemény)
Mandarinréce télen a jégen Vác mellett. Egy távol-keleti jövevény, aki a jég hátán is megél. Bár eredeti élőhelyén ...
A magyarországi dinoszauruszkutatás történetének két fontos területe a dél-erdélyi Hátszegi-medencében, illetve a Bakonyban, az egykori Iharkút nevű település helyén található lelőhelyek. A két terület között durván 400 kilométernyi a távolság légvonalban, ma már egy országhatár is elválasztja őket, az egykori faunáik kora között pedig nagyjából 15 millió évnyi különbség van. Ezek a lelőhelyek mégis számos közös vonással rendelkeznek. A ...
