Mi a különbség az ezerlábúak és a százlábúak között? Hány lábuk is van? És hogy jönnek ebbe a képbe a vaspondrók, a rinyák, a szkolopendrák, a pincebogarak? Ismert, használt, de talán mégsem teljesen értett fogalmakat szeretnénk tisztázni a Talajzoológiai gyűjteménycsoport legújabb blogbejegyzésében.
Szerző : Lazányi Eszter (Talajzoológiai gyűjteménycsoport)
Ha vezetnék egy GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) listát, akkor listavezetőek lennének a ...
Egy szép nyári napon különös, bögölyre emlékeztető légyre figyeltünk fel, amint lassú, egyenletes tempóban mászott az MTM Ludovika téri dolgozószobánk bukóablakának keretén. A potrohának tövén látható világos foltok alapján csakis a fekete mécseslégy ( Hermetia illucens ) jöhetett szóba. Az alábbi blogbejegyzésünk erről az érdekes fajról és sokrétű felhasználásáról szól.
Szerzők: Szél Győző (Bogárgyűjtemény), Szöllősi-Tóth Petra ...
A Bakony akkor vált igazán világhírűvé a paleontológia iránt érdeklődők számára, amikor 1999-ben az akkor másodéves geológushallgató, Ősi Attila, és barátja, Torma András felfedezték az első dinoszauruszcsontokat tartalmazó rétegeket az egykori Iharkút nevű település helyén létesült bauxitbányában.
Az első kréta időszaki gerincesfogat azonban nem Ősi Attiláék találták meg a Bakonyban, hanem egy Leopold Tausch nevű paleontológus tett róla ...
Érd környékén sétáló nílusi ludak, Vác mellett úszkáló mandarinrécék. A fecskeürüléket a fészkek leverésével megtorló lakosok és a kocogókat riogató dolmányos varjak. Furcsa jövevények és szomorú áldozatok az emberek és madarak együttélésének kaleidoszkópjában.
Szerző: Dr. Fuisz Tibor István (Madárgyűjtemény)
Mandarinréce télen a jégen Vác mellett. Egy távol-keleti jövevény, aki a jég hátán is megél. Bár eredeti élőhelyén ...
A magyarországi dinoszauruszkutatás történetének két fontos területe a dél-erdélyi Hátszegi-medencében, illetve a Bakonyban, az egykori Iharkút nevű település helyén található lelőhelyek. A két terület között durván 400 kilométernyi a távolság légvonalban, ma már egy országhatár is elválasztja őket, az egykori faunáik kora között pedig nagyjából 15 millió évnyi különbség van. Ezek a lelőhelyek mégis számos közös vonással rendelkeznek. A ...
Hazánk területén a bennszülött fajok száma nem túl magas, megőrzésük közös érdekünk és feladatunk, de úgy tűnik, még ezekre sem vigyázunk eléggé. Nemrég egy ilyen bennszülött, vagyis az egész világon csak nálunk, pontosabban a Vértesben előforduló fafaj, a kőhányási berkenye ( Sorbus acutiserrata ) pusztult ki természetes élőhelyéről: az idei felmérés során már nem találtunk élő egyedet.
Szerző: Riezing Norbert (Duna-Ipoly Nemzeti Park ...
A Magyar Természettudományi Múzeum egyik legnagyobb herbáriuma a Kárpát-medence virágos flóráját dokumentálja. Nem is gondolnánk, hogy az itt őrzött sok százezernyi herbáriumi lap mennyi ismeretlen, felfedezésre váró tudományos és tudománytörténeti információt rejteget. Jelen bejegyzésben egy, hazánk flórájában eddig nem ismert őshonos növényfaj példányainak felbukkanásáról adunk hírt.
Szerző: Somlyay Lajos (Növénytár)
Ez a szikes lapos is ...
A bogarakat gyűjtők és gyűjteményeket öröklők illetve fejlesztők érdeklődésére számot tartó művek áttekintésére vállalkozik ez az írás. Felületesen úgy tűnhet, hogy a kemény kitines vázú bogarak megőrzése talán a legegyszerűbb az összes rovar között. Sokféleségük azonban árnyalja ezt a kérdést és gyűjtésük pedig talán a leginkább sokféle módszereket igényli. Épp ezért az irodalmi felkészültség az érdeklődők számára mindenképp ...
Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumába időről időre érkeznek látogatók , akik szeretnének a színfalak mög é is betekinteni . A z Ő snövénygyűjtemény vezetője ként változatos példányokból álló előadást próbálok összeállítani az ilyen alkalmak on tartandó bemutató ra . Így került a z egyik bemutató anyagába egy rendkívüli, opálosodott fatörzs szelet. Kisebb nyomozás után kiderült, hogy a lelet kora a cédulán feltüntetett közel 300 ...
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának segítségével az Ásvány- és Kőzettár meteoritgyűjteménye egy olyan példánnyal gazdagodott, amely több szempontból is a kollekcióba kívánkozott. Az egyik ilyen tényező az volt, hogy a Kassa környéki lelőhelye után Košice néven „törzskönyvezett” meteorit darabjainak megtalálásában fontos szerepet játszottak a magyar kutatók. A másik az a történelmi örökség, hogy a világ minden tájáról származó, tudományos ...
2023 novemberében jelent meg a rangos ZooKeys folyóiratban az a tanulmány, melyben egy új nagylepkefajt és -genuszt írtak le Európa szívéből, Horvátországból. Ilyesmi már nagyon régen nem történt; igazi csoda, hogy egy szemmel láthatóan minden ismert fajtól ennyire különböző lepkét fedezzenek fel a szakemberek Európában. Az új fajnak a felfedezés meglepő, varázslatos eseménye miatt Mirlatia arcuata nevet adták.
Szerzők: Katona Gergely (Lepkegyűjtemény) ...
A Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum között már több mint egy évszázados hagyomány, hogy az állatkertben elpusztult állatok egy része tudományos, oktatási vagy kiállítási céllal, a Magyar Természettudományi Múzeumba kerül. Káli, az állatkert fiatalon elpusztult nőstény ázsiai elefántja, aki életében a zoo egyik legnépszerűbb lakója volt, halála után a múzeum egyik fő látványosságává vált.
Szerzők: ...
A komposztálás olyan, mint egy varázslat. Varázslat, ahol a mi kezünkben van a varázspálca. Az, ami történik nem a mi érdemünk, de nélkülünk nincsenek meg az alapfeltételek, hiszen mi termeljük meg és gyűjtjük össze azt a hulladékot, amit komposztálásra szánunk. A régi korok embereinek ez egy természetes folyamat volt, de számunkra, a XXI. században épp oly csodálatos látni, ahogy a „szemétből” éltető komposzt lesz, mint követni azt, ahogy egy pár ...
Ami nekünk, mohákkal foglalkozó szakembereknek, azaz mohászoknak, természetes a mohák gyűjtésével, vagy a herbáriumba helyezésével, tágabb értelemben a gyűjteményezésével kapcsolatban, az egyáltalán nem olyan egyértelmű és világos mások számára. Így határoztam el, hogy írok a mohagyűjteményben folyó munkákról. Az első részben a gyűjtésről volt szó, ebben a részben a további teendőkről olvashatnak.
Szerző: Papp Beáta (Mohagyűjtemény)
...
Az ajkai (Veszprém vármegye) késő kréta korú kőszénből ismert, ajkait nevű borostyánkőtípusban már jó ideje ismertek különböző ízeltlábú-zárványok. A 85 millió éves ősgyantában fogságba esett számos ízeltlábú-csoport közül furcsa módon eddig azzal foglalkoztak a legkevesebbet, amelyikből a legtöbb példány áll a kutatók rendelkezésére: ezek a kétszárnyú rovarok (Diptera). Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum és a Szabályozott ...
