A magyarországi dinoszauruszkutatás történetének két fontos területe a dél-erdélyi Hátszegi-medencében, illetve a Bakonyban, az egykori Iharkút nevű település helyén található lelőhelyek. A két terület között durván 400 kilométernyi a távolság légvonalban, ma már egy országhatár is elválasztja őket, az egykori faunáik kora között pedig nagyjából 15 millió évnyi különbség van. Ezek a lelőhelyek mégis számos közös vonással rendelkeznek. A ...
Hazánk területén a bennszülött fajok száma nem túl magas, megőrzésük közös érdekünk és feladatunk, de úgy tűnik, még ezekre sem vigyázunk eléggé. Nemrég egy ilyen bennszülött, vagyis az egész világon csak nálunk, pontosabban a Vértesben előforduló fafaj, a kőhányási berkenye ( Sorbus acutiserrata ) pusztult ki természetes élőhelyéről: az idei felmérés során már nem találtunk élő egyedet.
Szerző: Riezing Norbert (Duna-Ipoly Nemzeti Park ...
A Magyar Természettudományi Múzeum egyik legnagyobb herbáriuma a Kárpát-medence virágos flóráját dokumentálja. Nem is gondolnánk, hogy az itt őrzött sok százezernyi herbáriumi lap mennyi ismeretlen, felfedezésre váró tudományos és tudománytörténeti információt rejteget. Jelen bejegyzésben egy, hazánk flórájában eddig nem ismert őshonos növényfaj példányainak felbukkanásáról adunk hírt.
Szerző: Somlyay Lajos (Növénytár)
Ez a szikes lapos is ...
A bogarakat gyűjtők és gyűjteményeket öröklők illetve fejlesztők érdeklődésére számot tartó művek áttekintésére vállalkozik ez az írás. Felületesen úgy tűnhet, hogy a kemény kitines vázú bogarak megőrzése talán a legegyszerűbb az összes rovar között. Sokféleségük azonban árnyalja ezt a kérdést és gyűjtésük pedig talán a leginkább sokféle módszereket igényli. Épp ezért az irodalmi felkészültség az érdeklődők számára mindenképp ...
Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumába időről időre érkeznek látogatók , akik szeretnének a színfalak mög é is betekinteni . A z Ő snövénygyűjtemény vezetője ként változatos példányokból álló előadást próbálok összeállítani az ilyen alkalmak on tartandó bemutató ra . Így került a z egyik bemutató anyagába egy rendkívüli, opálosodott fatörzs szelet. Kisebb nyomozás után kiderült, hogy a lelet kora a cédulán feltüntetett közel 300 ...
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának segítségével az Ásvány- és Kőzettár meteoritgyűjteménye egy olyan példánnyal gazdagodott, amely több szempontból is a kollekcióba kívánkozott. Az egyik ilyen tényező az volt, hogy a Kassa környéki lelőhelye után Košice néven „törzskönyvezett” meteorit darabjainak megtalálásában fontos szerepet játszottak a magyar kutatók. A másik az a történelmi örökség, hogy a világ minden tájáról származó, tudományos ...
2023 novemberében jelent meg a rangos ZooKeys folyóiratban az a tanulmány, melyben egy új nagylepkefajt és -genuszt írtak le Európa szívéből, Horvátországból. Ilyesmi már nagyon régen nem történt; igazi csoda, hogy egy szemmel láthatóan minden ismert fajtól ennyire különböző lepkét fedezzenek fel a szakemberek Európában. Az új fajnak a felfedezés meglepő, varázslatos eseménye miatt Mirlatia arcuata nevet adták.
Szerzők: Katona Gergely (Lepkegyűjtemény) ...
A Fővárosi Állat- és Növénykert, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum között már több mint egy évszázados hagyomány, hogy az állatkertben elpusztult állatok egy része tudományos, oktatási vagy kiállítási céllal, a Magyar Természettudományi Múzeumba kerül. Káli, az állatkert fiatalon elpusztult nőstény ázsiai elefántja, aki életében a zoo egyik legnépszerűbb lakója volt, halála után a múzeum egyik fő látványosságává vált.
Szerzők: ...
A komposztálás olyan, mint egy varázslat. Varázslat, ahol a mi kezünkben van a varázspálca. Az, ami történik nem a mi érdemünk, de nélkülünk nincsenek meg az alapfeltételek, hiszen mi termeljük meg és gyűjtjük össze azt a hulladékot, amit komposztálásra szánunk. A régi korok embereinek ez egy természetes folyamat volt, de számunkra, a XXI. században épp oly csodálatos látni, ahogy a „szemétből” éltető komposzt lesz, mint követni azt, ahogy egy pár ...
Ami nekünk, mohákkal foglalkozó szakembereknek, azaz mohászoknak, természetes a mohák gyűjtésével, vagy a herbáriumba helyezésével, tágabb értelemben a gyűjteményezésével kapcsolatban, az egyáltalán nem olyan egyértelmű és világos mások számára. Így határoztam el, hogy írok a mohagyűjteményben folyó munkákról. Az első részben a gyűjtésről volt szó, ebben a részben a további teendőkről olvashatnak.
Szerző: Papp Beáta (Mohagyűjtemény)
...
Az ajkai (Veszprém vármegye) késő kréta korú kőszénből ismert, ajkait nevű borostyánkőtípusban már jó ideje ismertek különböző ízeltlábú-zárványok. A 85 millió éves ősgyantában fogságba esett számos ízeltlábú-csoport közül furcsa módon eddig azzal foglalkoztak a legkevesebbet, amelyikből a legtöbb példány áll a kutatók rendelkezésére: ezek a kétszárnyú rovarok (Diptera). Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum és a Szabályozott ...
A múzeumbogarak ( Anthrenus -fajok) tavasszal rajzanak, míg a szűzporvánál ( Reesa vespula ) ilyen ciklusosság nem, vagy alig megfigyelhető. A védekezés ellenük meglehetősen nehéz , hiszen kis méretük és jelentéktelen külsejük miatt a tárolószekrényekbe, fiókokba való bejutásukat szinte lehetetlen észlelni és megelőzni. Felszaporodásuk rejtetten zajlik. Sok esetben néhány fertőzött példány vagy a régóta használatban lévő rovardoboz a „bűnös”, vagyis ...
„Látástól vakulásig” a látásról – egybefűzve, de három részben. Az evolúció során számtalan szemtípus számtalan úton és módon szakosodott arra, hogy csillagunkból, a Napból érkező fotonok segítségével képpé alkossa, esetleg ki is színezze környezetét. Az állatvilágban szinte végtelen, gyakran gyökeresen eltérő megoldások születtek. Miként látják mások ugyanazt? Létezik egyáltalán szemtől független képi valóság, ha senki, semmi, egyetlen ...
Indiana Jones, Tiktok könyvtára, Jumanji stb., sokáig sorolhatnánk azokat a híres, szórakoztató kalandfilmeket, amikben vicces vagy akár gonosz fő- vagy mellékszereplő a dzsungelt járó természettudós. Sejtjük, hogy ezek a kitalált karakterek túlzóak, mégis megragadja képzeletünket ez a különös életforma. De milyen a valóság? Egész blog-sorozatot írhatnánk azokról a magyar kutatókról, akik az elmúlt 200 évben kalandosabbnál-kalandosabb expedíciókon vettek ...
A királyharasztok hazánkban ritkán előforduló növények – gondoljunk csak az Osmunda regalis hazai egyetlen előfordulási helyére a Barcsi borókásban. Ezzel szemben a földtörténeti múlt egyes szakaszaiban a növénytakaró fontos tagjai lehettek, amit egy nemrég előkerült rendkívüli fosszília is bizonyít.
Szerző: Erdei Boglárka (Ősnövénygyűjtemény)
Királyharaszt példány Korzika szigetéről (ifj. Papp László felvétele)
A királyharaszt ( Osmunda ...
