Egy jelentős gazdasági kártevő, a pöttyös lámpahordó-kabóca első európai megjelenését Magyarországról jelentették. Hogyan ismerhetjük fel? Mit tegyünk, ha találkozunk vele? Mire képesek az inváziós kabócafajok? Jelen blogcikk igyekszik röviden megválaszolni ezen kérdések sorát.
Szerzők: Schlitt Bence Péter (MTM, Szipókás rovarok gyűjteménye), Tóth Balázs (MTM, Lepkegyűjtemény)
Az elmúlt hetekben talán nem volt olyan médium, mely valamilyen ...
Érzékeléses sorozatunk előző részében szemügyre vettük a szemeket. Az állatok döntő többsége él a fény általi képalkotás, azaz a látás valamilyen kezdetlegesebb vagy fejlettebb formájával. A tapintási ingereket közvetítő mechanoreceptorok és a környezet kémiai ingereire távolról (szaglás) vagy közvetlen közelről (ízérzékelés) reagáló kemoreceptorok pedig általánosnak mondhatók az állatvilágban, még a legősibb vonásokat hordozó állatokban is ...
A Keszthelyi-hegység 2022-es erdőtervezéséhez kapcsolódóan átfogó felmérést végeztünk a térség NATURA 2000 területén, hogy jobban megismerjük a hegység zuzmóközösségeit. Az eredmények nemcsak gazdag fajlistát, hanem több ritka és védett zuzmófaj jelenlétét is feltárták.
Szerző: Sinigla Mónika (Botanikai gyűjtemény, MTM Bakonyi Természettudományi Múzeuma)
A Keszthelyi-hegységet sokan a Balaton közelsége, a várromok és a kilátók miatt keresik ...
Ha a mélytengerekre gondolunk, akkor talán többeknek is a gazdag élővilággal rendelkező mélytengeri hidrotermális kürtők jutnak eszébe. Azonban nem ez az egyetlen különleges élőhely típus az óceánok mélyén, hozzájuk hasonlóak a kevésbé ismert mélytengeri metánszivárgások.
Szerző: Nagy Hajnalka (Rákok és egyéb vízi gerinctelenek gyűjteménye)
Ezen blogcikk sorozat első részében megtudhattuk, hogy mi az a mélytengeri metánszivárgás, továbbá ...
A blog-sorozatot záró negyedik rész a korai magyar hitvilágban felbukkanó sárkányszerű lényekkel és azok eredettörténetével foglalkozik.
Szerző: Dr. Horváth Tünde (MTM, Embertani Tár)
A sárkány egyik speciális megjelenési formája a szenmurv/szimurg , más néven pávasárkány . Magyar földben legkorábban a késő avar kori griffes-indás övviselet egyes elemein bukkan fel alakja. A Kárpát-medencei avar korszak sokszínű ...
A Vízipók-csodapók egy magyar televíziós rajzfilmsorozat, melynek főszereplői Vízipók és Keresztespók. Vízipók otthona – a Keresztespók nagy megrökönyödésére – a víz alatti Kristálypalota. Legjobb barátai közé tartoznak az vízicsigák, több bogár, hátonúszó poloskák, és a hangyák is. A mesesorozatban számos kalandot élnek át közösen, és eközben több állat, főként – de nem kizárólagosan – rovarok is részei lesznek a történetnek. Nézzük ...
Időről időre skorpiók fotói lepik el a Horvátországban, Szlovéniában vagy Olaszországban nyaraló magyarok Facebook-csoportjait. A riadalom többnyire mérsékelt: a váratlan vendéget rendszerint egyszerűen kitessékelik, aztán az élet megy tovább. Már az is örvendetes, ha a nyaralók szeme egyáltalán megakad ezeken a többnyire rejtőzködő, nehezen észrevehető ízeltlábúakon. A skorpiók ugyanis a magyar ember számára alapvetően idegen lények. Nem különleges, ...
A blog-sorozat harmadik része a brit és a germán népek sárkányalakjait járja körül. A Brit-szigetek Pendragon- és Artúr-legendájának és viking sagák sárkányának eredetét nyomozzuk.
Szerző: Dr. Horváth Tünde (MTM, Embertani Tár)
A rómaiakkal a Brit-szigetekre érkező szarmata lovasok első parancsnoka Lucius Artorius Castus volt, aki síremléke bizonysága szerint seregét Gaul -ba (Galliába) vitte ...
A Bernstein (magyar nevén Borostyánkő) település melletti – krizotiltartalmú – szerpentinitben kisebb lencse-, vékony telér- vagy érszerű testeket alkot egy nemesszerpentin ( Edelserpentin ) néven közismert kőzet, melyből immáron bő másfél évszázada faragnak dísztárgyakat. A burgenlandi szerpentinitek rossz híre a helyi díszítőkő – korábban jól hangzó – nemesszerpentin nevére is árnyékot vet, a szerpentinit bányászatának biztonsági vagy gazdagsági ...
A blog Dél-Amerikába kalauzolja el az olvasót, hogy megismerkedhessen egy különleges hangyafajjal, a nagyszeműhangyával ( Gigantiops destructor ). Már a neve is izgalmas: „Gigantiops” mint nagyszemű, „destructor” mint pusztító. Milyen meglepetéseket tartogat ez a hangya? Vajon valóban olyan félelmetes, mint ahogy a neve sejteti?
Szerző: Somogyi Anna Ágnes (Szipókás rovarok gyűjteménye)
Először is, egy igazán szép rovarról van szó. 1-1,5 cm hosszú, ...
Ezen a héten, 164 évvel ezelőtt, 1862. augusztus 24-én született Méhelÿ Lajos, a 19-20. század fordulójának egyik legkiválóbb magyar zoológusa.
Bár a magyar természettudomány sokat köszönhet neki, nem szabad elhallgatni az életének utolsó két évtizedét meghatározó fajelméleti, uszító tevékenységét, mely a munkásságára jogosan nyomja rá a bélyegét.
1. kép: Méhely Lajos fiatal korában (MNMKK MTM Tudománytörténeti Gyűjtemény)
Méhelÿ ...
Petőfi Sándor által is megénekelt homokpusztai növényünk a királydinnye kiválóan alkalmazkodott a városi környezethez, napjainkban szinte bárhol szem elé kerülhet. Könnyen felismerhető, igen jellegzetes növény. Kerékpárosoknak különösen érdemes észre venni, fajismeretünk bővülése talán segíthet néhány defekt elkerülésében…
Szerző: Bauer Norbert (Növénytár)
A kerékpározás korunk egyik legnépszerűbb szabadidős tevékenysége, sokunk ...
A sárkányok és az emberek közös kultúrtörténetét bemutató blog-sorozat második részében néhány vaskori Kárpát-medencei leletet részletezünk, segítségükkel kitekintve két legendás törzsszövetség – a szkíta és a kelta – hiedelemvilágára és szokásaira, kapcsolatrendszerére.
Szerző: Dr. Horváth Tünde (MTM, Embertani Tár)
Az őskor kora vaskornak nevezett szakaszában, ...
Zárt baleseti sérülésekre, véraláfutásokra igen hatásos gyógynövény, korábban belsőleg is használták. A nedves rétek évelő faja.
Szerző: Tamás Júlia (Növénytár, Mag- és Termésgyűjtemény)
Virágzó fekete nadálytő városi környezetben (fotó: Csontos Péter)
Az elsősorban mozgásszervi panaszokra használt gyógynövényünk, a fekete nadálytő ( Symphytum officinale ) 0,5-1 m magas, évelő növény, májustól júliusig virít. Hosszúkás, ...
Bár lassan egy hónapja volt már Apák napja, de talán most sem késő, hogy egy pillanatra a természet különös, néha egészen váratlan apaszerepeire is rácsodálkozzunk. A tutajpoloskák világában vannak olyan fajok, amelyeknél a hímek, azok akik szó szerint a hátukon hordozzák a jövőt: a petéket gondosan cipelve, óvva és levegőhöz juttatva biztosítják az utódok fejlődését. Ez ritka és látványos példája annak, amikor a gondoskodás egészen szokatlan ...
