A sárkány harapása

A COVID-19 világjárvány miatt a Magyar Természettudományi Múzeum több, mint fél éven keresztül nem fogadhatott látogatókat. Nagy örömünkre szolgál, hogy a közelmúltban, május 22-én újra megnyílhattak a kapuink vendégeink előtt! Újdonságokkal is várjuk a hozzánk érkezőket, többek között a komodói varánuszokat bemutató, új kiállításunkkal. Alábbi írásunkban ezt a maga nemében egyedülálló állatfajt szeretnénk bemutatni olvasóinknak!

Szerző: Nagy Antal (Magyar Természettudományi Múzeum, Marketing csoport)

varanusz_2021_01_21_szabados_tamas_04_kicsi.jpg

Montírozott hím komodói varánusz a Magyar Természettudományi Múzeumban (Fotó: Szabados Tamás)

A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a ma élő legnagyobb méretű gyíkfaj. A hímek jóval nagyobb termetűek a nőstényeknél, a valaha ismert legnagyobb példány 313 cm hosszú és 166 kg-os volt. Ha teljesen felegyenesedik, egy kifejlett hím állat átlagosan egy méternél is magasabban hordja a fejét. Érdemes megjegyezni, hogy a komodói faj csupán súly tekintetében világrekorder a varánuszok között: ha kizárólag a testhosszt nézzük, megelőzi őt a szalagos varánusz (Varanus salvator). Ez egy jóval könnyebb, karcsúbb testfelépítésű állat, hiszen a legnagyobb hímek a több mint három méteres testhosszuk ellenére is csak ritkán haladják meg az 50 kg-os súlyt. Ezzel a fajjal szintén találkozhatnak múzeumunk látogatói, egy szép montírozott példány látható az állandó kiállításunkban, a Bárka mellett.

Hatalmas mérete ellenére a komodói varánusz csak viszonylag későn vált ismertté a tudományos világ számára, csupán 1911-ben (vagyis éppen 110 éve) fedezték fel ezt az állatot. Egy holland pilóta kis repülőgépével kényszerleszállást hajtott végre az Indonéziához tartozó dél-kelet ázsiai szigeten, Komodón. Ekkor, első európaiként ő pillanthatta meg a régmúlt idők dinoszauruszaira emlékeztető, óriási gyíkokat. Beszámolója oly hihetetlen volt, hogy hazatérése után először nem is hittek neki. Mint kiderült, a varánuszok csupán a nyugati világ előtt voltak ismeretlenek, hiszen a sziget őslakói már régóta szorosan együtt éltek ezekkel az állatokkal. A komodói varánuszt 1912-ben írta le a tudomány számára Peter Ouwens. Alfred Brehm monumentális műve, Az állatok világa már 1863-69 között megjelent.  Így a szerző a „csúszómászókról”, vagyis a hüllőkről és kétéltűekről szóló kötetben még a ma már csak másodikként számon tartott szalagos varánuszt említi a világ legnagyobb gyíkfajaként.

thomas_fuhrmann_cc_by-sa_4_0_wikimedia_kicsi.jpg

Kifejlett hím komodói varánusz természetes élőhelyén (Kép forrása: Thomas Fuhrmann, CC BY-SA 4.0 wikimedia commons)

A médiában és a szakirodalmat böngészve a komodói varánusszal gyakran találkozhatunk komodói sárkány néven is. Nem véletlen ez az elnevezés, hiszen a gyíkfaj hatalmas, tekintélyt parancsoló termete és ragadozó életmódja egyaránt a mesék sárkányait idézi. Az állat angol elnevezése hivatalosan „komodo dragon”, ennek tükörfordításából származik a sárkány név. Indonéziában „óriás varánusznak” (biawak raksasa), illetve „szárazföldi krokodilnak” (buaja durat) egyaránt nevezik ezt az állatot.

A névadó Komodo szigetén kívül a faj megtalálható Flores, Gili Motang, Rintja és Padar szigetén is. Napjainkban kb. 2900 komodói varánusz él a szabad természetben. A vadon élő állomány jelentős része, 2448 példány a névadó szigeten található Komodo Nemzeti Park lakója. A komodói varánuszok egyaránt megtalálhatók erdőkben, valamint magas fűvel borított, bozótos, nyílt területeken. A kifejlett állatok élőhelyük csúcsragadozói, nincs természetes ellenségük. Gyakran megfigyelhetők nyílt területeken, olykor a tengerparton kutatnak dögök után. Velük ellentétben a fiatal állatok inkább erdőlakók, gyakran másznak fára. Ez nem véletlen, hiszen a kifejlett varánuszok a saját fajukba tartozó, fiatal példányokat is elejtik és elfogyasztják. Nehéz testükkel azonban nem tudják követni a fára menekülő, fürge fiatalokat. A kis varánuszoknak a színe is különbözik a felnőttekétől, sokkal élénkebb, ami a rejtőzködésben segíti őket. Felnőtt társaikon kívül a madarak és a nagyobb testű emlősök, pl. az Ázsia déli részén őshonos „sörényes” vaddisznók (Sus scrofa vittatus) is veszélyt jelenthetnek rájuk.

lintaryulianto_cc_by-sa_4_0_wikimedia.jpg

Fiatal komodói varánusz erdei környezetben. A példányon jól megfigyelhető a fiatal állatokra jellemző, a felnőttekénél élénkebb mintázat (Kép forrása: Lintaryulianto, CC BY-SA 4.0 wikimedia commons)

Az összes többi varánuszfajhoz hasonlóan a komodói is húsevő. A fiatal példányok még elsősorban rágcsálókkal és rovarokkal táplálkoznak, a kifejlettek gyakorlatilag bármivel, ami befér a szájukon. A hús mellett előszeretettel egészítik ki étlapjukat tojásokkal is. A kifejlett komodói varánuszok olyan, saját testméretüknél jóval nagyobb méretű zsákmányállatokat is el tudnak ejteni, mint a vaddisznók, sörényes szarvasok (Rusa timorensis) vagy vízibivalyok (Bubalus arnee). Nem vetik meg a dögöt sem. Bár ezek az állatok alapvetően magányos életmódúak, a „lakomák” alkalmával többen is összegyűlnek. Jóllehet, a varánuszok ekkor sem társaságkedvelőek, gyakran marakodnak egymással a finom falatokért. Szaglásuk kiváló, ez segíti őket a zsákmány felkutatásában. A kígyókhoz hasonlóan a varánuszoknak is kiölthető, villás nyelve van, amely a szaglásban segíti gazdáját. Sokáig úgy gondolták, hogy harapása és karmolása mellett a komodói varánusznak kizárólag a nyálában élő baktériumok segítenek a zsákmány elejtésében, melyek a varánusz harapása esetén belekerülnek a sebbe. Ez idáig több, mint 50 különböző baktériumfajt mutattak ki az állat nyálából. Ha a varánuszok nem tudják elsőre leteríteni a zsákmányukat, kilométereken át követik a megsebzett áldozatot, egészen addig, amíg az a kimerültségtől és a fertőzéstől össze nem rogy. Mindössze a 2000-es években derült ki, hogy a sárkányok a szájukban található baktériumok mellett valódi méregmirigyekkel is rendelkeznek és képesek aktívan mérget termelni.

keszul_a_varanusz_kiallitas_2021_01_22_szabados_tamas_33_kicsi.jpg

Komodói varánusz koponyája (Fotó: Szabados Tamás)

Egyes  herpetológusok néhány évig úgy gondolták, hogy három mérgező harapású gyíkfaj létezik a Földön, hiszen a komodói varánusz mellett már régóta közismert tény volt, hogy a varánuszokkal távoli rokonságban álló, amerikai elterjedésű mérgesgyíkfélék (Helodermatidae) közé tartozó két faj is képes erre. Napjaink modern kutatási eszközeinek köszönhetően tovább bővült a paletta, hiszen egyre több varánuszfajról derült ki, hogy az ő harapásuk is mérgező: többek között a korábban már említett szalagos varánuszról és a komodói legközelebbi ma élő rokonának számító tarka varánuszról (Varanus varius). A komodói varánusz szájában nagy méretű, tűhegyes fogak sorakoznak. Rágni ezekkel nem tud az állat, a fogak kizárólag a zsákmány megragadásában és széttépésében segítik gazdájukat. A varánuszok egészben, rágás nélkül nyelik le a zsákmányukból kitépett óriási darabokat. Áldozatuk megragadásában hatalmas karmaik is segítik őket.

varanusz_2021_01_21_szabados_tamas_05_kicsi.jpg

A Magyar Természettudományi Múzeum montírozott varánuszának mellső lábán jól megfigyelhetők a hatalmas karmok (Fotó: Szabados Tamás)

A komodói varánuszok párzási időszaka júliustól szeptemberig tart. A hímek látványos harcokat vívnak egymással a nőstények kegyeiért, melynek során „összeölelkeznek”, két lábra állnak, birkózáshoz hasonló mozdulatokkal igyekeznek vetélytársukat a földhöz nyomni. A legnagyobb, legerősebb hím nyeri el a jogot a párzásra. A nőstény 20-30 tojásból álló fészekaljat rak, a tojásokból kb. 8 hónap múlva kelnek ki a mintegy 35-37 cm hosszú utódok. A komodói varánusz lassú fejlődésű, hosszú életű hüllő. A nőstények 9, a hímek 10 éves korukban érik el az ivarérettséget. A hímeknél azonban az ivarérettség elérése után gyakran még néhány évnek el kell telnie ahhoz, hogy először párosodhassanak. A komodói sárkányok akár 50 évig is elélhetnek.

Mindössze 2007-ben fedezték fel, hogy a komodói varánusz képes a szűznemzésre, vagyis a partenogenezisre. Az Egyesült Királyságban, a Londoni és a Chesteri Állatkertekben szinte egyszerre keltek ki ebben az évben ilyen módon született kis varánuszok. A jelenség lényege, hogy a nőstény állat hím közreműködése nélkül is képes utódok létrehozására. Bár ez a folyamat gerincteleneknél viszonylag gyakorinak mondható, a gerinces állatok közül eddig mindössze 70 fajnál dokumentálták (halaknál, kétéltűeknél és hüllőknél).  A komodói varánuszoknál a szűznemzés útján született utódok egytől egyig hímek. A partenogenezis segíti az új területek meghódítását: a kiválóan úszó varánusznak nem okoz nehézséget egy-egy újabb szigetre eljutnia, bár ezek az állatok viszonylag ritkán lubickolnak a tenger habjai között. Ha csak nőstény egyedek érkeztek az új élőhelyre, szűznemzés segítségével hím egyedeket hoztak létre, akik felcseperedve már természetes úton párosodhatnak a nőstényekkel (egyes feltételezések szerint pont emiatt lehet beltenyésztett egy-egy populáció).

keszul_a_varanusz_kiallitas_2021_01_22_szabados_tamas_27_kicsi.jpg

Montírozott nőstény komodói varánusz a Magyar Természettudományi Múzeumban (Fotó: Szabados Tamás)

Korábban úgy gondolták, hogy a komodói varánuszok ősei Ázsiából, a szárazföldről érkezhettek az indonéz szigetekre. Mivel ezeknek az állatoknak nem volt természetes ellenségük, csúcsragadozókká válhattak és óriásira nőhettek. Ez a jelenség több más, egykor szintén szigeteken élő állatfajnál megfigyelhető, pl. a közismert mauritiusi dodónál (Raphus cucullatus), mely tulajdonképpen egy óriásira nőtt galambfaj volt. Napjainkban azonban a taxonómusok egy része úgy tartja, hogy ezeknél a varánuszoknál éppen a dolgok ellenkezője történt. Egykor Ausztrália területét a mai komodói sárkányoknál is nagyobb méretet elérő gyíkok, az akár 7 méteres hosszúságúra is megnövő óriási Megalania-k népesítették be. Ezek a gigászok kb. 40.000 évvel ezelőtt haltak ki. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ezek a varánuszok juthattak el Komodóra és a környező szigetekre, és váltak itt törpévé. Ezt a hipotézist megerősíteni látszik, hogy a dél-kelet ázsiai szigetvilágban több helyen találtak olyan, kihalt varánuszfajoktól származó csontokat, melyek testméretben a Megalania és a komodói varánusz között helyezkedtek el. Törpe növésű szigetlakó állatokra több példát is találunk a nagyvilágban, gondoljunk a tulkok nemzetségének legkisebb méretű fajára, az alföldi anoára (Bubalus depressicornis).

keszul_a_varanusz_kiallitas_2021_01_22_szabados_tamas_40_kicsi.jpg

Montírozott nőstény komodói varánusz portéja (Fotó: Szabados Tamás)

A komodói varánusz veszélyes állat, bizonyítottan ölt már és fogyasztott el embert. Elsősorban a kisebb gyerekekre veszélyesek a hatalmas hímek. Kártételét azonban alaposan eltúlozzák, számos alaptalan mendemonda, legenda terjeng az emberevő sárkányokról. Annál veszélyesebb azonban a varánuszt pusztító ember. Ezeket az állatokat egykor húsuk, bőrök és tojásuk miatt irtották, a zsebkendőnyi elterjedési területen megtalálható nagyragadozókat ezen kívül élőhelyeik elvesztése is veszélyezteti. A komodói varánuszok állománya folyamatosan csökken. A faj megtalálható a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (IUCN Red List), jelenlegi besorolása sebezhető (Vulnerable, VU). A komodói varánusz a veszélyeztetett állatok kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) első Függelékében van felsorolva, vagyis a fajjal kapcsolatosan bárminemű kereskedelmi célú tevékenység végzése tilos.

Néhány évtizeddel ezelőtt még igen nagy állatkerti ritkaságnak számított a komodói varánusz, azonban az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által indított sikeres Európai Fajmegmentő Tenyészprogramnak (EEP) köszönhetően napjainkban egyre több állatkert tart ilyen állatokat és több helyen sikeresen tenyésztik is a fajt. Magyarországra az első komodói varánusz 2008-ban érkezett, a Fővárosi Állat-és Növénykertbe. A példány érdekessége, hogy egyike a Chesterben született, a faj szűznemzését bizonyító fészekaljból kelt állatoknak. A Budapesti Állatkerten kívül a Nyíregyházi Állatparkban gondoznak még komodói varánuszokat hazánkban.

roy_wolfe_cc_by-sa_2_0.jpg

Állatkerti példány (Kép forrása: Roy Wolfe – CC BY-SA 2.0 flickr.com)

A nyíregyházi intézmény két komodói varánusza –az állatok idős kora miatt -2015-ben elpusztult. A nőstény állat, Indri is termetes példánynak számított, a hím, Bagol pedig valóságos óriás: amíg élt, ő volt Európa legnagyobb komodói varánusza. A faj Indonézia nemzeti szimbóluma, mely kizárólag az indonéz állam engedélyével tartható a világ bármely állatkertjében. Az elhullott példányok a budapesti indonéz nagykövetség közvetítésével kerülhettek a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményébe. A két varánusz 2018. április 18-án mélyhűtve érkezett az Állattár Preparatóriumába, ahol fokozatosan kellett a tetemeket felolvasztani, hogy ne romoljon tovább a vékony farok, valamint a fej és a lábvégek állapota. A preparátumok az élőhelyhez és az állat pozíciójához illeszkedő talapzatokon helyezkednek el. A teljes munkafolyamat egyetlen példány esetében - a tetem beérkezésétől a teljesen elkészült montírozott állatig - 3 hónapot vett igénybe.

varanusz_2021_01_27_szabados_tamas_01_kicsi.jpg

 Hím komodói varánusz a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításában (Fotó: Szabados Tamás)

Magyarországon jelenleg csak a Magyar Természettudományi Múzeumban látható komodói varánusz preparátum. A hímet néhány éve, rövid ideig már bemutattuk a nagyközönségnek, az elmúlt időszakban azonban látogatóinknak nélkülöznie kellett az érdekes állat látványát. Május 22-től, intézményünk újranyitásának napjától kezdve azonban már bárki megtekintheti ezt a varánuszt, egykori párja társaságában a Múzeum kupolacsarnokában felállított időszakos kiállítás részeként. A két montírozott példány mellett a hím állat összeállított csontvázát is bemutatjuk az érdeklődőknek. Bízunk benne, hogy a különleges és ritka állatok sokak tetszését elnyerik majd!

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr7716574426

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

 

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg

Naptár

június 2021
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30
süti beállítások módosítása