Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
Ha végignézhetnénk a Pannon-térség fölött lebegő kamera mintegy másfél évszázadon át tartó működéséből összeállított filmet, talán az a meglátásunk lenne, hogy a tájat hatalmas természeti csapások…
Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
A Kárpát-medence lepkefaunája a jobban kikutatottak közé tartozik. Már a XVIII. század végéről vannak megbízható előfordulási adataink. A XIX-XX. század során lepkészeink feltérképezték a…
Szerzők: Bálint Zsolt, Katona Gergely, Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
A természet felé nagy szeretettel forduló emberek szorongva veszik tudomásul, hogy milyen viharos sebességgel pusztul környezetünk. Megváltozik a táj, eltűnnek a felszíni vizek, idegen lesz a…
A lepkék leginkább színes szárnyaik miatt ismertek. A színek nem dekoratív célokat szolgálnak, hanem szaporodási stratégiájukon belül döntő fontosságúak. Ezek egyike a szexuális jeladás, amikor a párosodás előtti kommunikációhoz használt színek nem pigmentek által adott kémiai, hanem nanoméretű…
Akik szerint az éjjeli lepkék unalmas szürkés-barnás színűek, feltehetően nem erre a fajra gondoltak. Élénk, „neonzöld” alapszíne nem áll nagyon messze a láthatósági mellények árnyalatáról, amelyet csinosan kiegészít a szárnyak külső szegélyén futó rozsdabarna sáv, ill. az ugyanilyen színű…
Nem, itt nem hóbortos számháború zajlik, valami egészen másról van szó. A történet 2020-ban kezdődött, közvetlenül az új koronavírus okozta első lezárások előtt. Ekkor a Lepkegyűjteményben dolgozó munkatársaimmal együtt részt vettünk egy megbeszélésen, ahol más lepkészekkel és természetvédelmi…
Száz tárolófióknyi gyönyörűen preparált lepke, egy apa és fia évtizedeken át épített és őrzött gyűjteménye került a Természettudományi Múzeumba. Ebből a kollekcióból mutatunk be néhány lepkészeti, faunisztikai érdekességet.
Írta: Bálint Zsolt, Katona Gergely és Tóth Balázs (Lepkegyűjtemény)
2020…
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
A 2021. év rovarát – a COVID-19 járvány okozta sajátos körülmények miatt – nem tudjuk bemutatni a Magyar Rovartani Társaság előadóülésén, de bízunk benne, hogy ez a poszt sok hasznos tudnivalót nyújt a nyertesről.
A szavazáson…
A 2021. év rovarát ismét három faj közül választhatják ki az érdeklődő szavazók. E fajok nagyon távol állnak egymástól. Hogy mégis mi a közös bennük?
Egyikük sem az, aminek látszik!
Szavazni a Magyar Rovartani Társaság honlapján lehet. Szavazataikat december 6-án éjfélig várjuk!
Az Év rovara…
E kérdésről sokaknak egy virágos réten szaladgáló lepkehálós alak jut eszébe először. Aztán felfigyelnek az „éjjeli” szóra, és képzeletükben elemlámpát adnak neki. Valóban, még mindig ez a hagyományos gyűjtőmódszer tűnik a legegyszerűbbnek, ám a hazánkból eddig ismert, nagyjából 3400…
A Kárpát-medence egyik kiemelkedő természeti értékét erdélyi lepkész fedezte fel, és múzeumunk Állattárának akkori igazgatójáról nevezte el.
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
A kijárási korlátozások a múzeumi kurátorok munkájára is nagy hatással vannak: ezekben…
Nálunk korábban nem látott lepkefajt találtak Tolna megyében.
Írta: Tóth Balázs (Magyar Természettudományi Múzeum, Lepkegyűjtemény)
2019 októberében különös levelet kaptam Károlyi Balázstól, a izeltlabuak.hu honlap tulajdonosától. Egy közösségi oldal felhasználói csoportjába feltöltött bejegyzést…
Elefántokat meg oroszlánokat puskával elejteni sokan tudnak. Váltóláztól gyötörten rovarokat gyűjteni kevesebben. Kittenberger Kálmánnak mindkettőben volt része.
Szerzők: Merkl Ottó (MTM Bogárgyűjtemény) és Katona Gergely (MTM Lepkegyűjtemény)
Kittenberger Kálmán (1881–1958) pályája úgy indult,…
A tavasz megérkeztével felébredt a természet: egyre zöldebb a táj, egyre több a virág, és egyre több mindenfelé a röpködő, mászkáló élőlény. Virágos réteken, kertekben már most is találkozhatunk egy furcsa szerzettel, akinek mérete megközelíti a legkisebb kolibrikét, és azokhoz hasonlóan olyan…
A tölgypávaszemet 1861-ben írták le a tudomány számára Bombyx yamamai néven. A leírás alapjául szolgáló példányok Japánból származtak. A későbbi kutatások kiderítették, hogy a tölgypávaszem nem közeli rokona az igazi selyemlepkének (Bombyx mori), hanem a pávaszemfélék (Saturniidae) családjába…
