Pálmák ma nem élnek Magyarország területén, de ez nem mindig volt így. Számos fosszilis növény maradvány bizonyítja, hogy évmilliókon keresztül a hazai táj meghatározó elemei lehettek. Az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeumának Ősnövénygyűjteményében megannyi, látványos és kevésbé látványos bizonyítékát őrizzük a pálmák hazai előfordulásának.
Szerző: Erdei Boglárka (Ősnövénygyűjtemény)
Számos fosszilis növény maradvány bizonyítja, hogy a pálmák az eocén kortól már biztosan a hazai tájkép részei lehettek. Sőt néhány levél fragmentum Ajka kréta időszaki flórájából lehetséges, hogy szintén a pálmákat képviseli. Az eocén korú leletek közül talán a leglátványosabbak a Kis-Svábhegyről, közel száz éve előkerült, pingpong labdához hasonló Actinorhytis eocenica (Tuzson) Rásky termésmaradványai. A Szépvölgyi Mészkő Formáció rétegeiből begyűjtött (valójában) magokat, Rásky Klára egy egzotikus, a Csendes-óceáni szigetvilágban előforduló pálma nemzetséghez sorolta.
Egy pálma, az Actinorhytis eocenica terméseinek (magjainak) fosszíliái
Egy Actinorhytis eocenica termés keresztmetszete. A mérce 1 cm-nek felel meg.
Hasonlóan látványosak, az előbbinél talán közismertebb mangrovepálma, vagy Nypa terméseinek maradványai, amelyek ugyancsak a Kis-Svábhegyről, és a Bakonyból, Dudarról is előkerültek, mindkét esetben eocén üledékekből.
Nypa termések maradványai Dudarról. A mérce 1 cm-nek felel meg.
A pálmák az eocént követően is még gyakorinak tekinthetőek.Oligocén flóráinkban, köztük például az Eger-Wind téglagyár flórájában, elsősorban levél (Sabalites), de törzs (Palmoxylon) és lehetséges virágzat (Tuzsonia) maradványokról is beszámolhatunk. 
Pálma levelénekfosszíliája (Sabalites) az Eger-Wind téglagyár oligocén flórájából. A mérce 1 cm-nek felel meg.
Az idősebb miocént képviselő Ipolytarnóc flórája, több nemzetséggel (Sabalites, Calamus) és a fosszíliák nagy példányszámával pálmákban igen gazdagnak tekinthető. Azonban a késő miocénre a pálmák eltűntek a fosszilis anyagból. Talán utolsó „mohikánnak” tekinthetőek a középső miocén végét képviselő Erdőbénye-Ligetmajor lelőhelyről leírt tenyeresen összetett levéltöredékek (?Sabalites). Pálma törzsek fosszíliái elsősorban az idősebb miocén üledékekből kerültek elő, melyekre jó példaként szolgálnak a Greguss Pál által az 1960-a években Dorogról és Ipolytarnócról leírt Palmoxylon fajok, a Palmoxylon dorogense, a P. hungaricumés a P. sabaloides.
Pálmák fosszilis törzsmaradványai nemrégiben is előkerültek észak-magyarországi alsó miocén rétegekből, a Mátra hegységben a Parádfürdő melletti Ilona-völgyből és a nógrádi Bátonyterenyéhez közeli Majkász-völgyből. A két,eltérő mértékben kovásodott törzsmaradvány a pálmák különböző csoportjait képviseli. Az Ilona-völgyi maradvány különösen érdekes, mivel a törzs hajtáscsúcsot is tartalmazó darabja fosszilizálódott. A levélnyelek keresztmetszete szépen kivehető – talán egy vihar törhette le a lomb üstököt a törzsről.
Pálma törzsének maradványa Parádfürdő környékéről, Ilona-völgyből. (Baloldali kép: Fodor Rozália)
A törzsből készült vékonycsiszolatok bizonyítják, hogy a maradvány mikroszkópos részletei fantasztikus részletességgel őrződtek meg. A szórtan elhelyezkedő szállítónyalábokat jellegzetes, sapkaszerűen elhelyezkedő, szilárdító szövetből, háncsrostokból álló nyalábhüvely veszi körül. Ezeknek köszönhető a viszonylag karcsú pálmatörzs nagy szilárdsága.
Szállítónyalábok az Ilona-völgyi pálmatörzs vékonycsiszolatán. A mérce 0,1 mm-nek felel meg.
A másik, a Majkász-völgyben talált fosszília egyerősen összenyomott és erodálódott törzsmaradvány. A maradványokból készült vékonycsiszolatok az előzőhöz hasonlóan, a pálmákra jellemző anatómiát, az alapszövetben szórtan elhelyezkedő nyalábokat mutatnak.
Pálma törzs maradványa a Majkász-völgyből. A mérce 1 cm-nek (baloldali kép) és 1 mm-nek felel meg (jobboldali kép).
Mivel a maradványok hosszabb-rövidebb szállítódás után kerülhettek a beágyazódás helyére, az általuk képviselt őskörnyezet és társulásuk jellege bizonytalan. A kutatást az NKFIH (K120123) támogatta.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
