MNMKK - Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Mi a különbség az ezerlábúak és a százlábúak között? Hány lábuk is van? És hogy jönnek ebbe a képbe a vaspondrók, a rinyák, a szkolopendrák, a pincebogarak? Ismert, használt, de talán mégsem teljesen értett fogalmakat szeretnénk tisztázni a Talajzoológiai gyűjteménycsoport legújabb blogbejegyzésében.

Szerző: Lazányi Eszter (Talajzoológiai gyűjteménycsoport)

Ha vezetnék egy GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések) listát, akkor listavezetőek lennének a „Mi a különbség az ezerlábú és a százlábú között?”, „Valóban van ezer és száz lábuk?”. Jogos kérdések! Nem véletlen, hogy óvodásoknak, iskolásoknak tartott foglalkozásoktól kezdve egyetemistáknak tartott órákon át, korhatár nélküli teadélutánokon és múzeumi jeles napokon is mindig ezeket tisztázzuk először. E bejegyzés írását megelőzően gyors internetes keresést folytattam, ami azt a meglepő eredményt hozta, hogy alig van ismeretterjesztő összefoglaló szócikk magyar nyelven a témában (nagyszerű kivétel Völgyi Norbi videója és a Pilis Parkerdő rövid írása. Ezért szeretnénk most ebben a blogbejegyzésben összefoglalni a legalapvetőbb érdekességeket és tudnivalókat a Soklábúakról.

Himantarium gabrielis (Linnaeus, 1767) faj, az egyik legtöbb lábbal rendelkező százlábú (87–179 pár, azaz 174–258 láb) (fotó: Wikipedia).

Mik azok a Soklábúak?

A Soklábúak nem bogarak, még csak nem is rovarok, de azért még ízeltlábúak. Az Ízeltlábúak törzsének egyik altörzsét alkotják (a másik három altörzs: Csáprágósok, Rákok és Hatlábúak altörzsei). Latin nevük Myriapoda, ami szó szerinti fordításban „számtalan lábúak”-at jelent. A „számtalan” jelző alatt a gyakorlatban legalább 9 párt, azaz minimum 18 lábat értünk. Az olvasó csalódhat a kicsi szám hallatán, de minden relatív: a rovarok 6 (3 pár), a pókszabásúak 8 (4 pár), a rákok jó része 10 (5 pár) lábú, így hozzájuk képest a minimum 18 mégiscsak „sok”, „számtalan”. Sőt, ha a Soklábúak két legismertebb csoportját, a százlábúakat és az ezerlábúakat nézzük, akkor az ő esetükben már minimum 26-30 (13-15 pár) lábról van szó.

 Százlábú vagy ezerlábú?

El kell ismernünk, hogy noha a köznyelv százlábúnak és ezerlábúnak hívja őket (más nyelveken is: millipede, centipede, Hunderfüßer, Tausendfüßer, stb.), ez a legtöbb fajnál költői túlzás. Mai szemmel szinte szórakoztató az a nevezéktani szócsata, amit az A Természet újság 1941-es számaiban olvashatunk*, ahol dr. Gaál István nyelvészeti szempontból, míg dr. Szalay László természettudományi megközelítéssel vitázik a helyes szóhasználaton. Dr. Szalay László természettudományosan megalapozott véleményét követve ma százlábú-nak hívjuk a Chilopoda osztály fajait, és ezerlábú-nak (egészen pontosan ikerszelvényes-nek, ld. később) a Diplopoda osztály fajait. Látható hát, hogy a két szó nem egymás szinonimája, hanem két merőben eltérő csoportot jelöl.

 Részlet dr. Szalay László cikkéből a helyes szóhasználatról az A Természet 1941-es számából (37. évfolyam, 6. szám).

Kicsit távolabbról kezdve el kell mondanunk, hogy a Soklábúak altörzsébe valójában nem kettő, hanem 4 nagy csoport –pontosabban osztály– tartozik: Chilopoda (Százlábúak), Symphlya (Szövőcsévések), Pauropoda (Villáscsápúak) és Diplopoda (Ikerszelvényesek). Aki nem járatos a rendszertani kategóriákban, azoknak úgy érzékeltethetjük a különbséget a százlábúak és az ezerlábúak között, hogy rendszertanilag annyira különálló csoportot képeznek az ízeltlábúakon belül, mint a gerinceseken belül a Madarak és az Emlősök**.

Mik a százlábúak?

A Százlábúak a Soklábúakon belül egy olyan osztály, aminek a fajai szelvényenként egy pár lábat viselnek és első pár lábuk szájszervként működő, úgynevezett állkapcsi lábbá módosult (forcipula), aminek tövében méregmirigyet találunk – azaz ragadozó életmódúak. Tudományos nevük erre az állkapcsi lábra utal, görög eredetű: a chilo- nem számot jelöl, hanem ajkat (kheilos) jelent. Magyar nevük régebben ezért lábasajkú volt, ami Szalay Lászlót idézve: „igazán nem valami remekmű és csak az avatatlan olvasóközönség elrettentésére alkalmas” (Szalay 1941a); sokkal jobban hangzik a számos nyelvben is használt százlábú kifejezés.

Magyarországon 59 faj és alfaj ismert és még legalább 6 faj kimutatása várható. A világon eddig kb. 3000 fajukat írták le, a még le nem írt fajok száma ennek többszöröse lehet.

Hány lábuk van? 100 soha, mert érdekes módon mindig páratlan számú lábpárral rendelkeznek (azaz lehet 49 vagy 51 pár lábuk, de 50 nem). A százlábúak 5 nagy rendjéből 4 többé-kevésbé rögzített lábpárszámú: 15 vagy 21–23 lábpárral (azaz 30 vagy 42–44 lábbal) rendelkeznek. Az ötödik csoport haladhatja meg a százat, ők a rinyák (Geophilomorpha rend). A rekordot tartó faj neve Gonibregmatus plurimipes Cahmberlin, 1920 és 191 pár (382) lábbal bír. Erről a fajról nem tudunk képet mutatni, mert egyetlen példány alapján írták le és azóta sem találtak belőle többet. Ugyancsak nagyon sok lábbal rendelkezik a mediterrán Himantarium gabrielis (Linnaeus, 1767) faj: 87–179 pár (174–258) lába lehet. 

Mekkora a legnagyobb százlábú? Az amazóniai óriás százlábú (Scolopendra gigantea Linnaeus, 1758) nagysága a 30cm-t is meghaladhatja. Terráriumi tartása egyre népszerűbb, de Magyarországon engedélyköteles, mert veszélyes állatnak minősül. Harapása ugyan nem halálos*** (hacsak nem kivételesen érzékeny, allergiás rá valaki), de nem kellemes, órákon át tartó fájdalmat, duzzanatot okozhat.

 Az amazóniai óriás százlábú (Scolopendra gigantea Linnaeus, 1758) nagysága a 30cm-t is meghaladhatja, ez a ma ismert legnagyobb százlábú faj (fotó: Wikipedia).

 Százlábú névmutató

• pókszázlábúak: (Scutigeromorpha rend) olyan százlábúak, akiknek 15 pár nagyon hosszú lábuk van (mert a lábízek másodlagosan feldarabolódtak, ahogy a csápízek is). Gyakran találkozunk velük lakásban is, hazai fajuk a légyölő pókszázlábú (Scutigera coleoptrata Linnaeus, 1758).
• valódi százlábúak: (Lithobiomorpha rend) 15 pár lábuk van, a háti lemezek váltakozó hosszúságúak; ők talán a „legtipikusabb” százlábúak a laikus szemlélők számára. Magyarországon egy védett barlangi (al)fajuk van: alvilági százlábú (Lithobius lucifugus infernus Loksa, 1948), mely csak a Hárshegyi-barlangból ismert, természetvédelmi értéke 25 000Ft.
• szkolopendrák: (Scolopendromporha rend) 21–23 pár lábuk van (egyetlen faj kivétel, aminek 39–43 pár lába van vélhetően egy rögzült mutáció miatt), háti lemezeik egyforma méretűek. Hazánkban a legnagyobb százlábú ide tartozik: öves szkolopendra (Scolopendra cingulata Latreille, 1789). Védett faj, mert nálunk éri el európai elterjedési területének északi határát, természetvédelmi értéke 10 000Ft.
• rinyák: (Geophilomorpha rend) minimum 23 pár lábuk van, megnyúlt testű, rövid lábú százlábúak (ide tartoznak a legtöbb lábpárral rendelkező fajok is). Magyar nevének eredetére nem sikerült rábukkannom és az is kérdéses, hogy összefügg-e bármilyen módon a rinyál szavunkkal. De az biztos, hogy aki meglát egy rinyát, az esetleg rinyálni (hisztizni, sápítozni) kezdhet tőle…

A főbb százlábú csoportok: pókszázlábú (bal felső), valódi százlábú (jobb felső), szkolopendra (bal alsó) és rinya (jobb alsó) (fotók: Ujvári Zsolt).

Mik az ezerlábúak?

Az ezerlábúak a Soklábúakon belül egy olyan osztály, amit hivatalosan Ikerszelvényeseknek hívunk, mert fajaik szelvényei kettesével összenőttek (kivéve az első 4 szelvényt), ami miatt szelvényenként két pár lábat viselnek. Tudományos nevük is Diplopoda, azaz duplalábúak. Lebontó, korhadékevő állatok, magyar nevük régebben speciális szájszervükre utalt: „ajkasállkapcsúak”, mely „elnevezés igen nehézkes és azt hiszem az érdeklődő, de mégis avatatlan olvasóközönséget valósággal megrémíti” (Szalay 1941a); sokkal jobban hangzik a számos nyelvben is használt ezerlábú kifejezés. Magyarországon 107 fajuk és alfajuk ismert és még további fajok kimutatása várható. A világon eddig kb. 12 000 fajukat írták le, a becsült valós fajszám 80 000 is lehet.

Hány lábuk van? Pontosan 1000 lábú példányról nem tudunk, de 2021-ben leírták az első és eddig egyetlen fajt, ami méltó volt a hétköznapi elnevezéshez. Az Eumillipes persephone Marek, 2021 faj a rengeteg lába (szelvénye) ellenére csak max. 10cm hosszúságú, és Ausztráliában találták 60m mély talajfúrásban. Nevében az eumillipes azt jelenti, hogy valóban ezer lábú, a persephone pedig az alvilág istennőjére, Persephonéra utal. A megtalált mindössze 5–6 példányból egyetlen nőstény lábainak száma érte el és haladta meg az ezret: 1 306 lába volt – ezért kapott női nevet a faj.

A legtöbb lábú ezerlábú faj: Eumillipes persephone Marek, 2021, 1306 lábbal, hossza 10cm (fotó: Wikipedia).

Általánosságban véve az ezerlábúak lábainak száma nagyon változó, vannak fix szelvényszámú csoportok (akiknek ezáltal a lábpárszáma is kötött), de vannak olyan csoportok, ahol az állatok egész életükben növekednek, egyre több szelvénnyel és így egyre több lábpárral bírnak (mint pl. ez előbb említett csúcstartó faj). 

Mekkora a legnagyobb ezerlábú? Az afrikai óriás ezerlábú (Archispirostreptus gigas (Peters, 1855)) nagysága a 33.5cm-t is elérheti. Terráriumi tartása egyre népszerűbb, viszonylag egyszerű és nem engedélyköteles. Ha valaki vásárolni szeretne otthoni tartásra, azt javasoljuk, hogy fogságban tenyésztett példányokat keressen, és lehetőleg még ne legyenek nagyon nagyok, hiszen a méretes egyedek már idősek, kevés ideig fognak már csak élni.
Terráriumban tartott afrikai óriás ezerlábú (Archispirostreptus gigas (Peters, 1855)) (fotó: Lazányi Eszter).

Ezerlábú névmutató

•  pamatos sokábúak: (Penicillata rend) a „legrendhagyóbb” ezerlábúak, testük puha, sok-sok „pamaccsal”. Hazánkban egyetlen fajuk él.
• gömbsoklábúak: (Glomerida rend) olyan ikerszelvényesek, amelyek védekezésből tökéletes gömbbé tudnak gömbölyödni. Nem összetévesztendőek a pincebogarakkal, vagy más néven pinceászkákkal, amik a szárazföldi ászkarákok közé tartoznak! Gömsoklábúakkal inkább erdőben találkozhatunk, városban, lakásban nem.
• szívó ezerlábúak: (Polyzoniida rend) furcsa, megnyúlt fejű, rejtett életmódú állatok. Magyarországon egy fajuk ismert, de ide tartozik a legtöbb lábú Eumillipes persephone faj is.
• szövő ezerlábúak: (Chordeumatida rend) rögzített szelvényszámú, testvégükön szövőmiriggyel rendelkező, sokszor nagyon szőrös ikerszelvényesek. Ide tartozik az egyetlen hazai védett, barlangi faj, a Bokor-szövőezerlábú (Hungarosoma bokori Verhoeff, 1928), melyet az Abaligeti-barlangból írtak le (később máshol is megtalálták), természetvédelmi értéke 25 000Ft.
• vaspondrók: (Julida rend) talán a legismertebb ezerlábúak. Hengeres testűek, néha egészen nagy példányszámú inváziójuk is megfigyelhető volt az ország több pontján.
• karimás ikerszelvényesek: (Polydesmida rend) rögzített szelvényszámú (18–20 szelvény) csoport, az ikerszelvények háti lemezén jellegzetes karimákat viselnek. A legnagyobb fajszámú rend, minden fajuk vak.

 
A főbb ezerlábú típusok: pamatos soklábú (bal felső), gömbsoklábú (jobb felső), szívó ezerlábú (bal középső), szövő ezerlábú (jobb középső), vaspondró (bal alsó), karimás ikerszelvényes (jobb alsó – a kép bal oldalán egy lilás színezetű ugróvillás is látható)(fotók: szívó ezerlábú: Korsós Zoltán, többi kép: Ujvári Zsolt).
Gömbsoklábúak (bal) és pincebogarak/pinceászkák (azaz szárazföldi ászkarákok) (jobb) összehasonlítása (fotók: Ujvári Zsolt). Ászkák jellegzetes bélyegei: feji végen a térdesen meghajló, szabad szemmel általában jól látható csápok, a testvégen a feltorlódottnak ható potrohszelvények, az utolsó szelvény végén faroknyúlványokkal. Ezzel szemben a gömbsoklábúak feji végén a csápok –ha egyáltalán észrevehetőek– rövidebbek, zömökebbek, a testvégen az utolsó háti lemez nagy, gömbcikk-szerű.

 Százlábúak és ikerszelvényesek táblázatos összehasonlítása. 

Jegyzetek: 

* A nevezéktani vita online is elérhető:

Gaál, I. (1941): Százlábú vagy ezerlábú? – A Természet 37(6): 83.

Gaál, I. (1941): Ha száz a lába, miért ezerlábú? – A Természet 37(8): 117–119.

Szalay, L. (1941): Százlábú vagy ezerlábú? – A Természet 37(6): 84–86.

Szalay, L. (1941): Van százlábú és van ezerlábú. – A Természet 37(8): 119–121.

** A pontosság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a jelenleg elfogadott rendszertan szerint már nem Madarak osztályáról beszélünk, hanem pl. a hüllőket és madarakat összefoglaló Sauropsida osztályról, de vannak ettől eltérő, más rendszerezések is.

*** Egyetlen tragikus kimenetelű balesetet tulajdonítottak eddig szkolopendrának, amikor 2014-ben Venezuelában egy négy éves gyermek belehalt egy üdítős dobozban rejtőző óriás szkolopendra harapásába.