MNMKK - Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Egy szép nyári napon különös, bögölyre emlékeztető légyre figyeltünk fel, amint lassú, egyenletes tempóban mászott az MTM Ludovika téri dolgozószobánk bukóablakának keretén. A potrohának tövén látható világos foltok alapján csakis a fekete mécseslégy (Hermetia illucens) jöhetett szóba.  Az alábbi blogbejegyzésünk erről az érdekes fajról és sokrétű felhasználásáról szól.

Szerzők: Szél Győző (Bogárgyűjtemény), Szöllősi-Tóth Petra (Kétszárnyúak gyűjteménye), Somogyi Anna Ágnes (Szipókás rovarok gyűjteménye) 

Fekete mécseslégy szeme és egész alakos képe. Grafika: Pál János

A fekete mécseslégy összetett szeme közelről látványosan színes mintázatú. Ez a feltűnő sajátosság leginkább a katonalegyekre és böglyökre jellemző. A rikító színmintázat a preparált példányokon már egyáltalán nem látható, mivel a rovar pusztulása után, a bomlási folyamatok következtében eltűnik, és a szem elfeketedik vagy kifakul.

Fekete mécseslégy frissen felpreparált példánya. Fotó: Somogyi Anna Ágnes

Mécseslegyünk nyilvánvalóan abból a bábkupacból kelt ki, amelyet Pál János grafikusművész hozott korábban a XI. kerületi lakóhelyéről, és amely egy lefedetlen Petri-csészében az asztalon maradt.

Fekete mécseslégy-bábok. Fotó: Somogyi Anna Ágnes

A mécseslégy a katonalegyek (Stratiomyidae) családjának egyik képviselője, amely Dél-Amerikából (a neotropikus régióból) származik. Napjainkban már az egész világon elterjedt. Az első európai példányok Máltáról kerültek elő, 1926-ból, majd a Földközi-tenger vidékén és számos európai országban is megjelent.

Az alábbiakban a hazai észleléseket tekintjük át kronológiai sorrendben.

Az első általunk ismert hazai példányok (összesen 40) Soltész Zoltánnak köszönhetők, aki egy állatkereskedésben vásárolta őket 2017-ben. Valójában nem legyeket, hanem lárvákat vett, melyekből később keltek ki a mécseslegyek és ezek kerültek a Légygyűjteménybe. A következő észlelést Ocskó Roxána Zsófia tette 2019. augusztus 22-én, mely szerepel az izeltlabuak.hu oldalán. Ezután egy zalai példány előkerüléséről számolt be Murányi Dávid 2022-ben. Kontschán Jenő is megfigyelte e fajt 2023 júliusában Budapest XIX. kerületében, adatát a Rovarász Híradó 111. számában le is közölte. Tóth Balázs, a Lepkegyűjtemény muzeológusa 2024-ben Csepelen gyűjtött két példányt.

A térkép az izeltabuak.hu-ra érkezett fényképes észleléseket mutatja (Dátum: 2025.03.25)

Gyűjteményi példányok

A Magyar Természettudományi Múzeumban mindössze két régi brazíliai példány található a törzsgyűjteményben, illetve a fent említett, tenyésztésből származó ‒ sajnos lelőhely nélküli ‒ ezért nyilvántartásba nem vehető, de feltehetőleg hazai példányok. 

Fekete mécseslégy régi brazíliai példányai a MTM gyűjteményében. Fotó: Szöllősi-Tóth Petra

Életmódja

Az imágó szájszervei visszafejlődtek, nem táplálkozik, csak vizet fogyaszt. Betegségeket nem terjeszt és nem is kártevő.

A nőstények tejfehér színű petéiket nedves, bomló szerves anyagokra teszik, például rothadó gyümölcsökre, vagy trágyára. Lárváik nagyméretűek, és korhadékevők (szaprofág táplálkozásúak). Utolsó lárvastádiumukban elérhetik a 25-30 mm hosszúságot és 6-8 mm szélességet. Trópusi faj lévén, fejlődéséhez meghatározott feltételek kellenek: 24-30 Celsius fok közötti hőmérséklet, és 60-80 %-os relatív páratartalom, de az újabb eredmények szerint ennél tágabb értékek között is kifejlődik.

A fekete mécseslégy szárnya

A fekete mécseslégy szárnya jellemzően sötét színű, emellett némi fémes szivárványszín is megfigyelhető rajta. Érdekes módon mind a füstös, barnás árnyalat, mind a szivárványszín ugyanannak a festékanyagnak, a melaninnak köszönhető. A melanin egyes gerincesekben (emlősökben, madarakban, gyíkokban), éppúgy megtalálható, mint a rovarokban. A sötét pigment egyik fontos szerepe az UV-sugárzás elleni védelem. Rebora és munkatársai (2024) kimutatták, hogy a szárny felső részében párhuzamos rétegekben elhelyezkedő melanin interferenciát hoz létre, ezáltal jön létre a sajátos szerkezeti szín. Érdekes, hogy a hártyás szárny felszínének zománcszíne nem azonos a két ivar esetében. A nőstények szárnyáról elsősorban a 400-500 nanométeres, a kék színnek megfelelő hullámok verődnek vissza, míg a hímek esetében ez az árnyalat szinte teljesen hiányzik. A hímek összetett szemének receptorai viszont éppen erre a kék színárnyalatra a legérzékenyebbek, vagyis a szárnyak szerkezeti színe kulcsszerepet játszik az párok egymásra találásában, tehát a szaporodásban.

A bal oldali (a, c, e, g) ábrákon a nőstény és a szárnyáról készült felvételek láthatók, míg a jobb oldali (b, d, f, h) ábrákon ugyanez a hím esetében. A c és d ábrákon a szárnyakat áteső fényben, míg az e, f, g és h ábráknál a ráeső fényben látjuk. Utóbbi esetekben a visszavert (interferencia) színeket érzékeljük. Az e ábrán a nőstény szárnyának élénk kék interferencia színe látható, míg az f ábrán a hím esetében ez a szín szinte alig kivehető. A szárny ventrális oldala (g és h) szerkezeti színekben jóval szegényebb. Fotó: Gianandrea Salerno

Felhasználásuk – gazdasági jelentőségük

A kozmopolita elterjedés hátterében emberi tevékenység, a hulladékipar törekvése áll, amely az élelmiszerhulladék fenntartható formában történő feldolgozásának érdekében zajlik.  A fekete mécseslégy lárvája ugyanis gyakorlatilag mindenféle élelmiszermaradékot és konyhai hulladékot elfogyaszt és az emésztőrendszerén átbocsátva „hasznos trágyává” alakít. Jó példa erre, hogy Kínában (a dél-kínai Kuangcsuban) az Outreach Environmental Technologies nevű vállalkozás 2016-ban mintegy 12 ezer négyzetméternyi területen állított fel tenyészmedencéket, ahol a lárvák közel 50 tonna hulladékot dolgoznak fel egyetlen nap alatt. Ilyen módon semmi sem vész kárba, mivel jó minőségű, tápanyagban gazdag ürülék keletkezik, amely szerves trágyaként hasznosul, ugyanakkor a lárvák magas fehérje- és zsírtartalmuk miatt kiváló eledelnek számítanak a madarak, halak, díszhalak és hüllők számára. A rovarok fehérjetartalmuk révén takarmányként szolgálnak a haszonállatok számára. Magyarországon az Agroloop nevű vállalat Pest megyében, Üllő határában folytat hasonló tevékenységet. Elképzelésük szerint a mécseslegyek innovatív megoldást jelentenek az állati takarmány-alapanyag termelés környezeti hatásainak csökkentésére, valamint a talajegészség javítására is. A fajnak egyébként a kereskedelemben és az agráriumban, sőt a Wikipedián is széles körben használt neve fekete katonalégy.

Végül megemlítjük, hogy egy későbbi blogbejegyzésben terveink szerint részletesebben is beszámolunk a katonalegyekről.

Katonalégy-kompozíció. Grafika: Pál János

Irodalom:

Murányi, D. (2022): First wild capture of the Black Soldier Fly, Hermetia illucens (Linnaeus, 1758) (Diptera: Stratiomyidae) in Hungary. Opuscula Zoologica Budapest, 53(2): 239–242.

Rebora, M.; Piersanti, S.; Romani, A.; Kovalev, A. & Salerno, G. (2024): Sexual dimorphism in the structural colours of the wings of the black soldier fly (BSF) Hermetia illucens (Diptera: Stratiomyidae).  Scientific Reports 14, Article number: 19655 (2024)