Hogy kerültek Albánia növényei Budapestre?
A hónap műtárgya - 2019. november

Kalandos expedíciókat nem csak távoli földrészekre lehet szervezni, Európán belül is vannak olyan vidékek, melyeket még az évezred elején is kihívás volt felkeresni és kutatni. Albánia turisztikailag egyre ismertebbé vált az elmúlt években, azonban ma sem számít szokványos úti célnak. Egészen más volt a helyzet még 15 évvel ezelőtt, 2004-ben, mikor megkezdtük ottani növénytani kutatásainkat.

a6_kicsi.jpgfotó: Bernschutz Alexandra

 Írta: Pifkó Dániel és Barina Zoltán (MTM, Növénytár)

A magyar botanikusok az albán flóra kutatásába már az első világháború alatt bekapcsolódtak, amikor a Monarchia csapatai elfoglalták az ország északi részét. Az ötvenes években a politikai helyzet ismét segítette, hogy az országba magyar kutatók látogassanak, akik szakmai és baráti kapcsolatot alakítottak ki az albán botanikusok új generációjával. A XX. században számos magyar kutató gyűjtött növényeket Albániában, ennek köszönhető, hogy már az ezredforduló előtt is a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) őrizte az egyik leggazdagabb herbáriumi anyagot az országból.

quercus_macrolepis_kotschy_kicsi.jpgNagypikkelyű tölgy (Quercus macrolepis) herbáriumi példánya (fotó: Bernschutz Alexandra)

Ilyen előzmények után 2004-ben vettük fel az albán botanikai kutatások 1960-as évek elején elejtett fonalát. Az első utakat még közösen szerveztük a Magyar Természettudományi Múzeum zoológusaival. Közülük néhányan már az 1990-es években jártak az országban, így segítettek leküzdeni a kezdeti nehézségeket, amelyek egy teljesen ismeretlen nyelvű és kultúrájú országban vártak ránk.

A zoológiai és botanikai utak korán elkülönültek egymástól, mivel a két tudományterület kutatási módszereit, gyűjtési szokásait nehéz volt harmonizálni a közös terepi munka során, de a tapasztalatainkat továbbra is kicseréltük egymással. Az albán magashegyek flóráját kutatva szívesen hoztunk állattani anyagot is az olyan nehezen, csak fáradságos gyaloglással megközelíthető helyekről, ahová a zoológusok nem jutottak el. Ezekből a gyűjtésekből számos tudományra új csigát és ízeltlábú fajt írtak le a kollégák. Egy botanikai gyűjtőút során került elő, a görög karsztvipera (Vipera graeca) is, melyet korábban csak Görögországból ismertek. Ennek a ritka hüllőnek a vizsgálatában azóta is élen járnak a magyar kutatók.

evaporit_kibukkanasok_korab_labanal_albania_kicsi.JPGA Korab lábánál nagy kiterjedésű evaporit-kibukkanások találhatók

Már az első utak alakalmával is számos Albániára nézve új növényfaj került elő. A kezdeti eredményeken felbuzdulva pedig elkezdtük módszeresen bejárni az országot, évente 3–5 alkalommal mentünk Albániába. Az utak általában háromfősek voltak, a szervező, Barina Zoltán mellett hazai és albán botanikusok is szívesen csatlakoztak – az évek során több mint 30 fő vett részt a munkában. Az elmúlt 15 évben több mint 500 olyan nap volt, melyen az albán flórát aktívan kutattuk, így összesen másfél évnyi időt töltöttünk az országban. Bejártuk a változatos geológiájú és klímájú magashegyeket, de vizsgáltuk a dombvidéki régió és az alföldi területek flóráját is, kutattuk a tengerparti dűnék, sólepárlók és a tengerbe szakadó sziklafalak növényvilágát.

calystegia_soldanella_parti_sovenyszulak_kicsi.JPGA parti sövényszulák (Calystegia soldanella) tengerparti homokdűnék jellemző növénye (fotó: Barina Zoltán, 2018)

Így kerültek elő olyan ritka, különleges növények, mint a vajvirágfélékhez tartozó Phelypaea boissieri élősködő növényfaj vagy a szártalan csüdfű (Astragalus exscapus), amely Albániában csak az Ostrovica-hegységben fordul elő.

1705alb_0165_vagott_kicsi.JPGA vajvirágfélékhez tartozó Phelypaea boissieri élősködő növényfaj (fotó: Barina Zoltán, 2018)

astragalus_exscapus_szartalan_csudfu_kicsi.JPGA homokterületeinken szórványos szártalan csüdfű (Astragalus exscapus) Albániában csak az Ostrovica hegységben fordul elő (fotó: Barina Zoltán, 2019)

Munkánk során a számunkra ismeretlen érdekesebb növényeket begyűjtöttük, és többnyire még kint a terepen lepréseltük a magunkkal vitt láncos préssel. A Magyar Természettudományi Múzeum mintegy 16000 olyan herbáriumi lapot őriz, melyeket a 2004-től kezdődő útjaink során gyűjtöttünk. Ez az anyag nem csak a kutatási eredményeinket dokumentálja, hanem kiindulási alapja olyan rendszertani kutatásoknak, melyek a balkáni vagy akár a Kárpát-medencei flóra megismeréséhez is közelebb visznek. A gyűjtött anyag feldolgozásába Európa számos országából bekapcsolódtak olyan botanikusok, akik egy-egy nehezen határozható növénycsoport szakértői.

Az évek alatt összegyűjtött ismereteinket folyamatosan publikáltuk is. A gyűjtött anyagból leírtunk két, tudományra új törpezanótfajt is: az ál-Janka törpezanótot (Chamaecytisus pseudojankae) és a korabi törpezanótot (Chamaecytisus korabensis), ezek típuspéldányait a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi. Évente több cikkünk is megjelent, melyek a flórakutatás új eredményeiről számoltak be. Nemcsak a növényföldrajzi szempontból jelentős fajokat kerestük, hanem az inváziós növényekre is figyelmet fordítottunk, melyek a jövőben komoly problémát jelenthetnek az országban.

ch_pseudojankae_kicsi.jpgál-Janka törpezanót (Chamaecytisus pseudojankae) herbáriumi példánya

Többéves előkészítés után jelenhetett meg 2017-ben Albánia edényes növényeinek elterjedését feldolgozó munkánk (Distribution atlas of vascular plants in Albania), mely az egyes növényfajok elterjedési térképei mellett részletesen tárgyalja a kutatástörténeti előzményeket is, 2018-ban pedig az ország kritikai flóralistáját is publikáltuk.

solenenthus_albanicus_ebnyelvufu_albania.jpgA Solenenthus albanicus nevű ebnyelvűfű a Görögországgal közös epiruszi hegyvidék endemizmusa

A XX. századi magyar botanikusoknak és a 2004-től folyó növénytani gyűjtőutaknak köszönhetően ma a Magyar Természettudományi Múzeumban őrizzük a leggazdagabb herbáriumi anyagot az albán növényvilágból. Ha külföldi kollégák érdeklődnek Albánia flórája iránt, gyakran keresnek fel kéréseikkel vagy látogatják meg a múzeumunkat.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr115318376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg