Magyar állattani expedíciók Észak-Koreában
A hónap műtárgya – 2019. október

Ma már alig hihető, de 40-50 évvel ezelőtt magyar zoológusok gyűjtőutakon vettek részt a világ egyik legtitokzatosabb országában. Amit hazahoztak, máig szinte példa nélküli.

SzerzőMerkl Ottó (MTM Bogárgyűjtemény)

 c_coptolabrus_jankowskii_fej_final.jpg

Észak-Korea ma a Föld leginkább elzárt országa. Magyarországgal való kapcsolata is szinte kizárólag a Baptista Szeretetszolgálat segélyszállítmányaira és orvosi segítségnyújtására korlátozódik. Ez azonban nem volt mindig így.

163884252_master.jpg

A kínai-koreai határon fekvő 2744 méter magas Pektuszan Észak-Korea legmagasabb hegye. A nyugvó vulkán kráterét tó tölti ki. A magyar zoológusok közül néhányan eljutottak ide
(forrás: Lonely Planet)

Az 1970-es és 80-as években a két ország tudományos akadémiái kulturális egyezményt kötöttek. Túlságosan nagy érdeklődés magyar részről nem mutatkozott a koreai tudományos élet iránt, a Magyar Természettudományi Múzeum azonban kapott az alkalmon, és gyűjtőutakat szervezett Észak-Koreába.

Halvány előzménye már volt Koreában a magyar zoológiának. Szarivon városában 1950-ben Magyarország kórházat épített, mely akkor Rákosi Mátyás nevét viselte. Az intézmény ma is működik, Magyar Kórház néven. Az ott dolgozó orvosok egyike, Magyar Miklós kedvtelésének hódolva bogarakat gyűjtött a környéken, egészen 1956-ban bekövetkezett haláláig. Gyűjteménye ma is megvan múzeumunkban.

platycerus_merkli_kicsi.jpg

Koreai fémesszarvasbogár (Platycerus hwonpyongyoi merkli). Munkatársaink gyűjtéséből írták le tudományra új alfajként (fotó: Németh Tamás)

 

Összesen húsz „expedícióra” került sor 1970 és 1995 között, és egy alkalommal, 1988-ban a jelen sorok írója is – egy zoológus és két botanikus kolléga társaságában – eljutott Észak-Koreába. Az idézőjel jogos: ne gondoljunk világtól elzárt, érintetlen élőhelyekre, amelyeket csak több nap alatt tudnánk megközelíteni. Gyűjtésekre leginkább a kevesek számára fenntartott üdülők környékén, népszerű kirándulóhelyeken, valamint „Pártunk és népünk Nagy Vezére, Kim Ir Szen elvtárs” életének vélt vagy valódi helyszínein került sor, és aligha véletlen, hogy a lengyel katonai delegáció vagy a svéd nőszövetség tagjai ugyanazt az útvonalat járták, mint a magyar zoológusok expedíciói.

A helyi körülményekhez mérten luxuriózus módon laktunk és étkeztünk, a közlekedésünket pedig fekete Csajkával, a hajónyi méretű szovjet gyártmányú személyautóval oldották meg. Azért amerre a Csajka suhant, láttuk, hogy üvegezetlen ablakú, vakolatlan viskókban laknak emberek, és az utakat rezzenéstelen arccal szenvedő nők építik puszta kézzel vagy egyszerű szerszámokkal, a mögöttük álló autóra szerelt hangszóró minden bizonnyal lelkesítőnek szánt üvöltése közepette.

3196046389_d14b028c97_b.jpg

A Kumgangszan ("Gyémánt-hegység") gyakori gyűjtési helyszíne volt a magyar kutatóknak
(forrás:
j-pics_info)

Helyi vezetőink 1988-ban – egy rovarász és egy botanikus kolléga – nyilván feladatul kapták, hogy elmélyítsék a Kim Ir Szen és a dzsucse eszme iránti mérsékelt rajongásunkat, de becsületükre mondva, ezt nem vitték túlzásba. Az erdőben persze egyedül nem járkálhattunk.

ket_lepke_1.jpg

Fent: Colias chrysotheme andre. A Pektuszan régiójából előkerült lepkealfaj a Koreai-félsziget faunájára újnak bizonyult. Lent: Byasa alcinous koreanus (fotó: Katona Gergely)

 

Ám még ilyen körülmények között is sikerült olyan állattani anyagot gyűjtenünk, amelynek ma sincs párja az európai múzeumokban. Észak-Korea nagy része (Dél-Koreával ellentétben) hegyvidék, melyet akkoriban még hatalmas erdők borítottak, északabbra tajga, délebbre lombhullató vagy néhol örökzöld fák. Legtöbbünk azokban az évtizedekben még soha nem gyűjthetett ilyen távol Magyarországtól. Nem tudtunk betelni az orientális hangulatú faunával, a rengeteg, legfeljebb könyvekben vagy a múzeumban látott állatfajjal.

myohyangsan.jpg

 A Mjohjangszan ("Titokzatos Illatos Hegység") kiváló gyűjtőhely. Ma már bioszféra-rezervátum (forrás: Juche Travel Services)

A rendszerváltozás után a két ország viszonya fokozatosan kihűlt, de a múzeumi zoológusok kapcsolata nem szakadt meg a Koreai-félszigettel – csak éppen áthelyeződött Dél-Koreára, bár a munka ott már korántsem volt olyan mértékű, mint északon. A két Koreában gyűjtött állattani anyag mennyisége jóval több, mint 300 ezer példány és minta. A kimutatott fajokat még senki nem számolta össze, de a koreai gyűjtéseinkből leírt, tudományra új rovarfajok száma meghaladja a 300-at. Eredményeinket hazai és külföldi szerzők több, mint 150 tudományos publikációban tették közzé.

grafikon_1.jpg

A Magyar Természettudományi Múzeum Koreában gyűjtött állattani anyagának megoszlása (forrás: Csorba Gábor)

 

c_coptolabrus_jankowskii_meg_ketto_kicsi.jpg

Észak-koreai futrinkák. Balra: Coptolabrus jankowskii; középen: Carabus vietinghoffii, hím; jobbra: nőstény (fotó: Retezár Imre)

A nemzetközi zoológiai körök máig elismeréssel adóznak az Észak-Koreában végzett munkánknak – és aligha véletlen, hogy gyűjteményünket leginkább Dél-Korea tartja nagy becsben.

rovardoboz_korea_elso.jpg

Válogatás a múzeum észak-koreai rovargyűjtéseiből (fotó: Grabant Aranka)

l2.jpg

Részlet a bemutatóból (fotó: Bernschutz Alexandra)

l5.jpg

Részlet a bemutatóból (fotó: Bernschutz Alexandra)

l3.jpg

(Fotó: Bernschutz Alexandra)

Az észak-koreai gyűjtésekből összeállított válogatást bemutató kiállítás októberben megtekinthető a múzeum Ludovika téri fogadócsarnokában.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2615069234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

  • megamovieboy: @bandigyerek: Azt próbálom mondani, hogy nem olyan biztos, hogy a tudásoddal és a rendelkezésre in... (2019.10.22. 09:40) Miért lékelték a koponyájukat őseink?
  • KittenbergerKutatás: Nagyon jó cikk, körültekintő, alapos. Egyetlen kicsi tévedés: Kittenberger 4 és fél évet töltött I... (2019.10.17. 13:09) Kittenberger papucscsőrűi
  • turista60: s a szunyog irtásról még nem is beszéltem,a permetezés után úgy estek le a fáról mint az esö.sok m... (2019.09.14. 13:36) Remeték a Mátrában, egyre kevesebben…
  • Pic: @liberalnazi dickheads: Hallod, látod, érted kolléga??? Azt mondja: ÁRTALMATLAN Ha van rajta a ... (2019.09.13. 01:08) Igazságot a repülő csótánynak!
  • Első mohikán: @múzeum: Gyerekkoromban, a hetvenes évek-nyolcvanasok elején rengeteg szarvasbogárral -és a többi... (2019.08.27. 10:46) ADNI JÓ

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg