Igazságot a repülő csótánynak!

A napokban az egyik bulvárlap érzékekre ható című cikke nyomán elárasztották a magyar sajtót a „repülő csótányok” budapesti inváziójáról szóló hírek. Ezekben a tények mellett sajnos valótlanságok is előfordulnak, ezért igyekszünk a helyükre tenni és kiegészíteni a bennük szereplő információkat.

Írta: Puskás Gellért (MTM, Kisebb rovarrendek gyűjteménye)

Budapesten az utóbbi években valóban megjelent egy új, röpképes erdeicsótányfaj. Épületekbe is berepül, ezért gyakran riadalmat okoz, sőt az érintettek néha kártevőirtó szakemberek segítségét is kérik.

Ez a rovar azonban a hírekkel ellentétben nem a lapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus), hanem egy másik faj, a kertvárosi erdeicsótány (E. vittiventris). A lapp erdeicsótány hazánkban is őshonos, elsősorban erdős, bokros területek aljnövényzetében élő rovar. Európa nagy részén és Észak-Ázsiában elterjedt, de behurcolták az észak-amerikai kontinensre is, ahol inváziós fajként viselkedik.

ectobius_lapponicus_a1.jpgLapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus) (fotó: Adam Opiola,  Wikipédia)

Ezzel szemben a kertvárosi erdeicsótány Magyarországon csak az utóbbi másfél évtizedben jelen lévő, behurcolt rovar. Mediterrán faj, eredeti elterjedési területe Olaszországtól a Balkánon és Törökországon keresztül a Kaukázusig húzódik. Az 1980-as évektől Európában észak felé terjed: mostanra eljutott Németországba, Ausztriába, Szlovákiába és Hollandiába is. Magyar nevét onnan kapta, hogy az újonnan meghódított területeken kertes, parkos városi élőhelyeken jelent meg. A budai kerületekben 2005-től rendszeresen észlelik, hazánkban azóta is csak a fővárosi agglomerációból ismert a jelenléte. Ma már a pesti negyedekben valamint Budakeszin és Budaörsön is találkozhatunk vele.

nosteny_kertvarosi_erdeicsotany_pudding4brains.jpgNőstény kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) (fotó: Pudding4brains, jungledragon.com)

A csótányok (Blattodea) a rovarok egyik önálló rendjét alkotják. Ősi csoport, csótányszerű rovarok 300 millió éves karbon időszaki fosszíliái is ismertek. Testük többnyire ovális és lapított. Röpképes és csökevényes szárnyú fajok egyaránt gyakoriak közöttük. 4800 ismert fajuk többsége a trópusi esőerdők lakója, de a mérsékelt égövön is előfordulnak. Rokonaik a termeszek (további 2900 faj), amelyeket hagyományosan önálló rovarrendként tartottak számon, ma már azonban specializált, államalkotó csótányoknak tekintjük őket is.

Magyarországon összesen 15 csótányfaj él. Közülük a legismertebbek az ember környezetéhez kötődő, behurcolt fajok: a konyhai csótány (Blatta orientalis), a német csótány (Blattella germanica) és az amerikai csótány (Periplaneta americana). A csótány szót hallva legtöbben ezekre az ember közvetítésével már minden kontinensre eljutott (kozmopolita) fajokra gondolnak, közülük is elsősorban a röpképtelen konyhai csótányra.

him_konyhai_csotany_horvath_david.jpgHím konyhai csótány (Blatta orientalis) (fotó: Horváth Dávid, izeltlabuak.hu)

 A hazai fajok többsége azonban őshonos, noha velük sokkal ritkábban találkozhatunk: ők az erdeicsótányok (Ectobius-fajok) és az avarcsótányok (Phyllodromica-fajok). 1−1,5 centiméternél nem nőnek meg nagyobbra. Erdeiek és gyeplakók is lehetnek, többnyire a talajszinten mozognak. Az ő rokonsági körükbe tartozik a Budapesten riadalmat okozó újabb jövevény is.

Az emberhez kötődő (szünantróp) csótányfajokkal szemben a kertvárosi erdeicsótány nem épületekben él. A budapesti zöldövezet azonban ideális körülményeket biztosít számára, ezért a fővárosban mára már sok helyen igen gyakorinak mondható. Ráadásul sok egyéb rovarhoz hasonlóan az erdeicsótányokat is vonzza a fény (ez a jelenség a pozitív fototaxis), így aztán esténként gyakran a lakásokba is berepülnek, amit a lakók többnyire nem néznek jó szemmel.

Aggodalomra azonban nincs ok, hiszen a kertvárosi erdeicsótány teljesen ártalmatlan rovar. Nem csíp, nem szúr és nem harap. Leginkább folyékony, növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Hírhedt rokonaival, a szünantróp csótányokkal szemben betegségek kórokozóit sem terjeszti, és tudomásunk szerint allergiás reakciókat sem okoz. Amennyiben mégis zavar bennünket a jelenléte, az ablakokra szerelt szúnyoghálóval megakadályozhatjuk e rovarok lakásba jutását.

vizbefult_him_kertvarosi_erdeicsotany_gonczi_janos.jpgVízbe fúlt hím kertvárosi erdeicsótány (fotó: Gönczi János, izeltlabuak.hu)

Ha azonban semmit sem teszünk ellenük, rövidesen akkor is eltűnnek a szemünk elől. Rajzáscsúcsuk augusztusra és szeptemberre esik, ezután rohamosan csökken az egyedszámuk. Néhány példány ugyan egészen tavaszig túlélhet, ők azonban a populációnak csupán elenyésző töredékét alkotják. Lárváik gyakorlatilag egész évben elfordulnak − a kertvárosi erdeicsótány kétéves fejlődésű −, azonban rejtett életmódjuk miatt velük sokkal ritkábban találkozhatunk.

Végül egy-két gondolat arról, hogyan ismerhetjük fel a kertvárosi erdeicsótányt. A többi erdeicsótánytól való elkülönítése szakértelmet és mikroszkópos vizsgálatot igényel, bár világos színe és lábainak okkersárga árnyalata itt is támpontot adhat (az őshonos fajok végtagjai többnyire sötétek). Leginkább a lakásokban sűrűn felbukkanó, szintén világosbarna és hasonlóan hosszú szárnyú német csótánnyal szokták összekeverni. A német csótány előtorán két párhuzamos sötét hosszanti sáv található. A kertvárosi erdeicsótányról azonban ezek a sávok hiányoznak: előtora többnyire homogén világosbarna színű, áttetsző szegéllyel (néhány példány esetében elmosódott sötét középfolt is megfigyelhető rajta).

him_kertvarosi_erdeicsotany_horvath_david.jpg

 Hím kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) (fotó: Horváth Dávid, izeltlabuak.hu)

nemet_csotany_horvath_david.jpg
Német csótány (Blattella germanica). Jól látható az előtoron lévő két hosszanti sötét csík (fotó: Horváth Dávid, izeltlabuak.hu)

Irodalom

Kinál Ferenc és Puskás Gellért 2019: Az Ectobius vittiventris (Costa, 1847) (Blattellidae: Ectobiinae) erdeicsótány előfordulása Magyarországon. Állattani Közlemények 104(1–2): 3–15. (pdf)

Híradások hatásvadász címekkel

Undorító! Repülő csótányok lepték el az országot (Ripost, 2019. szeptember 10. 7:30)

Nagy a baj: repülő csótányok lepték el Budapestet (ATV, 2019. szeptember 10. 9:30)

Újabb rovarinvázió riogatja a budapestieket (Infostart, 2019. szeptember 10. 10:39)

Repülő csótányok borzolják a kedélyeket Budapesten (24.hu, 2019. szeptember 10. 11:39)

Repülő csótányok jelentek meg Budapesten (168 Óra Online, 2019. szeptember 10. 14:45)

Eddig ismeretlen csótányfaj jelent meg Budán – óvatosan a szellőztetéssel (Napi, 2019. szeptember 10. 15:00)

A poloskák után újabb undort keltő rovarok terjednek Budapesten (Ittlakunk, 2019. szeptember 10. 16:16)

A szeptember legundorítóbb slágere: a repülő csótány (Infostart, 2019. szeptember 11. 05:58)

Megszállja Budapestet az ősz legundorítóbb slágere, a repülő csótány (nemzeti.net, 2019. szeptember 11. 05:58)

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr7915064006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

liberalnazi dickheads 2019.09.12. 22:48:33

dkeszi, tavaly láttam először, a házban és a kertben is. Idén sokkal több jött. Valami van a levegőben. Hogy tudom őket ki irtani?

Pic 2019.09.13. 01:08:01

@liberalnazi dickheads: Hallod, látod, érted kolléga???

Azt mondja: ÁRTALMATLAN

Ha van rajta a 2 párhuzamos csík akkor vagy szarban mert az a német csótány.....

Egyébként meg gratula az írónak!
Ritka manapság egy adott témát korrekt módon körüljáró és megmagyarázó írás.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg