A normafai havasi cincér esete Amerika felfedezőjével

A minap örömteli hírről számoltunk be a múzeum Facebook-oldalán: végre (száz év után) bebizonyosodott, hogy él havasi cincér Budapest közigazgatási határain belül, mert egy csapat gyerek jól azonosítható maradványokat talált a Normafánál.

Írta: Merkl Ottó (MTM, Bogárgyűjtemény)

Utána dőlni kezdtek a kommentek (meg pár email is), hogy na de hát én is láttam már ilyet a Normafán, meg én is, meg én is, sőt már 15 éve is, stb. És hogy akkor ennek a felfedezésnek nincs is hírértéke, hiszen nem is fedi a valóságot. Meg hogy micsoda dolog nem kutatni a havasi cincért Budán.

vagotthavasi_jo.jpgA bizonyító erejű maradványok (fotó: Kocsis Zsuzsa)

img_5310.jpgÉlő havasi cincér (fotó: Szendrey Iringó)

Hozzáfűznék ezt-azt, de előbb itt egy látszólag nem ide való kérdés.

Ki fedezte fel Amerikát?

Ázsiai eredetű emberek a jégkorszak végén, 13 ezer évvel ezelőtt a Beringia földhídján átgyalogoltak Amerikába, és szétterjedtek a kontinensen. Ma amerikai őslakosoknak (kevésbé PC módon indiánoknak meg eszkimóknak) nevezzük őket. Mégse ők a felfedezők.

Leif Erikson viking kalandvágyó 1000 körül embereivel partra szállt Vinlandon (a mai Új-Foundlandon vagy Quebecben); létre hoztak egy telepet, aztán amikor nem bírták tovább, hazamentek Grönlandra. Ők se.

Cristoforo Colombo 1492-ben, miután a spanyol királyi pár végre hajlandó volt pénzelni az eszement terveit, egy csapat martalócképű matrózzal – Gérard Depardieu-nek öltözve – kigázolt a tengerből Hispaniola földjére. Ő a felfedező, mert neki volt hírértéke, és mégis csak az ő expedíciója tágította tovább a havasi cincér ismert elterjedési területét – vagy mit is beszélek, az európaiak szemében az emberek által lakható világot.

Gondolom, nem kell szájba rágni a párhuzamot, de azért mégis.

A rovarok elterjedésének ismerete – ellentétben például a madarakéval vagy a növényekével – a mai napig a bizonyítópéldányon alapul. Van (megbízható) bizonyítópéldány: a faj él azon a helyen. Nincs példány: hiszi a piszi, várunk, amíg lesz. Rovaroknál nincs négy ember egyidejű megfigyelése, mint a madaraknál, és hasonlók. Példány kell, és pont. (Én már valóban nem hiszek el semmit senkinek, amíg le nem teszi az asztalra a friss példányt.)

Na jó, de hát a havasi cincér összetéveszthetetlen! Miért ne hinnénk el bárkinek, hogy azt látott? Készséggel elhinném – ha nem hoztak volna már elém gyászcincért havasi cincérnek tartva. (Gyászcincér régóta ismert Budapest számos pontjáról.)

Na, és a fotó? Igen, egy ennyire jellegzetes bogár fotója valóban nem hagy kétséget az előfordulásról (persze lehet, hogy valaki egy máshol készült képpel készül csalásra, mert neki ettől jó, de hát a rovarfaunisztika is bizalmi kérdés).

De a soha senkinek el nem mondott 15 éves emlék, vagy a senki másnak meg nem mutatott fotó faunisztikai szempontból nem sokat ér (semmit). Megbízható adat akkor lesz, ha valaki az ilyen ügyekben kompetens szervezetekkel (DINPI, MTM) közli a hírt, a körülmények leírásával, és fotóval, sőt példánnyal alátámasztva. A normafai havasi cincér esetében pontosan így történt. Mindenki, aki korábban látta a 2019. év rovarát a Normafán, ha lélekszakadva szólt volna, akkor – esetleg egy fontos képű hivatásos bogarászt is elkalauzolva a pontos helyszínre – már előbb learathatta volna a dicsőséget. Végül is, ha Kolumbusz hihetetlen történeket mesél arról, hogy hol járt, vagy hisznek neki, vagy nem. (Vagy nem.) És akkor se ment volna többre, ha fotózás híján lerajzolja, amit látott. Viszont miután a hajóival belevitorlázott a naplementébe, úgy jött vissza, hogy a hajók gyomrában mindenféle ismert és ismeretlen dolgot hozott. Bizonyítópéldányokat, ugyebár.

És hogy miért nincs a normafai havasi cincérekre irányuló kutatás? Azért, mert rengeteg más feladat van (anyagi forrás meg nem annyira). Éppen ezért lényeges az önkéntes természetbúvárok adatszolgáltatása, mely a ma gyakran emlegetett citizen science része.

gyerekrajz_1.JPGHavasi cincérnek öltöztetett kavics. Az alkotás a Csodabogarak Alapítvány által meghirdetett, az év rovarát népszerűsítő, gyerekeknek szóló rajzpályázatára készült. A beérkezett pályaművekből összeállított kiállítás tavasszal volt látható a múzeumban (fotó: Merkl Ottó)

gyerekrajz_4.JPGEz a mű is a Csodabogarak pályázatára érkezett (fotó: Merkl Ottó)

img_4384_1.JPG

Szendrey Iringó papírcincére. Keretezve most a Magyar Természettudományi Múzeumban látható, a Porondon a kiválasztottak című kiállításon, mely a 2019. év fajait mutatja be (fotó: Szendrey Iringó)

 

gyerekrajz_5.JPG

Demeter András bogárszobra a XLI. Rovarászati Napok alkalmából a Magyar Rovartani Társaság által kiírt pályázat  díjnyertes alkotása. A szobor tízszeres nagyításban, élethűen ábrázolja a havasi cincért (fotó: Merkl Ottó)

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr5814980978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lutria 2019.07.27. 16:08:39

Az kiderült ki rágta meg és köpte ki azt a példányt? :)

múzeum 2019.07.27. 17:02:00

@lutria: Na, ezt már sohasem tudjuk meg. Szajkó. Cickány. Hangyák. Valószínűleg ebben a sorrendben.

Merkl Ottó

A Galaxis Elnöke 2019.07.27. 18:59:06

Kolombusz a Galaxis embere volt, Amerikát meg Zaphod tervezte. Nem az a kérdés, hogy volt-e Holdra-szállás, hanem hogy a Hold valójában egy hologram, aminek a felbontása már nagyobb az emberi szem felbontásánál is. De a lényeg, amiért jelentkezem, kedves Földlakók: a havasi cincért is Zaphod tervezte egy unalmas, a Naprendszerek vezetővel folytatott értekezleten. Kérdés?

flort 2019.07.27. 21:41:04

bevallom (töredelmesen) én is azon tudatlanok közé tartozom, akik nem gondolták, hogy egy bogár előfordulása bármiféle újdonságot jelent a szakemberek számára.
De az ilyen hangvételű bejegyzések pont arra jók, hogy a kioktatott embernek kedve se legyen jelezni, hogy már kb. 15 éve fotózott egy ilyen állatkát (a talán) a zöld kereszt jelzés (akkor) frissen tarvágott szakasza mellett. És mivel még analóg géppel történt az eset, megvan a negatív is az előtte levő kockán egy félbetört bükkfával, ami még két-három éve is látható volt.
Nem a dicsőség miatt, csak ha esetleg érdekel valakit ez a dolog. Bár elhiszem, hogy a magas lóról nehéz ilyesmiért lehajolni.

múzeum 2019.07.28. 22:32:07

@flort:
Ha magasnak tűnt a ló, roppantul sajnálom. Pont ezt még nem mondták nekem, de most már ez is megvan; bár újra elolvasva a szöveget, nem nagyon találom a kioktatást. Mondjuk, azt leírtam, hogy egy újdonságnak tűnő lelettel mit érdemes csinálni - ez lett volna az? A poszt azért íródott, mert a múzeumi facebookon valaki (magas lóról) kétségbe vonta a havasi cincér megtalálásának újdonság voltát. Ezt próbáltam helyre tenni.

Őszintén gratulálok a 15 évvel ezelőtti fotózáshoz. A nagy normafai bükkfavágások idején hetente jártam ki, mégsem sikerült látnom havasi cincért. Talán azért nem, mert túl korán abbahagytam a kijárást. A havasi cincér az utolsónak megjelenő cincérek egyike, amikor más bogár már alig akad az elhalt fákon.

Ha talál még bármi érdekes bogarat, nyugodtan elküldheti (a képet is), örömmel meghatározom, ha esetleg nem ismeri.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

logo_jpg.jpg

mti_hirfelhasznalo.jpg

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Rovatok

Szerzők

Információk, ajánlók

 

 

 

 

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
süti beállítások módosítása