Szerelmetes botanikusok a Tátra lábánál
Hazslinszky Frigyes Ágostra emlékeztünk szülőhelyén, Késmárkon

Késmárk, amely az egyik legjelentősebb szepességi város a Tátra közelében, igazi zarándokhely egy botanikus számára, ahova nem csak a közeli hegység érdekes növényvilága csábítja a kutatót, a város lehetőséget kínál arra is, hogy a belváros utcáin sétálva jelentős flórakutatókra emlékezzünk. Erre sétára idén június 21-én különleges alaklom nyílt számunkra, hiszen Hazslinszky Frigyes Ágostnak a kiváló botanikusnak, az Eperjesi Kollégium tanárának és a Magyar Tudományos Akadémia tagjának avattak emléktáblát szülővárosában, Késmárkon. A táblaavatás után egy konferencián emlékeztünk meg Hazslinszky Frigyes munkásságáról, ahol lehetőségünk volt a bemutatni a felvidéki botanikus hagyatékát, melyet a Magyar Természettudományi Múzeum őriz.

Szöveg és fotók: Pifkó Dániel és Szurdoki Erzsébet (MTM Növénytár)

1_tda_005117_hazslinszky_f_um_tom.jpgHazslinszky Frigyes Ágost (1818–1896) (forrás: MTM Könyvtár)

Ha az idén 750 éves város utcáit járjuk (1269-ben kapott városi jogot), a Kárpát-medence művelődéstörténete számos jelentős alakjának a nevével találkozhatunk, hiszen nem csak a Késmárkon eltemetett Tököly Imre született a városban, hanem több ismert tudós is élt itt, a Szepesség egyik legfontosabb gazdasági és kulturális központjában.

2_tom.jpgKésmárk belvárosa, Vártér 51. (Hradné námestie), Genersich Antal (1842–1818) híres orvos ebben a házban töltötte ifjú éveit.

Ha a belvárosban sétálunk, több házfalon is a város egyik híres családjának a nevét olvashatjuk. A Genersich család tagjai között országosan ismert orvosok és tanárok is voltak, akik hivatásuk mellett jelentős tudományos eredményeket értek el. Genersich Sámuel (1768–1844) nem csak kivalló orvos volt, hanem elsők között kutatta a Kárpát-medence flóráját, jó kapcsolatban volt Kitaibel Pállal az egyik legnagyobb magyar botanikussal is, akinek a gyűjteményét a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi. Kitaibel Pál herbáriuma számos, olyan préseltnövény példányt tartalmaz, melyet még Genersich Sámuel gyűjtött a Felvidéken és küldött el Kitaibel Pálnak. Szintén Késmárkon született és halt meg az a Mauksch Tamás (1749–1832), aki Genersich Sámuellel is együtt botanizált. Az ő herbáriumi lapjai szintén megtalálhatóak Kitaibel Pál gyűjteményében.

3_1_tollas_szegfu_tom_masolata.jpg

 

3_2_tollas_szegfu_cedula_tom_masolata.jpg

Fehér (tollas) szegfű (Dianthus praecox) példánya és cédulája Kitaibel Pál herbáriumából, melyet Mauksch Tamás és Genersich Sámuel gyűjtött a Szepességben (Magyar Természettudományi Múzeum, Növénytár)

Genersich Sámuel szülőházát ma emléktábla jelzi, melyen helyet kapott Sámuel két tudós testvére Genersich Keresztély (1759–1825) és Genersich János (1761–1823) is, akik a késmárki Líceumban tanítottak. A Genersich-féle ház szomszédságában a késmárki városháza közvetlen közelében áll a város másik jelentős botanikusának Hazslinszky Frigyes Ágostnak a szülőháza is. Ennek a háznak a falán avattuk föl azt az emléktáblát június 21-én, amely emléket állít a Kárpát-medence egyik legjelentősebb botanikusának.  

4_tom_vagott.jpgHazslinszky Frigyes és Genersich Sámuel szülőházai, Késmárk Hlavné námestie 16, 14.

Hazslinszky Frigyes Ágost (1818–1896) egy olyan korszakban élt és dolgozott, amelyben a hazai botanika kimagasló egyéniségei orvosok, papok és tanárok voltak, akik a mindennapi munkájuk mellett járták a vidéket, szenvedélyesen kutatva a hazai növényvilágot. Hazslinszky elsők között dolgozta fel a Kárpát-medence korábban alig ismert zuzmóit, moháit és gombáit, de emellett kiváló tanár is volt. Az eperjesi gimnáziumban a keze alatt nevelkedett a dualizmus időszakának jó néhány meghatározó botanikusa. Olyan jelentős tudósokat indított el a pályán, mint Jurányi Lajos vagy Mágócsy-Dietz Sándor, akik a Budapesti Egyetem Növénytani Tanszékét vezették, vagy Simonkai Lajos, aki a Kárpát-medence flórájának egyik legjelentősebb kutatója volt.

5_kep_hazslinszky_emlektabla_tom.jpg
Hazslinszky Frigyes emléktáblája a szülőházán a „Botanikus, a gomba és zuzmókutatás úttörője Magyarországon” felirattal

Ha Hazslinszky most feltámadna, s eljönne közénk, nyilván meglepődne a változáson, melyen egykori otthona átesett a születése óta eltelt 201 évben. A szépen felújított szülőházában, amelynek falán a lelkes lokálpatrióta Milan Choma kezdeményezésére és szervezésében helyezték el a szlovák nyelvű emléktáblát, ma egy ázsiai bolt működik. A ház galériáján, melyet újonnan alakítottak ki, a Zlatý drak (Arany sárkány) étterem található, melynek tulajdonosa büszkén támogatta a tábla avatását és a konferencia megrendezését, melynek eseményein ő maga is részt vett. A tábla avatása, így szlovák, magyar, német, cipszer, vietnámi részvétellel zajlott. Az eseményen rajtunk kívül részt vett Késmárk város és a Dr. Genersich Antal alapítvány vezetőségének több tagja, köztük Dr. Tankó Attila is. A híres késmárki család leszármazottja Genersich Sándor szintén jelen volt, Takács Attila botanikus pedig Debrecenből érkezett az eseményre. Hazslin (szlovákul: Hažlín) település képviseletében is érkeztek a tábla avatására, erről a településről származik a Hazslinszky család, melynek utolsó tagja Hazslinszky Tamás, aki egyébként a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tiszteletbeli elnöke, szintén jelen volt az eseményen.

6_kep_vagott_tom.jpgHazslinszky Frigyes emléktáblájának ünnepélyes avatója

6_1.jpgA cikk szerzői, Szurdoki Erzsébet és Pifkó Dániel az emléktábla alatt (fotó: Takács Attila)

Az emléktábla avatása után a belvároson keresztül sétálva a szépen felújított késmárki vár mellett jutottunk el a konferencia helyszínére a Nižná brána utcai általános iskolába, ahol a konferencia előtt Hazslinszky Frigyes életét és munkásságát bemutató kiállítást nyitották meg. A konferencia szervezésében az iskola vezetősége részéről Dušan Tokarčík volt jelen. A konferencián számos előadás elhangzott, amelyek Hazslinszky Frigyes munkásságát méltatták.

Szlovákiában különösen fontos Hazslinszky Frigyes emléke és munkássága, hiszen nemcsak hogy a jelenlegi Szlovákia területén született, hanem itt, a Felvidéken is dolgozott élete végéig, és bár országos hírnévre tett szert, nyugdíjazásáig az Eperjesi Evangélikus Kollégium tanára maradt. A konferencia nyitóelőadását is Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektor tartotta. Szlovák és magyar nyelvű előadásában ismertette a Hazslinszky Frigyes és az eperjesi iskola kapcsolatát. Hazslinszky Frigyes szakmai munkásságát Judita Kochjarová, a Zólyomi Műszaki Egyetem Növénytani Tanszékéről mutatta be, Takács Attila pedig a kiváló botanikus kárpát-medencei jelentőségét méltatta. Az előadók sorát Zuzana Homolová zárta, aki a Tátrai Nemzeti Park Múzeum botanikus kertjét ismertette. A Tátra növényvilágát bemutató kert valóban gyönyörű és tanulságos programja lehet egy tátrai kirándulásnak. Aki Tátralomnicon jár, ne hagyja ki ezt az élmény!

8_kep_kokorcsin_hazslinszky_tom.jpg

Hazslinszky Frigyes által leírt magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) típuspéldánya a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárából

A konferencián Hazslinszky Frigyesnek a Magyar Természettudományi Múzeumban található hagyatékát is bemutattuk. Hazslinszky Frigyes személye különösen fontos számunkra, hiszen értékes, több mint 10 ezer példányt tartalmazó herbáriumát is mi őrizzük. A gyűjtemény nagyobb része még halála előtt az intézményünkbe került, ahol ma is féltve őrzött része a múzeum növénytani gyűjteményének, mely a Kárpát-medence legjelentősebb herbáriuma. Herbáriumán kívül a múzeumban található Hazslinszky Frigyesnek és családjának hivatalos iratai és a levelezésének egy része, emellett személyes tárgyait, szekrényét, mikroszkópját, és könyveit is az intézményünk könyvtárában őrizzük.

9_1_kep_szekreny_mikroszkop_egyutt.jpg

Hazslinszky Frigyes szekrénye és mikroszkópja a Magyar Természettudományi Múzeum könyvtárában

A konferencia zárása után még lehetőségünk volt Hazslinszky szülőházát belülről is megtekinteni, beszélgethettünk azokkal a helyi polgárokkal, akik ismerik, szeretik és védik városuk értékeit.  Különösen nagy élmény volt Milan Choma, a Hazslinszky-megemlékezés főszervezőjének lelkesedését, fáradhatatlanságát látni. Talán lehetőség lesz később is hasonló eseményeken meglátogatni Késmárkot, hiszen számos más, eddig nem említett botanikus kapcsolódik a városhoz. Itt született Filarszky Nándor (1858–1941), aki közel 30 éven át (1901–1929) vezette a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárát, mely akkor még a Nemzeti Múzeum egyik osztálya volt. Nyárády Erasmus Gyula (1881–1966), aki Románia egyik legjelentősebb botanikusa volt, itt, a késmárki állami polgári iskolában kezdte tanári pályáját, miközben bejárta a Tátra hegyeit, ahol szenvedélyesen kutatta a hegység flóráját. Bár az utunk rövid volt,  azzal a jó érzéssel hagytuk el a várost, hogy a késmárki botanikusok emlékét nem csak a szakma, hanem Késmárk város is szeretettel őrzi.

11_kep_kesmark_var_bejarat_vagott.jpg A késmárki vár

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2214933624

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg