Egy valódi életelixír és ami mögötte van
Gilisztapor hereduzzanatra, torokgyulladásra és más nyavalyákra

Az égvilágon mindenféle betegséget gyógyító csodaszer, és mindezért nem kell mást tennünk, csak eső után csatangolnunk, esetleg áskálnunk kicsit: a földigiliszták hagyományos gyógyászatban betöltött szerepéről lesz most szó.

Írta: Szederjesi Tímea (MTM Talajzoológiai Gyűjteménycsoport)

A földigiliszták kapcsán nem éppen a gyógyászat az, ami elsősorban az ember eszébe jut. Inkább az eső után a járdán tekergő kis izék, amiket gondosan kikerülgetünk, ha nem akarjuk kivasalni őket, vagy mondjuk a horgászat, a komposztálás, esetleg a humuszképződés. Az giliszták egyik távolabbi rokonát, az orvosi piócát már az ókorban is használták gyógyászati célokra, de más gyűrűsféreg-elixír nem ismeretes szűkebb és tágabb vidékünkön sem. A felfedezéshez nagyobb kirándulást kell hát tennünk a hagyományok világában. És hol máshol kezdhetnénk, mint Kínában?

Földi sárkányt a betegnek!

A hagyományos kínai gyógyászatban Az Isteni Földműves Herbáriuma (Shennong Bencaojing) említi először a földigilisztákat, „földi sárkány” (di long) néven. A mű feltehetően i.e. 200-i.sz. 200 között keletkezett; 365 gyógyszer leírását tartalmazza, melyeket három fő csoportba sorol toxikusságuk alapján. A giliszták az ún. „alsó” csoport tagjai; ide olyan gyógyszerek tartoznak, amelyek megszüntetik a „gonoszságot”, vagyis bármely betegség okozóját, azonban toxikusak, és a lehetséges mellékhatások miatt használatuk csak rövid ideig javallott, ez idő alatt is megfelelően és óvatosan kell eljárni. A későbbi források a gilisztákat aztán már nem tekintik toxikusnak.

Az Alapvető tudnivalók a gyógyszertanról (Pen-cao kang-mu) című mű szerint háromféleképp lehet felhasználni az állatokat: kiszárítva és porrá őrölve, főzet formájában és elhamvasztva.

 

juanramonvazquez_aporrectodeatrapezoides.jpgAz Aporrectodea trapezoides fellelhető hazánkban is (Forrás: Biodiversidad Virtual, Juan Ramon Vazquez)

Persze az sem mindegy, milyen fajokat használunk fel gyógyászati célokra. A források alapvetően három fajt említenek. Az Amynthas asiaticus (Michaelsen, 1900) és Aporrectodea trapezoides (Dugès, 1828) fajok egyedeit fű füstjével ölik el, majd megtisztítják és kiszárítják. A különböző kórságokra aztán lehet önmagában ill. keverékben is használni.

Mi mindenre jó a giliszta...

A Di Long extraktumot hagyományosan a nálunk is gyakori Lumbricus rubellus Hoffmeister, 1843 hasi részéből állítják elő. Maga a gyógyszer kétféle: a Guang Di Long Kuangtung, Kuanghszi, Fucsien tartományokból származik, az állatokat tavasztól őszig gyűjtik. A Tu Di Long egyéb régiókból való, nyári gyűjtéssel állítják elő. Miután összeszedték a gilisztákat, azonnal felvágják és kitisztítják őket, a hasi részüket aztán kiszárítják. Szintén használható önmagában és keverékben is. A leírás szerint egy valódi csodaszer, mindenféle betegséget gyógyít, mint pl. görcs, láz, reuma, visszér. Újabban már egyéb fajokat is felhasználnak a Di Long készítéséhez.

donaldhobern_lumbricusrubellus.jpgA nálunk is gyakori Lumbricus rubellus, a Di Long alapanyaga (Forrás: Wikimedia Commons, Donald Hobern)

Aztán találkozhatunk más érdekességekkel is. A Lumbricus-tonik egy keverék, a hozzávalók pedig: Lumbricus-por, Atractylodes alba, Poria cocos és Acorus gramineus. A szer étvágyjavító, növeli a máj antioxidáns és detoxifikációs funkcióit.   

És lássuk csak, milyen betegségeket gyógyíthatunk még gilisztákkal:

  • vörös és feldagadt szemek: keverj gilisztaport teába, és idd meg;
  • fülgyulladás: fújj gilisztaport a fülbe;
  • a vizelés könnyítésére: italként;
  • hereduzzanat: gilisztaport és földet kell a megfelelő helyre kenni;
  • torokgyulladás: zúzz péppé 14 gilisztát, ezt használd a torkodra, aztán idd meg a főzetet;
  • orsóférgesség: süss szárított gilisztákat, és edd meg;  
  • fejfájás: porítsd a pirított gilisztát, keverd gyömbéritallal, japán kontyvirág gyökérgumójának porával és vörös Poria porral, mindezt pedig friss gyömbérrel és japán macskamenta főzetével kell fogyasztani.

 

tcmwiki_dilong.jpgDi Long (Forrás: TCM Wiki) 

Ázsiától Amerikáig

Talán nem meglepő, de Ázsia egyéb országaiban is fellelhető a gilisztával való gyógyítás a hagyományban. Mianmarban például a fogfájás gyógyítására ajánlják, ebben az esetben egy zárt edényben kell elhamvasztani az állatokat. Persze ez így valószínűleg nem túl finom, úgyhogy a receptúra szerint is javallott a jobb ízért tamarinddal és bételdióval keverni. A szülés utáni gyöngeségre sóval és hagymával forralják össze a gilisztákat, a tiszta folyadékot leszűrik és belekeverik a beteg ételébe. Mianmarban és Laoszban a himlő gyógyítására is létezik gilisztás recept. Először is vízbe kell áztatni az állatokat, ebben megfürdik a páciens. Ezt követően hevítik, porítják az állatokat, majd kókusz levébe keverik, ezt megissza a beteg. Állítólag rendkívüli módon felgyorsítja a gyógyulást, a halálozás valószínűségét pedig mintegy negyedére csökkenti.

Aztán nem is kell annyira a távoli keletre mennünk: Iránban is használták és mindenféle betegségeket gyógyító csodagyógyszerként tartották számon a gilisztát. Az epekő csökkentésére és megszüntetésére megsütötték és kenyérrel ették, sárgaságra pedig szárítva fogyasztották. A hamut rózsával olajba keverték és hajnövesztő szerként a hajra kenték.

Észak-Amerikában is felfedezhetjük a földigilisztákat a hagyományos gyógyászatban. A cseroki indiánok a tüskék kiszedéséhez összeaprított gilisztákból készítettek borogatást. A nanticoke indiánok pedig reumás fájdalmakra alkalmazták. Egy edénybe tették őket, amíg elpusztultak, majd a fájó ízületre kenték.

És tényleg használ?

Mindezt végigolvasva joggal vetődik fel a kérdés: vajon valóban hatásos lehet mindez? Lehet ennek bármi tudományos alapja? A gyógyszeriparban bevett gyakorlat, hogy a korábban, a hagyományos gyógyászat során használt szerekből vonnak ki hatóanyagokat, amelyeket aztán beépítenek a gyógyszerekbe. És miért pont a földigiliszták képeznének kivételt ez alól? Természetesen nem hagyta hidegen a tudományos világot a téma, és szerencsés módon egyre több kutatás foglalkozik a földigiliszták gyógyászati vonatkozásaival. Bizonyos gilisztafehérjék antibakteriális hatása már régóta ismeretes. Újabban pedig a giliszták testüreg-folyadékából és szöveteiből mutattak ki fibrinolitikus aktivitást.

A fibrinolitikus rendszer felel a fibrin lebomlásáért. A fibrin a véralvadásban kulcsszerepet játszó fehérje, gyakorlatilag a sebek első tömítőanyaga. Ugyanakkor a trombózis és érelmeszesedés kezdeti szakaszában is jelen van, így a gilisztákból kivont enzimek jelentős fejlesztést és előrelépést jelenthetnek e betegségek gyógyításában, megelőzésében.

Felhasznált irodalom

Bristowe, W.S. (1932): Insects and other invertebrates for human consumption in Siam. Transactions of the Entomological Society of London, 80: 387-404.

Grdiša, M., Mikecin, A-M. & Knežević, N. (2009): Fibrinolytic Enzymes from Earthworms. Dynamic Soil, Dynamic Plants, 3(2): 61-63.

Prabha, L.M. & Shathya S. (2014): Earthworm-An alternative approach to biomedicine. International Journal of Current Science, 13: 6-8.

Reynolds, J.W. & Reynolds, W.M. (1972): Earthworms in Medicine. The American Journal of Nursing, 72(7): 1273.

Shen, Y. (2013): Earthworms in Traditional Chinese Medicine. Zoology in the Middle East, suppl.2: 171-173.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr3614927504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg