Hínármezők báránya
Az év hala 2019-ben: a vörösszárnyú keszeg

Víz alatti tájkép. Óvatosan úszkáló jámbor halraj, leselkedő ragadozó és az év hala, a vörösszárnyú keszeg.

Írta: Szőke Viktória (MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény)

 

magyarorszag-halfaunaja.png

Idén, 2019-ben, a vörösszárnyú keszeget (Scardinius erythrophthalmus) választották az év halának a Magyar Haltani Társaság szavazásán (fénykép: Sallai Zoltán)

A tó vizén lassan ringatóznak a hínárszálak. Az enyhe hullámzás rendezte őket párhuzamba. Májusban már egyre több helyen emelkednek a felszínre a vízinövények friss hajtásai. A vízszintes szárakon élénkzöld levelek sorakoznak, tövükben apró tobozra emlékeztető rügyek hirdetik, hogy közeledik a nyár. A rügyekből a felszín fölé emelkedő virágzatok fejlődnek majd. Ez a hullámos levelű vízinövény a hínáros békaszőlő. Zsenge hajtásai, rügyei a vörösszárnyú keszeg kedvenc eledelei közé tartoznak.

 

vk1.jpg

A vörösszárnyú keszeg tipikus balatoni hal, halászénekek szereplője, színfolt a parti vizek kékeszöldjében (fénykép: Lubomir Hlasek)

 

Színek és szárnyak

A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) kellemes meleg színekben pompázó, közepes termetű pontyféle. Nem túl magas ívű háta zöldes ólomszínű, ami az oldalán rezes sárgába, fiataloknál ezüstbe olvad. Hasa ezüstfehér. Hasvonala pont annyira ívelt, mint a hátvonala. Szája kicsi, felső állású. Szemgyűrűje aranyos-, esetleg narancsos sárga színű. Hátúszója és farokúszója alapvetően szürke, de vörhenyes árnyalatú. Hátúszója a hasúszó vonalánál hátrább kezdődik.

A vörösszárnyú elnevezést élénkvörös páros úszói és farokalatti úszója miatt érdemelte ki. A halak páros úszóit régen gyakran úszószárnyaknak nevezték, mert a feltételezések szerint úgy úsznak velük a vízben, ahogy a madarak repülnek a levegőben. Valójában a halak a testizomzatukkal úsznak, a legnagyobb hajtóerőt a farkuk mozgatásával fejtik ki, úszóikkal pedig kormányoznak.

csoportkep2.jpg

Vizeinkben akadnak még vöröses úszójú halfajok. Közülük leginkább a bodorkával téveszthető össze a vörösszárnyú keszeg. A bodorka szája azonban csúcsba nyíló és hátúszója a hasúszó kezdetével egy vonalban ered. A leánykoncér úszói a bodorkáéval megegyezően helyezkednek el (vagyis ugyanúgy megkülönbözteti ez a bélyeg a vörösszárnyútól), az ő szája azonban félig alsó állású. A jászkeszeg szeme ezüstös, nem narancsos, pikkelyei pedig jóval apróbbak, mint a vörösszárnyú keszegé (képek: Pintér Károly Magyarország halai c. könyvéből)

  

Hínárosban halásszunk!

A vörösszárnyú keszeg európai és nyugat-ázsiai elterjedésű faj. A Pireneusoktól az Ob folyó vízrendszeréig mindenütt megtalálható az alkalmas vizekben; Spanyolországban és Írországban telepített állományai élnek. Új-Zélandra, Kanadába és az Egyesült Államokba, valamint Marokkóba és Tunéziába is betelepítették; ezekben az országokban sok esetben az ott élő őshonos hal- és vízinövényfajok állományát veszélyezteti. A vörösszárnyú keszeg a Kárpát-medencében őshonos, hazánkban a növényzettel sűrűn benőtt holtágakban, tavakban, mocsarakban élnek legnagyobb állományai. Szívesen él együtt a széles kárásszal és a compóval. Alapvetően állóvízi halfaj, ritkábban és kisebb számban a lassú folyású áramló vizek nyugalmas részein is előfordul.

 vk3_kicsi.jpg

A hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus) a Duna, a Tisza, de főleg a Balaton jellemző hínárfaja. A vörösszárnyú keszeg kedveli az általa uralt élőhelyet, mivel ez a növény az egyik kedvenc tápláléka (fényképek: Wikimedia Commons)

A vörösszárnyú keszeg fürgén mozgó, óvatos és félénk halfaj. Kisebb csapatokban él, a csapat pedig legszívesebben egy-egy megszokott helyen, a vízinövényzet közti tisztások valamelyikén tartózkodik. A hínárfoltok szélén vagy a part közelében táplálkoznak a raj tagjai. Planktonikus élőlényeket, mindenféle vízi gerincteleneket, de főleg nagy mennyiségben friss hínárhajtásokat és fonalas moszatokat csipegetnek össze.

 

Amikor kivirít a kikelet 

Május környékére nem csupán a víz színén, hanem a víz alatt is megérkezik a tavasz: a vörösszárnyú keszeg ívása késő tavasztól júniusig tart. Ekkor a már 2–3 éves ivarérett vörösszárnyú keszegek nagyobb csapatokba verődnek, és átmenetileg az ívóhelyeikre cserélik a jól megszokott víz alatti hajlékukat. Túl messzire azonban nem mennek, mert zömmel sekély, szintén sűrűn hínáros vizeket keresnek fel. Erre az időre a keszegek színe sötétebbre vált, valamint a hímek tarkóján és hátpikkelyein seregnyi apró szemcse, dorozsma jelenik meg, és a mellúszójuk első sugara is megvastagodik.

vk4_kicsi.jpg

A víz felsőbb rétegében úszkáló keszegek a vízfelszínre hulló rovarokat is ügyesen észreveszik, és felső állású szájukkal azonnal elfogyasztják (fénykép: Donald Hobern, Wikimedia Commons)

 

A hímek kísérik, majd egyre elszántabban hajtják a nőstényeket, közben gyakran nagy csapkodást és vízfröcskölést produkálnak. A nőstény vízinövényekre igyekszik tenni ragadós ikráit, amelyekből ott 4–5 nap alatt apró keszegivadékok fejlődnek. A kikelő 3–4 milliméteres vörösszárnyú keszegek még nagyjából 3 napig díszítik a hínárt, amin kifejlődtek, ugyanis szikzacskójuk felszívódásáig a hajtásokra tapadva függnek. Szüleik ekkorra már hazafelé tartanak, ezért az utódoknak mindent magukra hagyva kell megoldaniuk. Három nappal kikelésük után a kis keszegek először néznek valami harapnivaló miniatűr zooplankton vagy moszat után. 

vk5.jpg

A vörösszárnyú keszeg közismert, kedvelt és egyik legszínesebb halfajunk is, amely méltán érdemelte ki az év hala címet, sőt a Magyar Természettudományi Múzeum Sokszínű ÉLET c. állandó kiállításában is helyet kapott (forrás: Europeana Collections)

 

Nem csak a csuka vacsorája

A vörösszárnyú keszeg a tömeges előfordulása és közepes mérete miatt kevésbé értékes halnak számít. Gazdasági jelentősége leginkább a vizek szűrésében rejlik, és a ragadozó halak zsákmányállataként is jelentős. A nádas melletti tisztásokon legelésző keszegek kiváló célpontjai a növények közül lesből támadó, mintázatával és színével is a környezetébe simuló csukának. A dermedten várakozó ragadozó tesz néhány hirtelen mozdulatot, mielőtt valódi támadásba fogna – teszteli, hogy nem rejtőzik-e véletlenül a szomszéd nádszálak közt egy kannibál hajlamú, nála nagyobb fajtársa –, majd ha tiszta a terep, a joggal óvatos vörösszárnyúak közelébe settenkedik… Ragadozó halaink közül a csuka fogyasztja leggyakrabban a vörösszárnyú keszeget.

Nagyobb jelentősége sem halászati, sem horgászati szempontból nincs a vörösszárnyú keszegnek, bár a zsákmányban azért általában kisebb számban, de előfordul. A horgászok leginkább azért érdeklődnek utána, mert csalihalnak használják. Emiatt megesik, hogy olyan helyekre telepítik, ahol korábban nem élt, azért, hogy később csalinak foghassák. Íze a víz minőségétől függően változik; a tiszta vízből származó vörösszárnyú keszeg irdalva és átsütve jóízű fogás.

A vörösszárnyú keszeg nálunk nem védett faj, elterjedési területén állományai biztonságban vannak. Szűkebb ökológiai tűrőképessége miatt előfordulása alapvetően korlátozott, ennek ellenére a tömeges kategóriába sorolható. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. 

 

(Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=vp1RF49n99w)

 

(Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=e9sQNjKqOs4)

 

Május végétől a vörösszárnyú keszeg a többi év élőlényével, az év ásványával és az év ősmaradványával együttesen megtekinthető lesz egy időszaki kamarakiállítás keretében a Magyar Természettudományi Múzeum kupolacsarnokában.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1314717783

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nikmarcell 2019.03.30. 15:54:04

Nagyon jó írás, alapos, de azért olvasmányos. A vörösszárnyú keszeg az egyik kedvenc halam. Tavaly összel sikerült öket videón megörökítenem. Nagy tisztelöje vagyok Jeck Perksnek, de szerintem az én felvételem picit jobb:
www.youtube.com/watch?v=vp1RF49n99w
Ha gondoljátok, betehetitek a cikkbe.
Üdv
Marcell

Szőke Viktória 2019.04.01. 15:00:51

Kedves Marcell!
Köszönöm a hozzászólásodat és gratulálok a szép felvételhez! :)
Üdv,
Viktória

múzeum 2019.04.04. 07:56:39

@nikmarcell:

Betettem Marcell videóját is.
Merkl Ottó

nikmarcell 2019.04.04. 09:31:11

Köszönet! Üdv
Marcell

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg