Egy olasz hadmérnök a Duna mentén – Történelem és természettudomány hat kötetnyi pergamenen 1726-ból
A hónap műtárgya - 2019. március

Kevés múzeumi tárgy tölti a mindennapjait egy fémszekrény sötétjében, állandóan 25 Celsius fokon és 45 százalékos páratartalomban. Luigi Ferdinando Marsigli Danubius Pannonico-Mysicus című hatkötetes monográfiájának azonban ez a sors kell, hogy jusson. Az aukciós katalógusokban a régi természettudományos könyvek közt szereplő, drága és ritka művet ugyanis méltó módon kell megőriznünk az utókornak. Csak kutatás, kiállítás vagy leltár alkalmával nyitjuk ki a szekrényét, s ilyenkor mindig különleges élmény kézbe venni egy közel 300 éves könyvet.

Írta: Matuszka Angéla (MTM, Könyvtár)

A keletkezése idején, a XVII. és XVIII. század fordulóján, a Duna vidékéről a legelső forrásmunkának számító munka a kor egyik polihisztorának, Luigi Ferdinando Marsigli grófnak (1658–1730) a legjelentősebb természettudományos alkotása volt.

dsc_0216_webes.JPGA Danubius Pannonico-Mysicus című monográfia hat kötete (fotó: Farkas Eszter)

Az olasz arisztokrata, aki sokrétű és magas színvonalú természettudományos oktatásban részesült, s osztrák császári szolgálatban harcolta végig Magyarországon a török elleni háborút (1683–1697), ott volt Buda 1686-os felszabadításánál, majd 1698-ban hadmérnökként megbízást kapott I. Lipót császártól a Habsburg és az Oszmán Birodalom közötti új határ – Magyarország akkori déli határa – kijelölésére. A helyszíni munka – melynek során a több mint 800 kilométeres határvonalat meghatározták – 1701-ig tartott. Marsigli magyarországi tartózkodása során számos térképet rajzolt. Mérnöki munkájában 1696-tól a kéziratos térképeket készítő Johann Christoph Müller (1671–1731) nürnbergi térképész segítette. Kettejük tevékenységének köszönhetően készültek el Magyarországról az első pontos térképek, kiemelkedő jelentőségű volt a Duna folyását ábrázoló, méréseken alapuló, részletes mappa, amely e terület első megbízható leírásául szolgált.

dsc_0021_webes.JPGA Duna Esztergomnál (fotó: Farkas Eszter)

Marsigli közel húsz évig tartózkodott Magyarországon. Térképészeti tevékenysége mellett érdeklődött a bányászat, a régészet, a hidrológia, a növény- és állatvilág iránt. Kutatásainak eredményeit egy gazdagon illusztrált, hatkötetes műben tárta a nyilvánosság elé. Ennek tervezetét már 1700-ban megjelentette Nürnbergben. A mű – elkészülte után közel húsz évvel – Danubius Pannonico-Mysicus címen jelent meg 1726-ban latin nyelven Hágában és Amszterdamban, majd 1744-ben Hágában franciául. A mű teljes címe: A magyarországi és balkáni Duna geográfiai, asztronómiai, hidrográfiai, történelmi és fizikai megfigyelésekkel megvilágítva és hat kötetbe szerkesztve Luigi Ferdinando Marsigli gróf, a párizsi, a londoni és a montpellier-i tudós társaságok tagja által.

A címben említett hat kötet tematikus rendben tárja elénk a mű gazdag tartalmát. Az első kötetben az itt lakó népességre vonatkozó történeti és néprajzi ismeretek mellett található a korszakalkotó Duna-térkép, valamint a földrajzi, vízrajzi és csillagászati megfigyelések eredményei. A második kötetben a Duna környékén található egykori városokkal, a régészeti emlékekkel foglalkozik. Rajzokon mutat be számos római feliratot, tárgyat, hídmaradványt, régi római városok alaprajzait (Aquincum, Brigetio). Sajátos módon a római emlékek között találjuk a legelső magyarországi ősormányos ábrázolásokat, mégpedig gyapjasmamut-leletek (őrlőfogak, csontok, állkapcsok) rajzait. Ezeket ugyanis harci elefántok maradványaiként azonosítja.

dsc_0072_webes.JPGGyapjasmamut-állkapocs (fotó: Farkas Eszter)

A harmadik kötetet az ásványtannak és a bányászatnak szenteli, ír a hazai érc- és sóbányákról, ásványlelőhelyekről. A negyedik kötetben a Dunában élő halfajok leírásait és ábrázolásukat teszi közzé, külön érdekesség, hogy a német név mellett a korabeli magyar nevet is feltünteti, s a kötet még tartalmaz egy kagylókat és két teknősöket ábrázoló táblát is. Az ötödik kötet a folyó madárvilágáról szól, a képek az olasz művész, Raimondo Manzini (1658–1730) alkotásai. 74 rajz, köztük 59 madár és 15 tojásfészek ábrázolása, az utóbbiak az ornitológia történetében az első ilyen jellegű illusztrációk. A hatodik, utolsó kötet különböző megfigyeléseket tartalmaz, többek között a Duna mente flórájának katalógusát és a folyó közelében élő rovarok ismertetését.

dsc_0149_webes.JPGSzürke gém (fotó: Farkas Eszter)

A mű hat imperial fólió (61,5×46 cm) méretű kötetben jelent meg, 283 rézmetszetű táblával illusztrálva, s ezenkívül is számos szöveg közti rézmetszetű  ábrát és ugyanilyen technikával készült iniciálét tartalmaz. Mivel a művet Hollandiában adták ki, nem meglepő, hogy két holland rézmetsző család tagjai jegyzik a főcím előtti oldal metszeteit. F. Ottens metszette a képek nagyobb részét, egyeseket ő maga is rajzolt még a mű megjelenése előtt egy évvel, 1725-ben. Más képeken Jacobus Houbraken (1698–1780) szintén holland rézmetsző neve szerepel, s több madárábrázolást is neki tulajdonítanak, e metszeteit Raimondo Manzini olasz művész rajzai alapján készítette.

A múzeumi példány elefántcsontszínű pergamennel és kézzel készített, márványmintás papírral borított, jelenleg gömbölyített gerincű, de a borítótábla belső oldalán látszanak a szalagok, amelyekre a bordákat fűzték, így feltételezhetjük, hogy az eredeti kötés bordázott volt. Az újrakötésre utal az is, hogy míg a könyvtest kézzel merített papírból készült, addig az előzékek anyaga eltérő, már nem kézi munka. Merített lapjaikon egy ún. strasbourgi liliomos címer (egy Anjou-liliom alatt balra dőlő pólyával harántolt címerpajzs) alatt LVG feliratot viselő vízjel látható, mely két híres XVIII. századi holland papírgyároshoz (Lubertus és Lucas van Gerrevink) köthető.

img_20190218_115936_webes.jpgAz LVG-feliratot viselő vízjel (fotó: Farkas Eszter)

A címlap vörössel és feketével nyomott, mint más példányokon is, de a miénkből hiányzik az előfizetők listája. A borító belső oldalán elhelyezett címeres ex libris szerint a hat kötet „The Right Honorable George Rose” tulajdona volt. A címerpajzs jobb oldalán a Rose-klán jelképei láthatók. A Rose-klán jelmondatát (constant and true) olvashatjuk a címer alatti szalagon. A vagyontalan családból származó, majd tehetséges politikusként felemelkedő George Rose (1744–1818) különböző jól fizető tisztségei révén hatalmas jövedelmet élvezett, így megengedhette magának, hogy megszerezze a maga korában is jókora summába kerülő művet.

A hat kötetet a „Hónap műtárgya” sorozat keretében állítjuk ki. Egy hónap után könyveink visszatérnek hűvös rejtekükbe, ahol az elkövetkező évszázadoknak őrizzük őket.

2019-hm_marc01_webes.JPGA hónap műtárgya a múzeum kupolacsarnokában március végéig látható (fotó: Turcsán Zsolt)

2019-hm_marc06_webes.JPG (fotó: Turcsán Zsolt)

2019-hm_marc02_webes.JPG (fotó: Turcsán Zsolt)

2019-hm_marc03_webes.JPG (fotó: Turcsán Zsolt)

2019-hm_marc05_webes.JPG(fotó: Turcsán Zsolt)

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2114684022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg