Gyógyító teknősök

Az utóbbi napokban bejárta a világsajtót a hír, hogy a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói egy különleges kapszulát fejlesztettek, amely a jövőben kiválthatja az inzulinos fecskendőket a diabéteszes betegek számára. A Science magazine hasábjain megjelent tanulmánynak különleges magyar vonatkozása is van, ugyanis az injekciót tartalmazó és azt közvetlenül a gyomorfalba juttató kapszula alakját két magyar szakcikk és az azokban tárgyalt geometriai formák ihlették. Ahogy arról az Index is beszámolt, a kapszulát a magyar tudósok által felfedezett Gömböc és a Gömböc segítségével megértett trópusi teknőspáncélok formája alapján tervezték meg. Kevesen tudják azonban, hogy a teknőspáncélok geometriai és mechanikai leírásában kulcsszerepet játszott a Magyar Természettudományi Múzeum és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködése, ezen belül pedig különösen egy, a múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményében őrzött leopárdteknős (Stigmochelys pardalis) páncél.

Írta: Vörös Judit (MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény), Farkas Balázs

Az esetről így számolt be Domokos Gábor akadémikus, az MTA-BME  Morfodinamikai Kutatócsoportjának vezetője, aki Várkonyi Péterrel jegyzi a Gömböc és a teknősök közötti kapcsolatot feltáró tanulmányt:

Kutatásunkban meghatározó szerepet játszott az a leopárdteknős páncél, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum Ludovika épületének mélyraktárában vehettem kézbe. Ott, akkor, kipróbálhattam azokat a tulajdonságokat, amiket addig csak a számítógép sugallt. Azt tapasztaltam, hogy a páncél egy tökéletlen Gömböcre jellemző  sajátos mechanikai viselkedést mutatott és ez győzött meg, hogy jó nyomon járunk.

A látogatást még továbbiak követték, és a két intézmény kutatóinak együtt gondolkodása valamint a gyűjtemény szárazföldi teknőseinek tanulmányozása végül közvetve egy gyógyszeripari áttörést eredményezett.

A szárazföldi teknősök – főleg a hormonoktól fűtött hímek – vetélytársakkal szembesülve vagy tereptárgyakról lebucskázva könnyen természetellenes testhelyzetben találhatják magukat. A hátukon fekve nem csak az utódnemzés lehetőségétől esnek el, de végzetesen túl is hevülhetnek és ki is száradhatnak. Ezek a merev páncélba zárt állatok azonban nem tudnak csak úgy, a karjaikon megtámaszkodva a hasukra fordulni. A laposabbak a nyakukat kinyújtva és a fejükön átgördülve, a magasabbak a lábaikkal kalimpálva billentik ki magukat az ívelt gerincük legtetején található instabil egyensúlyi pontjukból. Minél domborúbb a hátpáncéljuk, annál kisebb erőfeszítést kíván a talpra állás.

A világ két vezető egyeteme (Harvard és MIT) által most közölt tanulmány a magyar kutatók által tíz évvel ezelőtt publikált felfedezésre támaszkodva kifejezetten a leopárdteknős páncéljának formájára hivatkozik. A leopárdteknős az egyik legnagyobb testű szárazföldi teknősfaj. Afrika keleti és déli részén terjedt el, főként a száraz szavannákon, bokros, félsivatagos területeken él. Ugyan egyelőre a faj összességében nem fenyegetett, de egyes állományai csökkenőben vannak. Fő veszélyforrások a mezőgazdasági tevékenység felerősödése élőhelyein, a vadászat, és az illegális kereskedelem.  Rendkívül keresett hobbiállat, így a kereskedelmét sok más fajéval együtt a Washingtoni Egyezmény - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES) szabályozza. A Gömböccel való kapcsolat leírásában szerepet játszott egyedet a magyar hatóságok kobozták el illegális kereskedelmi tevékenység során, és tudományos célra átadták a Magyar Természettudományi Múzeumnak. Habár ez a példány világszenzációt jelentő gyógyszeripari termék kifejlesztését eredményezte, nem igazolja a sok millió legyilkolt és illegális kereskedelembe került állat pusztulását.

img_0107.jpgA HNHM-HER-2001.1.10. leltári számú, a Gömböc kifejlesztését inspiráló Stigmochelys pardalis páncél, amely hosszú évekig az Országos Műszaki Múzeum kiemelt vitrinében volt látható a Gömböc egyik első fizikailag legyártott példánya mellett.

rekonstrukcio-clip.png

A teknőspáncél szkennelt és rekonstruált képe (Forrás: Prof. Domokos Gábor)

1200px-gomboc2.jpg

A Gömböc egy példánya (Forrás: Wikimedia Commons, Fotó: Prof. Domokos Gábor)

1024px-stigmochelys_pardalis_usakos.jpgLeopárdteknős természetes élőhelyén (Fotó: Ursula Franke, Wikimedia Commons)

 

Linkek:

Az eredeti tanulmány a Gömböc és a teknőspáncélok hasonlóságáról itt érhető el.

Az Index beszámolója a találmányról:

https://index.hu/techtud/2019/02/11/gomboc_adagolhatja_hamarosan_az_inzulint/

A Herproom – terrarisztikai és herpetológiai magazin posztja az inzulinfecskendőről és a teknősök páncélalakjának kapcsolatáról itt olvasható.

A kifejlesztett gyógyszeripari termék angol nyelvű bemutatása a The Guardianon jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1714627648

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

Márciustól újra!

Múzeumi szabadulószobák

arculat-05_300px.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg