Az utóbbi napokban bejárta a világsajtót a hír, hogy a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói egy különleges kapszulát fejlesztettek, amely a jövőben kiválthatja az inzulinos fecskendőket a diabéteszes betegek számára. A Science magazine hasábjain megjelent tanulmánynak különleges magyar vonatkozása is van, ugyanis az injekciót tartalmazó és azt közvetlenül a gyomorfalba juttató kapszula alakját két magyar szakcikk és az azokban tárgyalt geometriai formák ihlették. Ahogy arról az Index is beszámolt, a kapszulát a magyar tudósok által felfedezett Gömböc és a Gömböc segítségével megértett trópusi teknőspáncélok formája alapján tervezték meg. Kevesen tudják azonban, hogy a teknőspáncélok geometriai és mechanikai leírásában kulcsszerepet játszott a Magyar Természettudományi Múzeum és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködése, ezen belül pedig különösen egy, a múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményében őrzött leopárdteknős (Stigmochelys pardalis) páncél.
Írta: Vörös Judit (MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény), Farkas Balázs
Az esetről így számolt be Domokos Gábor akadémikus, az MTA-BME Morfodinamikai Kutatócsoportjának vezetője, aki Várkonyi Péterrel jegyzi a Gömböc és a teknősök közötti kapcsolatot feltáró tanulmányt:
Kutatásunkban meghatározó szerepet játszott az a leopárdteknős páncél, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum Ludovika épületének mélyraktárában vehettem kézbe. Ott, akkor, kipróbálhattam azokat a tulajdonságokat, amiket addig csak a számítógép sugallt. Azt tapasztaltam, hogy a páncél egy tökéletlen Gömböcre jellemző sajátos mechanikai viselkedést mutatott és ez győzött meg, hogy jó nyomon járunk.
A látogatást még továbbiak követték, és a két intézmény kutatóinak együtt gondolkodása valamint a gyűjtemény szárazföldi teknőseinek tanulmányozása végül közvetve egy gyógyszeripari áttörést eredményezett.
A szárazföldi teknősök – főleg a hormonoktól fűtött hímek – vetélytársakkal szembesülve vagy tereptárgyakról lebucskázva könnyen természetellenes testhelyzetben találhatják magukat. A hátukon fekve nem csak az utódnemzés lehetőségétől esnek el, de végzetesen túl is hevülhetnek és ki is száradhatnak. Ezek a merev páncélba zárt állatok azonban nem tudnak csak úgy, a karjaikon megtámaszkodva a hasukra fordulni. A laposabbak a nyakukat kinyújtva és a fejükön átgördülve, a magasabbak a lábaikkal kalimpálva billentik ki magukat az ívelt gerincük legtetején található instabil egyensúlyi pontjukból. Minél domborúbb a hátpáncéljuk, annál kisebb erőfeszítést kíván a talpra állás.
A világ két vezető egyeteme (Harvard és MIT) által most közölt tanulmány a magyar kutatók által tíz évvel ezelőtt publikált felfedezésre támaszkodva kifejezetten a leopárdteknős páncéljának formájára hivatkozik. A leopárdteknős az egyik legnagyobb testű szárazföldi teknősfaj. Afrika keleti és déli részén terjedt el, főként a száraz szavannákon, bokros, félsivatagos területeken él. Ugyan egyelőre a faj összességében nem fenyegetett, de egyes állományai csökkenőben vannak. Fő veszélyforrások a mezőgazdasági tevékenység felerősödése élőhelyein, a vadászat, és az illegális kereskedelem. Rendkívül keresett hobbiállat, így a kereskedelmét sok más fajéval együtt a Washingtoni Egyezmény - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről (CITES) szabályozza. A Gömböccel való kapcsolat leírásában szerepet játszott egyedet a magyar hatóságok kobozták el illegális kereskedelmi tevékenység során, és tudományos célra átadták a Magyar Természettudományi Múzeumnak. Habár ez a példány világszenzációt jelentő gyógyszeripari termék kifejlesztését eredményezte, nem igazolja a sok millió legyilkolt és illegális kereskedelembe került állat pusztulását.
A HNHM-HER-2001.1.10. leltári számú, a Gömböc kifejlesztését inspiráló Stigmochelys pardalis páncél, amely hosszú évekig az Országos Műszaki Múzeum kiemelt vitrinében volt látható a Gömböc egyik első fizikailag legyártott példánya mellett.
A teknőspáncél szkennelt és rekonstruált képe (Forrás: Prof. Domokos Gábor)
A Gömböc egy példánya (Forrás: Wikimedia Commons, Fotó: Prof. Domokos Gábor)
Leopárdteknős természetes élőhelyén (Fotó: Ursula Franke, Wikimedia Commons)
Linkek:
Az eredeti tanulmány a Gömböc és a teknőspáncélok hasonlóságáról itt érhető el.
Az Index beszámolója a találmányról:
https://index.hu/techtud/2019/02/11/gomboc_adagolhatja_hamarosan_az_inzulint/
A Herproom – terrarisztikai és herpetológiai magazin posztja az inzulinfecskendőről és a teknősök páncélalakjának kapcsolatáról itt olvasható.
A kifejlesztett gyógyszeripari termék angol nyelvű bemutatása a The Guardianon jelent meg.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
