Ásványgyűjtés este, avagy látnivalók a sötétben
Blogok a sötétből 1.

Év végi minisorozatunk azt a témát járja körül, hogyan lehet egy kis fényt előcsalogatni az éjszakában az év ásványa segítségével

Szerző:  Papp Gábor

Nemsokára bealkonyul a fluoritnak, mint az év ásványának, hiszen jön már az új év, és még csak nem is ólomlábakon, annak ellenére, hogy a 2019-es év ásványa az ólom legfontosabb ércásványa, a galenit. De csak pár napja volt a téli napforduló, még alig észrevehető, hogy hosszabbodnak a nappalok. Így aztán nemcsak a fluoritnak alkonyul be hamar, hanem nekünk is: már késő délután sötétség üli meg a tájat. És bár sötétben sok mindent lehet csinálni, mégpedig egészen kellemes dolgokat is, de sok mindent nem, mégpedig egészen kellemes dolgokat sem. Elfogult véleményem szerint az ásványgyűjtés az egészen kellemes dolgok közé tartozik, és meglepő módon sötétben is lehet űzni – ha az ember jól kiválasztja, hogy mit akar gyűjteni. Az egyik potenciális jelölt maga a fluorit.

A fluorit ugyanis, nevéhez híven, fluoreszkál, vagyis fény (vagy egyéb elektromágneseses sugárzás) hatására maga is fényt bocsájt ki. Ez akkor észlelhető legjobban, ha az ásványt sötétben világítjuk meg a szemünkkel láthatatlan ibolyántúli (ultraviola, röviden UV-) fénysugarakkal.

1_fluorit_xcsoport_uv_keppar.jpg

Fluorit látható és ibolyántúli fényben (Kupi László felvétele)

A fluorit esetében e jelenség olyan erőteljes lehet, hogy napfényben – annak ibolyántúli összetevője hatására – az ásvány határozottan eltérő színt mutat, mint mesterséges fényben.

2_color-change-fluorite-500x500.png

Fluoritköves ékszer napfényben és mesterséges fényben

Ez tette lehetővé, hogy az effektust jóval az UV-lámpák kora előtt felfedezzék. A lumineszcencia e válfaját George Gabriel Stokes brit tudós az ásványról nevezte el fluoreszcenciának 1858-ban. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a jelenséget már 1560-ban leírták egy közép-amerikai fafajból készült vizelethajtó ital esetében, de egy idő után feledésbe merült.)

 3_stokes.jpg

George Gabriel Stokes (1819–1903)

A hatás oka az, hogy a fluorit sok esetben tartalmaz ibolyántúli (UV-) fénnyel gerjeszthető színcentrumokat. A színcentrumok létrejötte a CaF2 (kalcium-difluorid) összetételű ásvány szerkezetébe többnyire a Ca helyére igen kis mennyiségben beépülő „idegen” elemeknek – leginkább ritkaföldfémeknek – és némi ionizáló sugárzásnak köszönhető. A színcentrumok gerjeszthető elektronjait a megvilágító fény magasabb energiaszintre juttatja, ahonnan azok az alapállapotba való több lépcsőben kerülhetnek vissza, és eközben a gerjesztőnél kisebb energiájú, tehát nagyobb hullámhosszú fényt bocsájtanak ki.

Ha az elmélet mezejéről – kellő sötétségben – egy jó kézi UV-lámpával felszerelkezve a gyakorlat Pákozd melletti mezejére lépünk, örömmel tapasztalhatjuk, hogy az itteni fluoritok láthatólag tudják, hogyan kell viselkedniük, és valósággal kivirítanak az amúgy igen hasonló fehéres kvarctelérek és a világosra mállott gránit darabkái közül.

4_fluoritos_keppar.jpg

Az egykori pákozdi fluoritbánya mellett, alkonyi szürkületben készült képpár, a jobb oldalin a kézi UV-lámpa fényében egy fluoritos telérdarab világít (Papp Gábor felvétele)

5_pakozdi_egykori_fluoritbanya_hanyoja_sotetben_uv-feny_mellett.jpg

Az egykori pákozdi fluoritbánya melletti domboldal alkonyi szürkületben, kézi UV-lámpa fényében (Jánosi Melinda felvétele)

Persze nemcsak a fluorit, hanem más ásványok is szépen fluoreszkálnak az ibolyántúli fényben, például a hazánkban sajnos csak ritkaságként található scheelit is. E fontos volfrámércnek a „szomszédban”, az ausztriai Magas-Tauern Felbertal régiójában Mittersill mellett lévő telepének felszíni kibúvásait az 1960-as években a hegyi patakokból szérelt (mosótállal dúsított) hordalék sötét takaró alatt végzett UV-lámpás ellenőrzése, majd az így megtalált felszíni kibúvások éjszakai térképezése alapján határolták le.

6_ha_nem_varjuk_meg_a_sotetet.jpg

 Fluoreszcenciateszt nappal, ugyan nem a Magas-Tauernben, hanem a pátkai Kőrakás-hegyen

7_scheelites_erc_felbertal.jpg

Sávos scheeelitérc, Mittersill, Felbertal, Salzburg tartomány, Ausztria. Steffen Schmidt felvétele alapján (forrás)

A következő részből kiderül, hogy mit látunk, ha feltesszük a fluoritot a rezsóra.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr3714523074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bubec a primitiv 2019.01.01. 15:42:38

Egy kis fluorit gyűjtésre beneveznék. Hátha lehetne találni szép lila hexaéderes formát.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg