Mi legyen az Év vadvirága 2019-ben?

A 2019-es Év vadvirágát újra három faj közül választhatjuk ki. A szavazatokat 2018. december 31-ig lehet leadni a Magyar Természettudományi Múzeum Év vadvirága oldalán. A választást megkönnyítendő, alább bemutatjuk a három jelöltet.

Macskahere (Phlomis tuberosa)
phlomis_tuberosa_farkass.jpg

Macskahere (Phlomis tuberosa) (fotó: Farkas Sándor)

A választható fajok közül talán a macskahere a legkevésbé feltűnő, ugyanakkor a legérdekesebb növény. Már a neve is fura, hisz aki látott már fehér herét (Trifolium repens), lóherét (Trifolium pratense) vagy bármilyen herét, az egész más növényre számít. Nem véletlenül, hiszen a macskahere nevének forrását földben levő gumói adják, erre utal latin neve (tuberosa) is, nincs rokonságban a herékkel (Trifolium nemzetség).

Természetvédelmi jelentősége kiemelkedő: jól tűri a nyári aszályt, a kaszálást és legelést is elviseli, a fel nem szántott alföldi löszhátakon az egyik legfontosabb pusztai, védett növényfaj. Mivel jól sarjadzik, sok helyen szép sarjtelepeket képez.

További jelentőségét adja, hogy több pusztai reliktum faj tápnövénye, ezek egyike a fokozottan védett sztyeplepke (Catopta thrips). Érdekesség viszont, hogy a védett macskaherecincér (Pilemia hirsutula) viszont nem szereti a macskaherét, inkább ligeti zsályán (Salvia nemorosa) él, magyar nevét tévedésből kaphatta.

Májustól június végéig virágzik, de virágzása nagyban függ az adott év csapadékviszonyaitól. Száraz években virágzása elmaradhat, vagy egy nagy telep is csak egy-két virágzó hajtást hoz, kedvező időjárás esetén azonban nagy számban jelennek meg virágzó szárai.

Hazánkban a Tiszántúlon, az Északi- és a Dunántúli-középhegység peremein szórványos, másutt igen ritka vagy hiányzik.

1982 óta védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

Tündérfátyol (Nymphoides peltata)

_img3989_nymphoides_peltata_farkass.jpgTündérfátyol (Nymphoides peltata) (fotó: Farkas Sándor)

A sejtelmes és sokat ígérő név egy valóban gyönyörű vízinövény rejt. Tündéri virágának – azaz pártájának – finoman rojtos sallangjait azonban nem könnyű megfigyelni: bár egész nyáron át nyílhatnak, de a növény számára kedvező 1–2 méter mély háborítatlan vízben nem könnyű a közelükbe jutni.

Vízen úszó kerek levelei alapján könnyen összetéveszthető lehet a fehér tündérrózsával (Nymphaea alba) vagy a vízitökkel (Nuphar luteum) is, de a hasonlóság csak látszólagos és a vízi körülményekhez való alkalmazkodás eredménye. A növények nem állnak közeli rokonságban, hisz míg a fehér tündérrózsa és a vízitök a tündérrózsafélék családjába (Nymphaeaceae) tartozik, addig a tündérfátyol a jóval fiatalabb vidrafűfélék családjának (Menyanthaceae) tagja.

A tündérfátyol jóval ritkább is: a Tisza, a Körösök, a Dráva mentén és a Duna hazai alsó szakaszán szórványos, másutt igen ritka (pl. a Kis-Balatonon, Győr mellett).

Jellemző élőhelyein, így nagyon lassan folyó csatornákban, holtágakban társulásalkotó is lehet, azaz a vízen úszó hínárnövényzet meghatározó tagja. Ezt a társulást nevezzük tündérfátyol-hínárnak (Nymphoidetum peltatae), melynek igen nagy és látványos állománya található a Tisza-tavon, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágy-Halastavi tanösvényének Tündérfátyol-torony állomásától is megfigyelhetjük – többek között – a kiterjedt tündérfátyol-mezőt.

1982 óta védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft

Magyar zergevirág (Doronicum hungaricum)

doronicum_hungaricum.jpgMagyar zergevirág (Doronicum hungaricum) (fotó: Barina Zoltán)

A zergevirágok többsége – nevükhöz méltóan – hegyvidéki sziklák növénye, de zergevirág-élményért nem kell ilyen messzire mennünk. Sőt, a magyar zergevirághoz sziklát sem kell másznunk, mivel száraz, nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növénye. Ilyen könnyen azért mégsem adja magát, mivel nagyméretű sárga virágait csak rövid ideig, május–június folyamán csodálhatjuk meg, ebből az időszakból is csak néhány hét az, amikor teljes pompájában láthatjuk. Bár messze nem olyan látványos, de egy ideig még elvirágzás után is megismerhető, majd hamar elszárad és visszahúzódik föld alatti, gumós gyöktörzsébe. Tőlevelei sem jelennek meg csak következő április végén, így összességében is rövid idő adódik a növény megtalálására, feltérképezésére

És hol van esélyünk találkozni vele? Elsősorban a Dunazug-hegyvidék környékén, leginkább talán a Vértesben, valamint a Mátrában és a Bükkben. Máshol már kimondottan ritka, így a Mecsekben, a Mezőföldön és a Duna–Tisza-közén csak igen elszórtan fordul elő. Európában is csak kis területen fordul elő: a Kárpát-medencén kívül a Balkán-félsziget keleti felén található meg elszórtan Észak-Görögországig.

Hazai és nemzetközi ritkasága miatt hazánkban 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Múljon rajtam is, mi lesz jövőre az év vadvirága!

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr3214380610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg