Mesés férfiak herbáriummal
Avagy hogyan alakult meg és fejlődött a Növénytár a dualizmus alatt

Száz éve, 1918. október 31-én Károlyi Mihály kinevezésével végérvényesen lezárult a történelmünk egyik jelentős korszaka, a dualizmus. Ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva bemutatjuk – a kor hangulatát és humorát is felidézve –, hogyan fejlődött a dualizmus éveiben a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának elődje, a Nemzeti Múzeum Növénytani Osztálya, amely ebben az időszakban jött létre. Később jelentős átalakuláson ment át, ami magába foglalta a gyűjtemények gyarapodását, a kutatók számának növekedését, és a Növénytár megfelelő elhelyezését is.

Írta: Pifkó Dániel (MTM, Növénytár)

A Növénytani Osztály megalakulása

A Természettudományi Múzeum a kiegyezés (1867) előtt még a Nemzeti Múzeum egyik tára volt csak, melyet 1810-ben hoztak létre és természettárnak neveztek. Pulszky Ferencet (1814–1897) a kiegyezés után, 1869-ben nevezték ki a Nemzeti Múzeum igazgatójának, működési ideje alatt az intézmény jelentősen fejlődött. A múzeum keretei között nyolc önálló egységet alakítottak ki 1870-től, melyek közül az egyik a Növénytani Osztály volt, melynek létrejöttét Haynald Lajos kalocsai érsek is jelentős összeggel támogatta. Haynald Lajos (1816–1891) nagy vagyonnal és politikai befolyással rendelkezett, de emellett szenvedélyes botanikus is volt.

haynald-1.jpgHaynald Lajos megmutatja a herbáriumát Friedrich Ferdinand von Beust grófnak (1809–1886), a külügyminiszternek. Abban az időszakban, amikor még kicsit különc dolognak számított, hogy valaki természettudományokkal, főleg botanikával foglalkozik, a korszak egyik vezető vicclapjában, a Borsszem Jankóban jó néhány alkalommal élcelődtek a közismert és népszerű Haynald Lajos botanikai érdeklődésén (kép forrása: Borsszem Jankó, 1871. február 5., Arcanum)

Haynald Lajos, aki haláláig támogatta a Növénytárat, ahol ma is őrizzük az érsek több ezer lapból álló gazdag herbáriumát és botanikai könyvtárát, baráti viszonyban volt Janka Viktorral, az Európa-szerte ismert, kiváló botanikussal. Amikor vezetőt kerestek az 1870-ben alapított Növénytani Osztály élére, Haynald Lajos Janka Viktort javasolta erre a posztra, így ő lett a Növénytani Osztály első múzeumi őre, vagyis az osztály vezetője.
Janka Viktor (1837–1890), aki mint katona kezdte meg a pályáját, már 12 éves korától szenvedélyesen gyűjtötte és határozta a növényeket. A Kárpát-medencén kívül a Balkán területén is botanizált, jelentős szerepe volt Bulgária növényzetének kutatásában, több mint 30 új fajt írt le Bulgáriából. Bár a gyűjtemények már az ő idejében is jelentősen gyarapodtak, például Hazslinszky Frigyes mohagyűjteményével, a herbárium ekkor még csak egy kétablakos teremben volt elhelyezve.

tda_000662_janka_v_um-1_1.jpgJanka Viktor, a Növénytani Osztály első múzeumi őre (forrás: MTM Fotótár)

A korszak sajtója megtalálta a lehetőséget arra, hogy a két jeles botanikus kapcsolatát is humorosan mutassa be olvasói számára, az alábbi adoma a 1870-ben jelent meg Fővárosi Lapokban:

Haynald érsek és Janka Viktor, a Nemzeti Múzeum füvészeti őre, mindig jó viszonyban álltak egymással. Egyszer a főpap a pesti „Arany sas“-ba ment, hogy egy ismerőssel füvészeti dolgokról értekezzék. Ez ismerős nem volt honn, de meghagyta a pincérnek, hogy ha jön egy főpap, mondja meg neki, hogy Janka (ki akkor távol volt) jól érzi magát. A pincér azt hitte, hogy valami Johannáról van szó, s mivel mások is voltak jelen, illőnek találta titkolózó arccal és súgva mondani a belépő főpapnak: „X. úr azt izente méltóságodnak, hogy az a bizonyos Janka igen jól érzi magát!“ A főpap elnevette magát, a pincér pedig elképedt, midőn hallá, hogy itt nem valami Johannáról, hanem Janka úrról, egy füvészeti tudósról van szó.

zx2f4215_1.jpgJanka Viktor balkáni kutatásait Pierre Edmond Boissier (1810–1885), a neves botanikus  is elismerte, ezért a Jankaea nemzetséget nevezte el róla, a képen a nemzetségbe tartozó Jankea heldreichii egy példánya látható, melyet Wágner János gyűjtött (fotó: Pifkó Dániel)

A Növénytani Osztály fejlődésnek indul

Janka Viktor nyugdíjazása után 1889-ben Istvánffi Gyula (1860–1930) vette át a Növénytani Osztály irányítását, működése alatt jelentős gyűjteményekkel gyarapodott az intézmény, többek között Kossuth Lajos több ezer darabos herbáriuma is az ő vezetése idején került a múzeumba, de Haynald Lajos rendkívül gazdag több tízezer példányból álló gyűjteményét is ekkor kapta meg a múzeum. Ennek a nagyarányú gyarapodásnak köszönhető, hogy a Növénytani Osztályt költöztetni kellett. Ekkor került át az anyag az ötödik kerületi Széchenyi utcában bérelt két lakásba. Istvánffi Gyula nyolc évig vezette a Növénytani Osztályt, ahol 1896-tól már egy állandó munkatársat is kapott Bernátsky Jenő személyében. Istvánffi, miután elhagyta a múzeumot, komoly szakmai karriert futott be: a Kolozsvári Egyetem Növénytani Tanszékét, majd a Magyar Királyi Központi Szőlészeti Kísérleti Állomást is vezette.  Istvánffit Richter Aladár (1868–1927) követte a Növénytani Osztály élén (1898–1899), aki alig több mint fél évig vezette az osztályt, őt a dualizmus második felének meghatározó botanikusa és muzeológusa, Filarszky Nándor követte.

istvanffy-gyula.jpgIstvánffi Gyula nyolc éven át vezette a Növénytani Osztályt. Nemcsak a botanikusok emlékeznek rá nagy tisztelettel, hanem a magyar kerékpársport is. Istvánffi volt az egyik első kolozsvári kerékpáros, 1890-től a Kolozsvári Kerékpáros Egylet első elnöke is ő volt. Feljegyezték róla, hogy kerékpáros kirándulásait kevés kivétellel tudományos kutatások céljából tette, képes volt akár a Fekete-tengerig is elbiciklizni moszatokért (forrás)

Filarszky Nándor, a muzeológus és tanár

Filarszky Nándor (1858–1941), aki a virágos növények mellett elsősorban moszatokkal és gombákkal foglalkozott, 1899-ben került a Növénytani Osztály élére, melyet három évtizeden át vezetett. Múzeumi évei alatt a hivatali munkáját tekintette elsődlegesnek. A Növénytani Osztály anyagainak rendezésében, a költöztetésében, a jelentős gyarapodás feldolgozásában, és a szakfelügyelői munkájában ez a hivatali fegyelem segítette. A gyűjtemények gyorsan gyarapodtak emiatt a Növénytani Osztály új elhelyezését is meg kellett oldani, mivel az 1905-ig a Széchenyi-utca 1. szám alatt lévő házában három bérelt lakás helyiségeiben szorongott, innen költözött Filarszky irányításával a Magyar Tudományos Akadémia palotájának második emeletére. Filarszky a múzeumi munkája mellett tanított az egyetemen és az Eötvös Collegiumban. Oktatói tevékenységéhez kapcsolódik egyik fő műve, egy növénymorfológia tankönyv elkészítése is. Egyetemi kapcsolatai lehetővé tették, hogy a múzeum bővítése során a legalkalmasabb embereket hívja meg a Növénytárba dolgozni. Az ő idejében kaptak gazdát a legjelentősebb kriptogám gyűjtemények (moha, gomba, zuzmó).

40_tda_001071_filarszky_n_um-1.jpgFilarszky Nándor, aki három évtizeden keresztül vezette a Növénytani Osztályt (forrás: MTM Fotótár)

Azt, hogy milyen gondosan és komolyan látta el a feladatát Filarszky, jól jellemzi egy 1912-ben készült tréfás botanikus határozó, melyet Szabó Zoltán egyetemi magántanár írt, és amiben így jellemezte Filarszky Nándort:

Feje hosszúkás, állkapcsának szőrzete szürke, lekerekített, orrhegy vörösödő. Behozta a természetes leltározási műrendszert a kombinált arabs-római-görög-perzsa és szanszkrit szám és betűjegy csoportosítások segélyével a morfológiába. Az üléseken nem ad elő és nem szól hozzá, az utóbbi helyett véleményét csak feje rázásából és az így véletlenül kirázott hangokból kell kitalálni, amely sohasem kedvező az előadóra.

A kutatói létszám gyors gyarapodása a Növénytani Osztályon az 1900-as évek elején

A gyűjtemények gyarapodása indokolta, az új elhelyezés pedig biztosította, hogy a speciális szaktudást igénylő gyűjtemények mellé a megfelelő szakaembereket alkalmazzanak.  Számos fiatal, tehetséges botanikus az 1900-as években került a Növénytani Osztályra.

Kümmerle Jenő Béla (1876–1931) 1902-től egészen haláláig dolgozott a múzeumban, elsősorban harasztokkal foglalkozott, de virágos növényeket is gyűjtött. Magyarországi gyűjtőútjai mellett elsősorban a Velebitben kutatott, de botanizált Albániában is. Jávorka Sándor (1883–1961), a magyar botanika egyik legjelentősebb alakja 1905-ben került a múzeumhoz. Jávorka felhasználva a Növénytár gazdag herbáriumát és könyvtárát, saját és mások tereptapasztalatait, feldolgozva Kitaibel Pál hagyatékát, megírta a Magyar Flórát, amely 1925-ben jelent meg. Emellett Jávorka is kutatott a Balkánon, Albánia és Bulgária területén.

Miután a virágosnövény-gyűjtemény immár kiváló szakemberek gondozásába került, a kriptogám gyűjtemények mellé is megtalálta Filarszky a megfelelő szakértőket. Szepesfalvy Szurák János (1882–1959) mohász Jávorkával egy időben, 1905-ben került a Növénytárba. Ő volt a különválasztott moha gyűjtemény első vezetője, az első világháború előtt intenzíven gyűjtött az ország különböző részein azzal a céllal, hogy megírja Magyarország mohaflóráját.

A gombagyűjtemény vezetését Moesz Gusztávra (1873–1946) bízták, aki 1906-tól dolgozott a Növénytani Osztályon. Moesz nemzetközi szinten is elismert gombász volt.

Utolsóként a zuzmó gyűjtemény kapott gazdát 1909-ben. A Timkó György (1881–1945) a Néprajzi Osztályról került át a Növénytani Osztályra, ahol az önálló zuzmógyűjtemény kialakításával bízták meg. Hazai és nemzetközi gyűjtései és kapcsolatai révén a múzeum zuzmógyűjteménye jelentősen gyarapodott.

A dualizmus időszakában tehát szinte a semmiből hozták létre a Nemzeti Múzeum Növénytani Osztályát a mai Növénytár elődjét, mely a korszak végén már hat kivalló botanikus szakembert alkalmazott, és az egyre gyarapodó gyűjtemények megfelelő hosszútávon elfogadható elhelyezését is sikerült megoldani a korszakban. Ennek köszönhető, hogy az intézmény nem csak a dualizmus utolsó évtizedében, hanem a két világháború között is a magyar és a balkáni flórakutatás igazi központjává tudott válni.
csapat.jpg

Együtt a Növénytani Osztály (1911).  Balról: Kümmerle, Filarszky, Moesz, Timkó, Jávorka, Szurák (forrás: MTM Fotótár)



 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr914330273

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg