Egy veszélyes jövevény, az ázsiai zebraszúnyog
A hónap műtárgya – 2018. október

Az utóbbi öt évben három inváziós csípőszúnyogfaj jelent meg hazánkban. Ezek a fajok az általuk terjesztett kórokozók miatt jelentős veszélyforrásnak tekinthetők. Azonban fontos tudni, hogy súlyos betegségeket (dengue-láz, sárgaláz stb.) keltő kórokozókat Magyarországon még nem terjesztenek. Az utóbbiak átadásához két alapvető dolog szükséges: egyrészt stabil csípőszúnyog-populáció (vektor), másrészt a kórokozó jelenléte. A veszélyes kórokozók hazánkban nincsenek jelen, csak olyan esetekről tudunk, ahol a beteg külföldön fertőződött meg.

Írta: Soltész Zoltán (Magyar Természettudományi Múzeum, Kétszárnyúak gyűjteménye)

aedes_albopictus_kicsi.jpg

Az ázsiai zebraszúnyog magyarországi előfordulását bizonyító példány (fotó: Soltész Zoltán)

A három inváziós faj közül a tigrisszúnyogként is ismert ázsiai zebraszúnyog (Aedes albopictus) terjesztheti humán szempontból a legveszélyesebb kórokozókat. A fajt Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben. Mire Olaszországban először észlelték, addigra már szinte az egész országban elterjedt a 600 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb területeken. Itália e tekintetben jelenleg a leginkább fertőzött ország földrészünkön; főként Veneto és Friuli-Venezia Giulia régiójában, Lombardia és Emilia-Romagna tartományban, valamint Közép-Olaszország part menti területein szaporodott el. Ezután a szúnyogot 1999-ben Franciaországból és 2000-ben Belgiumból jelentették. Azóta Európa számos országából igazolták a felbukkanását. A megjelenés azonban nem mindenhol jelent tartós megtelepedést. A fő korlátozó tényező a hideg tél – Hollandiában csak üvegházakban tud áttelelni, és bár számos alkalommal megfigyelték Németországban, áttelelő populációt még nem találtak.

csakterkep.jpg

Az ázsiai zebraszúnyog elterjedési térképe (jelölés: piros – stabil populációkkal jelen van; sárga – még nem stabil populációk; zöld – nincs; szürke – nem vizsgálták) (forrás: ECDC)

A zebraszúnyog Magyarországon

Magyarországról 2014-ről van adata Baja mellől, de ott a következő években már nem sikerült megfogni. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai 2015-től a dél-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az inváziós csípőszúnyogfajokat, és több település mellett sikerült a zebraszúnyogot kimutatni. Legjobban egy érzékeny módszerrel, a tojáscsapdával lehet mintavételezni, ami egy sötét színű műanyag edény, melybe víz és egy farostlemezlap kerül. A falapra rakja a nőstény a tojásokat, és ezek kinevelésével lehet azonosítani a fajt. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy hazánkban nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, azonban ezek még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket.

tojascsapda_1.jpg

A szúnyogtojások összegyűjtésére szolgáló úgynevezett tojáscsapda (fotó: Soltész Zoltán)

Hogyan ismerjük fel?

Az ázsiai zebraszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüstpikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét és a lábait. Más ennyire kontrasztosan fekete-fehér kétszárnyú rovar nem él hazánkban. Az imágó fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán, testhossza mintegy 5 milliméter. Tojásai körülbelül 1 milliméter hosszúak, és sötétbarna vagy fekete színűek. A tojásokat víz felszíne fölé, a tenyészőhely falára, oldalára rakja.

ae_albipictus_habitus.jpg
Ázsiai zebraszúnyog (Aedes albopictus) habitusképe (fotó: Soltész Zoltán)

Hol tenyészik?

Eredeti élőhelyén a lárvái faodvak vizében fejlődnek, azonban Európában már minden olyan víztest alkalmas számára, amely nem érintkezik a talajjal (ezért tudott nagy területen elterjedni): például az esővízgyűjtő hordó, az ereszcsatornában megszoruló víz, használt gumiabroncsok, eldobott szemétben felgyűlő esővíz. Vagyis minden olyan mesterséges vagy természetes mélyedés, üreg, tárolóedény, amelyben a felgyűlt esővíz néhány napnál tovább megmarad, szaporodóhely lehet a szúnyogok számára.

szunyogtenyeszohelyek_kicswi.jpg

Szúnyogok tenyészhelyei a ház körül

Mit tegyünk ellene?

Potenciális élőhelyei elsősorban emberi településeken fordulnak elő. Ha nem szeretnénk szúnyogtenyésző helyeket, érdemes egy eső után körbenézni a ház körül, és felszámolni azokat a „rovarbölcsőket”, ahol az esővíz összegyűlik, mert egy deciliter vízben több száz csípőszúnyog fejlődhet.

Miért tigris, ha valójában zebra – avagy minek nevezzelek, Aedes albopictus?

A fajok azonosítása (identifikáció) komoly dolog: identifikáció során azt állítjuk, hogy az előttünk lévő példány ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint az a példány, amely alapján a fajt leírták. A tudományos vagy latin nevek egyértelműen jelölik a fajokat, sőt azt is, hogy ki és mikor írta le őket, ám vannak itt is változások. Amint ilyesmi bekövetkezik – azaz az eredeti kombináció megváltozik – ezt a fajnév után álló szerző és évszám zárójelezésével jelzik. A tudományos állatnevek alakulását szabályok szorítják keretek közé, a nem eldönthető esetekben pedig külön bizottság dönt.

A magyar állatnevek esetében nincs egységes rendszer. Magyar neve azoknak az állatoknak van, amelyekkel a magyar emberek nagy része gyakran találkozik, tehát valamiért meg kellett őket nevezni. Ennek megfelelően többféle magyar neve is lehet egy fajnak. Ez nem feltétlenül baj, hiszen a más-más korokban adott többféle név kulturális értéknek számít.

A magyar állatnevek többsége külföldi nevek tükörfordítása. Ilyen név a tigrisszúnyog is, ami az angol „tiger mosquito” magyarítása. Azonban nem szükséges mindenben követni a külföldet. Ilyen kontrasztosan fekete-fehér rajzolatú csípőszúnyogfaj nincs másik a magyar faunában, ezért az „ázsiai zebraszúnyog” név sokkal jobban illik erre az állatra. Hiszen ha a zebrára gondolunk, fekete-fehér csíkozású állatot képzelünk el magunk elé, a tigris pedig – többnyire – fekete-sárga.

Döntsön ÖN, melyik név illik jobban erre a szúnyogra! A szúnyogot már ismeri, nézze meg az alábbi képeket, melyik állat mintázatához hasonlít, és szavazzon!

tigirszebra.jpg(A tigrisfotó forrása: Wikipédia, a zebráé: MTM)

  

2018-hm_okt01_kicsi.jpgA kiállításban is lehet szavazni (fotó: Vukics Adrienn)

2018-hm_okt05.JPG

A hónap műtárgya októberben látható a múzeum kupolacsarnokában (fotó: Vukics Adrienn)

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr8314277303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg