Az egyetlen múzeumi komodói varánusz Magyarországon

2015-ben elpusztult a Nyíregyházi Állatpark két komodói varánusza. A három méter testhosszat is elérő hüllőfaj Indonézia nemzeti szimbóluma és tulajdona, kizárólag az indonéz állam engedélyével tartható a világ bármely állatkertjében. Kivételes lehetőség, hogy az elhullott varánuszok a budapesti indonéz nagykövetség közvetítésével, több évig tartó tárgyalásokat követően végül a Magyar Természettudományi Múzeumba kerülhettek. A múzeum vezető preparátorának három hónapnyi munkája után 2018. október 9-én került sor a hím példány preparátumának ünnepélyes leleplezésére és történetének bemutatására a múzeum Kupolacsarnokában.

Írta: Korsós Zoltán és Vörös Judit

indonez_rendezveny_varanusz_2018_10_09_8.jpg

Szemtől szemben Bagollal, a hím varánusz preparátumával (fotó: György Zoltán)

Dr. Korsós Zoltán főigazgató és őexcellenciája Wening Esthyprobo Fatandari indonéz nagykövet a varánusszal a leleplezést követően (fotó: György Zoltán)
indonez_rendezveny_varanusz_2018_10_09_7_web.jpgA leleplezett varánuszpreparátum a múzeum kupolacsarnokában (fotó: György Zoltán)

dsc_0323_jav_2_web.jpg

A múzeum főigazgatója és őexcellenciája Jakkrit Srivali thai nagykövet (fotó: György Zoltán)

dsc_0160_jav_web.jpgGamelán hangszerek is megszólaltak (fotó: György Zoltán)

indonez_rendezveny_varanusz_2018_10_09_4_web.jpgA tradicionális indonéz táncművészet képviselői (fotó: György Zoltán) 

A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a Földön ma élő gyíkfajok közül a legnagyobb méretű: a hímek testhossza akár a 3 métert is meghaladhatja. Előfordulása kizárólag az Indonéziához tartozó Kis-Szunda-szigetek némelyikére (Komodo, Padar, Rintja, Gili Motang és Flores) korlátozódik.

A faj ősei Ázsiában alakultak ki, majd nagyjából 40 millió évvel ezelőtt Ausztráliába vándoroltak, ahol hatalmas méretűvé fejlődtek. A nagytestű komodói varánuszok kb. 110 ezer évvel ezelőtt, a tengerszint csökkenése miatt kialakult földhídon keresztül érték el a délkelet-ázsiai szigeteket, míg ausztrál őseik kipusztultak.
kep3.jpg
A komodói varánusz húsevő állat, elsősorban vaddisznókkal, szarvasokkal, és vízibivalyokkal táplálkozik, de nem veti meg a döghúst sem, és néha még saját fajtársait is elfogyasztja. A fiatal varánuszok néhány évig fákon élnek, hogy elkerüljék a ragadozókat, köztük felnőtt rokonaikat is. Köszönhetően erős harapásának, hegyes fogainak, valamint az állkapcsában lévő két méregmirigynek, a komodói varánusz igen sikeres vadász. A nagyobb testű zsákmány halálát általában nem maga a varánusz okozta sérülés, hanem a mérgezés és a harapás utáni fertőzés okozza.

indonez_rendezveny_varanusz_2018_10_09_6_web.jpg

A preparátumot Izsák Imre készítette (fotó: György Zoltán)

Néhány évvel ezelőtt ismerték fel a komodói varánusz egyik különleges tulajdonságát, miszerint a nőstények szűznemzéssel is tudnak szaporodni, így az állatkerti egyedek hímek nélkül is világra hozhatnak utódokat.

A faj védelme érdekében hozták létre a Komodo Nemzeti Parkot és két további rezervátumot. A teljes világállomány nagyjából 6000 egyedre tehető, emellett több, mint 30 állatkertben tartják világszerte, ahol bemutatásuk mellett fontos tudományos megfigyeléseket is végeznek rajtuk.

A preparált példány története

A Nyíregyházi Állatpark és a jakartai Ragunan Zoo szakmai együttműködésének keretében, 2010. január 25-én két komodói varánusz érkezett a Nyíregyházi Állatpark „indonéz esőerdő” házába. A hím állat, Bagol, több mint 125 kg-os, Indri, a nőstény 80 kg-os volt. A varánuszok öt évig éltek a Nyíregyházi Állatparkban – valószínűleg már idős példányok lehettek. 2015-ben előbb (augusztus 19-én) a nőstény, majd néhány hónapra rá (december 16-án) a hím is elpusztult.

A hím komodói varánusz 2018. április 18-án mélyhűtve érkezett az Állattár preparatóriumába, ahol irányítottan kellett felolvasztani, hogy ne romoljon tovább a vékony farok és a korábban már részben kinyúzott fej és lábvégek állapota. A testről és a végtagokról azonnal negatív lenyomatokat készítettünk. A méretfelvétel és a test lerajzolása után sürgősen nyúzni kellett, mert feltételezni lehetett, hogy a hosszú tárolás esetleg károsította a testet. A nyúzást követte a hús lefaragása a bőrről, a sózás és csávázás.


kep1.jpgKészülőben a varánusz a múzeum preparatóriumában (fotó: Izsák Imre)

A nyúzott koponyáról másolatot kellett készíteni, amelynek alapján elkészült a fej anatómiailag helyes formája gipszből és gyurmából. Ezt újra lemásolva helyezték a műfejet a részletes testméretek alapján közben elkészült szoborra. A poliuretánhabból öntött szobor részleteit részben megmintázva, részben faragva alakítottuk ki. A bőrt a szoborra öltöztetést megelőzően tovább faragni, többször mosni, és legvégül cserzeni kellett. Ezt követte az utolsó fázis, a 10-12 napi munkát igénylő „öltöztetés” (a bőr szoborra illesztése), a finom anatómiai részletek rögzítése, és a festés. A teljes munkafolyamat a tetem beérkezésétől a kiállításig körülbelül 3 hónapot vett igénybe.


kep2.jpgKészülőben a varánusz a múzeum preparatóriumában (fotó: Izsák Imre)

Ritkán láthatunk komodói varánuszt közgyűjteményekben. A Magyar Természettudományi Múzeumban elkészült és kiállított példány a faj egyetlen múzeumi preparátuma Magyarországon.

img_20181009_163529.jpg(fotó: Jókuthy Emese)

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr5914293657

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kvantumleves 2018.10.12. 10:33:16

Nagyon szép és érdekes állat, jó hogy a múzeumba kerülhetett, a preparátum is szép. Egy kérdésem van. Ez az állat tényleg ilyen színű? Nekem (laikusként) főleg azok a rózsaszínes, sárgás meg kékes árnyalatok (amik nyilvánvalóan festés eredményei) kissé túl élénknek, természetellenesnek tűnnek.

múzeum 2018.10.12. 10:54:47

@kvantumleves: A preparátorunk mintegy 100 fotó vizsgálata alapján rekonstruálta az állat természetes élőhelyén jellemző színezetét - amikor az nem a porban fekszik, mint az a felvételek legtöbbjén látható. :)

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg