Kiásva 1883-ban, megvizsgálva 2018-ban
1. rész: A Tolna megyei Lengyel község embertani csontanyagáról

Az Embertani Tárban nemrég napvilágra került három láda embertani csontanyag a Tolna megyei Lengyel községből. A csomagokon lévő feliratok – és a csomagolóanyagként használt korabeli napilapok – szerint 1883-ban ásták ki és csomagolták be. Most kibontjuk, megmossuk és megvizsgáljuk a maradványokat.

Írta: Makra Szabolcs (MTM Embertani Tár)

Az ilyen múzeumi tárgyakat hívják törzsanyagnak1. A raktárrendezésnek és revíziós munkának köszönhetően most megtalált leletanyagról annyit tudunk, hogy már a Ludovikába való költözésünk – tehát 1999 – előtt is az Embertani Tár tulajdonában volt. Nagy valószínűséggel valamelyik elődintézményünktől (1945 előtt a Nemzeti Múzeum Régészeti Tára) örököltük meg. Hogy oda hogyan került, arról sajnos nincsen információnk.

lengyel_01-1.jpg

„1883. 4. 23. ládában az égetett koponya részek után következik papírba tekerve az ép csontváza”
(fotó: Makra Szabolcs)

Amit a jelenleg talált 23 csomagról tudni lehet: nagyon töredékes emberi csontokat tartalmaznak, szaknyelven szólva töredékes hiányos koponya- és hosszú csontokat. Előzetes vizsgálataink alapján elsősorban tudománytörténeti jelentőséggel bír ez az anyagrész.

Azon túl, hogy az embertani szakirodalom eddig elveszettként jelölte és persze megvizsgálva sem volt soha, ennek a leletnek érdekessége – és talán fontossága is –, hogy az egyik régészeti korszakot erről a lelőhelyről nevezték el Lengyeli kultúrának.

lengyel_20-3.JPG

„Lengyeli lelet. Végtagtöredékek 1883”
(fotó: Makra Szabolcs)

P. Barna Judit 2011-es doktori disszertációjában így ír: „A késő neolitikus–korai rézkori lengyeli kultúra majdnem az egész i. e. V. évezred folyamán kultúraformáló szerepet vitt Közép-Európa nagy részén, mely az anyagi és szellemi javak Délkelet- és Közép-Európa közti közvetítésében mutatkozott meg. Igazi jelentősége abban rejlik, hogy a primer [elsődleges] elterjedési territóriumán kívül a korai szakaszban meginduló, majd a késői fázisban kiterjedő expanziója nyomán tulajdonképpen egész Közép-Európában olyan kultúrák születtek, amelyek kialakításában a lengyeli kultúra (is) közreműködött.”

Wosinsky Mór (forrás: Wosinsky Mór Megyei Múzeum)Annak ellenére, hogy az ásató Wosinsky Mór (1854–1907) precíz, kétkötetes (később új kiadásban háromkötetes) munkájában 129 egyén csontmaradványát említi, az elmúlt 135 évben hiába próbálta megvizsgálni antropológus az embertani anyagot; kiderült, hogy nem található sehol. Egészen mostanáig...

Malán Mihály 1929-ben megjelent 24 oldalas dolgozatában – amit a lengyeli őstelep lakóinak antropológiájáról írt – megvizsgált egy lengyeli kultúrából előkerült koponyát, illetve a híres német antropológus Rudolf Virchow négy, a lengyeliből előkerült koponyáról írt tanulmányt 1890-ben. Ezeket Malán magyarul ismerteti a dolgozatában.

Egy-egy koponyáról és „in situ” sírról tudjuk a korabeli írások alapján, hogy a szekszárdi múzeumba, a Magyar Nemzeti Múzeumba, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem Antropológiai Intézetébe (ez az ELTE Embertani Tanszékének elődje) kerültek. Azonban az embertani leletek nagyobb része az ásató jóvoltából ajándékként külföldre került, többek között a bécsi és a berlini múzeum is őriz egy-egy „in situ” sírt. (Arra a jelen írás szerzőjének sajnos nincs módja, hogy a több, mint száz évvel ezelőtt odaajándékozott sírokat az említett külföldi múzeumokban felkutassa.)

A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának leltározott szakanyaga közt jelenleg három lengyeli koponya és egy csontváz található. Az ELTE Török Aurél gyűjteményében (letétben) van négy koponya és egy hosszú csont töredék. Antropológus szakember bevonásával hamarosan ezeket a csontokat is megvizsgáljuk.

Ódor János Gábor, a Wosinsky Mór Múzeum igazgatója meglátogatott minket, és részt vett az utolsó öt csomag kibontásában. Az eredeti csomagolóanyagokat, az állatcsont- és kerámia-töredékeket átadtuk a Wosinsky Mór Megyei Múzeum Újkortörténeti gyűjteményének.

 

 

1 "A „törzsanyag” kifejezés a gyűjteményekbe régebben bekerült, kideríthetetlen, illetve nem tisztázható eredetű daraboknál használható" (20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet)

 

Érdekesség

Lengyel község története röviden.

 

Irodalom

Malán Mihály (1929): Adatok a lengyeli őstelep neolith-kori lakóinak antropologiájához. – A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter-Tudományegyetem Antropologiai Intézetéből, Budapest, 24 pp.

P. Barna Judit (2011): A lengyeli kultúra kialakulása a DNY-Dunántúlon. Doktori disszertáció. – ELTE BTK, Budapest, 308+111 pp.

Rudolf Virchow (1890): Excursion nach Lengyel (Südungarn). – Verhandlungen der Berliner Gesellschaft für Anthropologie, Ethnologie und Urgeschichte 22: 97–118.

Wosinsky Mór (1886): Leletek a lengyeli őskori telepről. 1. rész. – Archaeologiai közlemények 14: 1–50 +20 tábla.

Wosinsky Mór (1888): Das prähistorische Schanzwerk von Lengyel, seine Erbauer und Bewohner. 1. – Friedrich Kilian, Budapest, 69 pp. + I–XXIV tábla.

Wosinsky Mór (1890): Leletek a lengyeli őskori telepről. 2. rész. – Archaeologiai közlemények 16: 45–211 +18 tábla.

Wosinsky Mór (1890): Das prähistorische Schanzwerk von Lengyel, seine Erbauer und Bewohner. 2. – Friedrich Kilian, Budapest, 221 pp. + XXV–XLVII tábla.

Wosinsky Mór (1891): Das prähistorische Schanzwerk von Lengyel, seine Erbauer und Bewohner. 3. – Friedrich Kilian, Budapest, 291 pp. (Rudolf Virchow és Deininger Imre közreműködésével.)

 

Az írást Merkl Ottó lektorálta. Köszönet érte. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2514226135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg