III. Béla és Antiochiai Anna csontmaradványainak vizsgálata 1967-ben
Képek az embertani fotógyűjteményből 9.

Az 1848. decemberben kiásott, 1862-ben a budavári Mátyás-templom kriptájába helyezett, majd 1883-ban Török Aurél antropológus által megvizsgált királyi csontmaradványokat 1967-ben újra tanulmányozhatták a kutatók. A negyedik felmérés 1984-ben történt és jelenleg is folyik az ötödik, 2017-ben kezdett kutatás eredményeinek kiértékelése. Most az 1967-es vizsgálat képeit mutatjuk be.

Összeállította: Makra Szabolcs (MTM Embertani Tár)

1967. januárban dr. Tóth Tibor kandidátus, az Embertani Tár vezetője felkérést kapott dr. Fülep Ferenctől a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójától, hogy vegyen részt az 1848. decemberben Székesfehérvárott feltárt III. Béla és Antiochiai Anna csontmaradványainak vizsgálatában. Tóth Tibor elvállalta a feladatot, de egy patológus bevonását is kezdeményezte. Regöly-Mérei Gyula kandidátust még aznap felkereste, aki szintén elfogadta a megbízást.

A két szakember feladata a következő volt: 1967. január 30. és február 8. között a Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátor Műhelyében kinyitott koporsók, üvegszelencék és egy amarantfa doboz tartalmának klasszikus antropológiai vizsgálata, a csontmaradványok metrikus és non-metrikus adatainak leírása és a munka közben felmerülő egyéb lehetőségek megoldása.

Ilyen egyéb lehetőség volt például a koponyák másolatához szükséges lenyomat elkészíttetése, az osteológiai anyag kiválasztása a fotódokumentáció részére, valamint a csontmaradványokról röntgen felvételek készítése.

Tóth Tibor elvégezte a király és a királyné vázleleteinek mérését, amit gondos részletességgel le is írt saját jegyzetfüzetébe, majd Regöly-Mérei Gyulával tételesen összevetették az 1898-as jegyzőkönyvben, Török Aurél által leírt adatokkal. Minden csontdarabot a korábbi vizsgálatokkal megegyezőnek találtak.

A munka végeztével egyes határos témákban (pl. életkor), összehasonlította a két kutató a külön-külön megvizsgált és értelmezett jelenségeket és lényeges eltérést nem tapasztaltak az eredményeikben. Tóth Tibor javaslatára Regöly-Mérei Gyula csontmintákat vett a vércsoportok meghatározása érdekében.

A következő évben Regöly-Mérei Gyula az Orvosi Hetilapban meg is jelentette vizsgálatainak eredményeit III. Béla magyar király és hitvese, Anna királynő hamvainak palaeopathológiai vizsgálata címmel. Többek között arra is választ adott, hogy a csontok fekvési ideje kb. 800 év.

A vizsgálatokban a következő személyek – a fent említett két kandidátuson kívül – vettek részt (a teljesség igénye nélkül): dr. Tóth János esperes-plébános, dr. Fülep Ferenc, dr. Zsebők Zoltán professzor (radiológiai vizsgálatok), dr. Földes Vilmos és dr. Harsányi László (vércsoport meghatározások), dr. Haranghy László és dr. Berentey György (orvosszakértők), Báthy Géza (restaurátor), Kovalovszki Júlia (régész), Szabó László (restaurátor), Bruder Katalin (restaurátor).

Az alábbi vizsgálatokat végezték el 1967. januárban:
• a koponyákon 64 metrikus és 21 non-metrikus;
• a hosszúcsontokon 32 metrikus értéket határoztak meg;
• mindezekből meghatározták a becsült életkort, a nemet és a testmagasságot;
• leírták a fogak állapotát;
• kiértékelték a szövettani felvételeket;
• értelmezték a patológiai elváltozásokat;
• koponyaöntvényeket és;
• röntgenfelvételeket készítettek;
• csontmintákat vettek, vércsoport meghatározás céljára;
• meghatározták a koponyák térfogatát (kapacitását);
• meghatározták a csontok fekvési idejét;
• hitelesítették a királyi sírokat.

A koponyarekonstrukciókat Mihail Gerasimovval (szovjet antropológus, szobrász, régész) szerették volna megcsináltatni, de Gerasimov 1970-ben bekövetkezett halála miatt ezt a feladatot Árpás Károly (grafikus, szobrász, autodidakta régész, arcrekonstruktőr) kapta meg, de ez már egy másik történet...

Érdekesség lehet, hogy erről a vizsgálatról Tóth Tibor mérési adatai, megfigyelései soha, sehol, semmilyen formában nem jelentek meg azóta sem.

0960k.jpg1. kép

0955k.jpg2. kép

0956k.jpg3. kép

0966k.jpg4. kép

0961k.jpg5. kép

0963k.jpg6. kép

0962k.jpg7. kép

0954k.jpg8. kép

0957k.jpg9. kép

0958k.jpg10. kép

0959k.jpg11. kép

0967k.jpg12. kép

0964k.jpg13. kép

0965k.jpg14. kép

0968k.jpg15. kép

Legjobb tudomásunk szerint ezek a képek még nem voltak publikálva, kivéve az 5. kép.

(A poszt megírásához Fülep Ferenc és Tóth Tibor egykori feljegyzései valamint Éry Kinga írásbeli közlései voltak segítségemre, amit ezúton is nagyon köszönök.)

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr5414102499

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

magorisz 2018.09.03. 00:37:16

Bizonyítható, hogy II. Géza 3. fia Géza és görög hercegnő legfiatalabb gyermeke az Arvisura szerint, Csát=Zoltán ága latin nevén ma is él, Werner Mór :Árpádok családtörténete hozza Géza királyi herceg fiai történetét II. András és Gertrúd és fivére, meghívta Spalatoba a királyi jogaikról lemondás fejébe birtokokat kaptak vólna, nem fogadták el Gertrúd ajánlatát erre támadás érte a fiúkat, a spalatói támadás végzetes lehetett mert többé nem említik Álmos és Árpád hercegek nevét, a legkisebb fiú, Csát cca. 1192 ben született nem lehetett jelen a fenti találkozónm, mert latin neve szerepel több helyen, IV. Béla Privilégiumában, birtokadomány leveleken, valamint Karácson J. Magyarnemzetségek a XIV. századig c. könyvében, 1300 után Fejér m, királyi embere címet viselték 1541._ig., majd felcsúti Csúthy Pál kir e. Pozsonyba mentette a Kancellária anyagát.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg