A fluorit – színek, formák, történetek

A Magyar Természettudományi Múzeumban ez évben is külön kiállítás mutatja be az év fajait – A kiválasztottakat. Az ásványbarátoknak ezúttal is érdemes felkeresniük a bemutatót, hogy a többi érdekességen kívül a fluorit vitrinjét is megtekintsék. De a „minerofilok” mellett mindenki számára bátran ajánljuk a kiállítás ásványtári sarkát, hiszen a fluorit, bár több mint hatmillió tonnányit bányásznak belőle évente, nem tartozik a közismert ásványok közé. Neve mégis sokak fülében csenghet ismerősen, hiszen róla nevezték el – és belőle állítják elő – a fluort. Hogy a napi aktualitásokat se hagyjuk ki, ily módon a fluorit a közvetett keresztapja a Fluor Tomi néven szereplő rappernek is.

Írta: Papp Gábor (MTM, Ásvány- és Kőzettár)

f07_szinek_dsc_0001.jpgLila, zöld, sárga, rózsaszín, színtelen – és mind fluorit

Hol születik a fluorit? A Föld belső erőinek működését a legtöbb ember a vulkánokból kiömlő láva és a magasra kirobbanó törmelékfelhők látványával párosítja. A magmás tevékenység jóval kevésbé látványos, ám annál hasznosabb megnyilvánulását jelentik viszont a kőzeteket és repedéseiket átjáró forró oldatok. Jóvoltukból átalakulhat maga a kőzet, vagy a repedésekben különböző ásványok válhatnak ki, teléreket alkotva. A fluorit kitermelésre alkalmas telepei is ilyen módon keletkeznek, mint például a Velencei-hegység gránitjában húzódó fluorittelérek, melyeket az 1950-60-as években bányásztak. Kisebb kristályok, némi szerencsével, ma is találhatók a telér hűlt helyén, valamint hazánk több más pontján, ahol a fluorit sohasem volt a bányászat célja, hanem csak ásványtani érdekesség.

f02_pakozd_paradsasvar_dsc_0019.jpgTömeges, lilás színű fluorit a Velencei-hegységből (Pákozd; hátul), és egy színtelen kristálycsoport a Mátrából (Parádsasvár; elöl)

f03_oroszi_dsc_0024_kicsi.jpg„Zöld kockacukrok” a Mátrából (Gyöngyösoroszi)

Leggyakoribb önállóan megjelenő kristályformája a kocka, majd az oktaéder. Ezek ugyanazon a kristályon is megjelenhetnek (formakombináció). E két alapforma és különböző kombinációik, valamint a további alapformák rajzai szegélyezik felül a vitrint.

f04_fluorit_alapformak_csikrol.jpgA fluorit gyakori kristályformái

Aki jobban szeretné három dimenzióban megcsodálni ezeket az alakzatokat, csak a vitrin fölé kell emelnie tekintetét, és meggyőződhet róla, hogy az Ásvány- és Kőzettár munkatársai nemcsak beszélni tudnak a kristályokról, hanem meg is tudják őket formázni. 

f05_3d_formak_dsc_0055.jpgNéhány a fluorit gyakori kristályformái közül három dimenzióban, elöl egy ikerkristály
(két kocka szabályos összenövése)

A vitrinben pedig ott lebeg a látható formáknak az emberi szem számára láthatatlan „vázát” képező kristályrács modellje is.

f06_fluoritracs_20180524_103652.jpgA fluorit kristályrácsának modellje. A lila gömbök a kalcium (Ca2+), a kékek a fluor (F) ionjainak felelnek meg. Egy mákszemnyi fluorit hattrillió (6∙1018) ilyen elemi egységből áll.

A vitrin felett függő poliéderek színei azt jelképezik, hogy a fluoritnak nemcsak a formái, hanem a színei is változatosak, amiről bárki meggyőződhet, ha csak egyetlen pillantást is vet a vitrinre – de ennél jóval több időt érdemes rászánni.
E színpompa fölöttébb meglepőnek tűnik annak fényében, hogy a vegytiszta kalcium-difluorid (CaF2) színtelen. Éppen azért színtelen, mert vegytiszta: a fluorit színeit – és a fluoreszcenciáját is, melyről majd külön blogcikk készül – a kristályrácsába beépülő idegen kémiai elemek okozzák. A színezést okozó hatás a kristály növekedése során változhat, így nem ritka az egy példányon belüli sávos színezés sem.

f08_tobbszinu_csiszolt_dsc_0017_kicsi.jpgZónásan színezett durvakristályos fluorit (az előtérben), illetve sávosan színezett finom rostos, tömeges fluorit (a háttérben), mindkettő csiszolt

f09_szinzonas_fluoritok_20180523_114402_1.jpgZónásan színezett fluoritkristályok

E színpompás ásvány mégsem tartozik a közkedvelt drágakövek közé, hiszen annyira puha, hogy nem lehet belőle igazán időt álló ékkövet csiszolni. Az ásványok tízfokozatú karcolási keménységi skáláján csak a 4., messze elmaradva a klasszikus drágakövek többségétől, melyek legtöbbje a skála 7. helyén szereplő kvarcnál keményebb. Ennek dacára olykor készítenek belőle fazettázott (lapokra csiszolt) ékköveket, amint ezt a két bemutatott darab illusztrálja. Ezek és még további kiállított példányok múzeumunk régi pártfogója, Bázelben élő mineralóguskollégánk, Arnóth József ajándékai. A szép színű fluoritból manapság olcsóbb ékszerek készülnek – és ez Magyarországon ezer évvel ezelőtt is így volt, amint a Magyar Nemzeti Múzeum szívessége révén kiállított, egy zalavári ásatásból származó fluoritlánc tanúsítja. A sávos fluoritból szintén régóta faragnak dísztárgyakat: már az ókori Rómában kedvelték, majd a XIX. századi Angliában vált újból népszerűvé.

f10_fazettazott_kovek_20180523_114355.jpgFazettázott (lapokra csiszolt) fluorit ékkövek, a háttérben szerényen meghúzódik a nyersanyag

Akinek a vitrin nem lenne önmagában is eléggé színes, a mellette lévő válaszfalakon képekkel illusztrált kis falragaszokon olvashat további „kis színeseket” a fluoritról. Hogy ne lőjük le a kiállítás minden poénját, ezekből most csak egy kis ízelítőt adunk. Kezdjük a fogkrémekkel, amelyeknek tényleg van is ízük (bár nem ezért szeretjük őket). Szóval mit keresnek a tárlóban a fogkrémes dobozok? Nos, a fluoritnak egészségügyi vonatkozása is van, de csak közvetett módon. Méltán borítja a feledés homálya azt a gyógyászati kuriózumot, hogy a 18. században egyes orvosok fluoritot kevertek a vesebetegek italába. A megőrölt fluoritnak ugyanis semmilyen élettani hatása nincs – bár ma is létezik olyan fogkrém, amibe kalcium-fluoridot (azaz fluoritot) tettek – viszont a vízben oldható fluorvegyületek fontosak szervezetünk számára. A fluor a csontok képződéséhez és a fogzománc kialakulásához szükséges. Legyünk azonban óvatosak, mert túladagolása a fogzománc foltosodásától kezdve különböző bántalmakat okozhat.

f11_fogkremek_dsc_0021.jpgKalcium- illetve nátrium-fluorid-tartalmú fogkrémek dobozai

A múzeumlátogatásnak viszont semmilyen mellékhatása nem ismeretes, így mindenkit várunk, hogy megismerkedjen a 2018-as év fajaival, köztük a fluorittal.

 fluoritosvitrin_vagott.JPG

 A „fluoritos sarok” a 2018-as év fajait bemutató kiállításon (fotó: Katus Magdolna)

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr6314014942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg