Az év fafaja a virágos kőris vagy manna kőris (Fraxinus ornus)

Az idei évben az olajfafélék családjába tartozó lombhullató virágos kőrist választották meg az év fafajának, mely nálunk elsősorban a Dunántúl hegyvidéki területein gyakori. Ha valaki sokat kirándult a Dunántúlon, a hegygerinceken, már szinte biztosan találkozott virágos kőrissel. Április–májusban, amikor virágba borulnak a fák, szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak azok a bokorerdők, ahol a nagyobb számban fordulnak elő egyedei.

Írta: Pifkó Dániel (MTM, Növénytár)

viragoskoris_kicsi_kicsi.png(fotó: Bauer Norbert)

A gyógyászatban régóta használják, a mannakőrisnek is nevezett növény megsebzett kérgéből kiszivárgó magas cukortartalmú mannát, szépsége miatt pedig városi parkosításra is alkalmas. A klímaváltozás hatásait vizsgáló kutatók érdeklődését szintén felkeltette ez a szép őshonos fafajunk.

A faj elterjedése és élőhelye

A virágos kőris a Földközi-tenger medencéjének észak-keleti, száraz meleg szubmediterrán klímájú területein fordul elő, illetve a Közép-Európa szubmediterrán klímahatás alatt álló részein. A Balkánon és az Appennin-félszigeten, kívül a Kárpát-medencében is megtalálható, elterjedésének nyugati határát pedig Franciaországban éri el. Kis-Ázsiában főleg Libanonban és Törökországban él.

A Dunántúlon az arra alkalmas élőhelyeken gyakori, és biztosan őshonos. Az Északi-középhegységben és környékén már csak szórványosan fordul elő, keleti felében sokak szerint már csak olyan egyedek élnek, amelyek az emberei hatásra telepedtek meg.

A középhegységekben a száraz, meleg, sziklás talajú bokorerdők jellemző fája. Sok helyen együtt fordul elő a különböző tölgy fajokkal, mellyel kisebb nagyobb facsoportokban nő együtt. Ezek a facsoportok gyakran olyan tisztásokat fognak közre, ahol számos érdekes, szép növényfajunk is előfordul, így a bár maga a virágos kőris nem védett, olyan társulások fontos fafaja, ahol sok védett növény talál otthont, ezért a virágos kőris állományok gyakran törvényes védelem alatt állnak.

Leírása

Alacsony fa, mely 6–12 méterre nő meg, de sovány talajon az is előfordul, hogy cserje méretű marad. Törzse szabálytalan hajlott, kérge sötétszürke, mely sokáig sima marad. Gömbölyded rügyei molyhosak. Levelei összetett levelek, az elliptikus vagy tojásdad levélkék száma páratlan, mivel a levélnyélen az egymással szemben elhelyezkedő 2–5 pár levélke mellett a levélnyél csúcsát egy magányos levélke zárja le. Sárgásfehér keskeny szirmú virágai a hajtások csúcsán dús bugákban nyílnak, lombfakadás után, április végétől. Termése 2–3 centiméteres, a hengeres maghoz egy hártyás repítő készülék kapcsolódik, amelynek „célja”, hogy az „utódokat” (a magokat) a szél segítségével eljutassa a „szülőfáktól” távoli területekre, ezzel is segítve a faj gyorsabb terjedését.

Miért különleges?

Azt, hogy a virágos kőris nem érdemtelenül lett az év fafaja, azt az idei szokatlanul meleg tavasz is mutatja. A virágos kőris meleg, száraz klímában elterjedt szubmediterrán növény, amely nálunk éri el elterjedésének északi határát, jelenléte jól jelzi, hogy a Kárpát-medence növényvilága (flórája) erőteljes kapcsolatban áll a Balkán flórájával is. Mivel a szél által terjesztett magvai nagyobb távolságokba is eljuthatnak, a száraz és meleg éghajlat hatására rövidebb idő alatt megváltozhat a faj elterjedéséi területe, így a viselkedését a magyarországi kutatók is fokozott figyelemmel kísérik, hogy nyomon kövessék, hogyan alakul át a Kárpát-medence növényzete a klímaváltozás hatására.

Nem véletlen az sem, hogy a virágos kőrisből készült mannát vagy manna cukrot Szicíliában és Dél-Olaszországban állították elő nagy mennyiségben, mivel ott a melegebb klímájú területeken jól érzi magát a mannakőrisnek is nevezett fafaj. A mannát egyébként a fa megsebzett kérgéből szivárgó nedvekből nyerték ki. Magas cukortartalma és gyenge hashajtó hatása miatt a gyerekeknek gyógyászati célból is adták. Nem a virágos kőris az egyetlen faj, melynek édes nedveit mannának nevezik, így a Bibliában szereplő mannát feltehetőleg a mannatamariska (Tamarix mannifera) megsebzett kérge szolgáltatta.

A virágos kőris alkalmas utca- vagy parkfásításra is, mely szintén annak köszönhető, hogy jól bírja a szárazságot, amire szüksége is van a városokban, ahol a forró nyarakon a beton és az aszfalt ontja magából a meleget. Ezért a magyar kertészek is több dekoratív fajtáját nemesítették már ki.

1% az örökkévalóságnak

2017-ben elpusztult a Nyíregyházi Állatpark két komodói varánusza, Florián és Durian. A három méter testhosszt is elérő komodói varánusz Indonézia nemzeti szimbóluma és tulajdona, kizárólag az indonéz állam engedélyével tartható a világ bármely állatkertjében. Kivételes lehetőség, hogy az elhullott példányok a budapesti indonéz nagykövetség közvetítésével, hosszas tárgyalások és külön szerződés alapján, múzeumunkba kerülhettek. A két varánusz preparálása több százezer forintos költség, és támogatásával Ön is hozzájárulhat, hogy magyar múzeumban most először mutathassuk meg a természetben kizárólag Komodón és néhány környező szigeten élő különleges hüllőket.

Kérjük, segítse adója 1%-ával, hogy Florián és Durian újjászülessen a Magyar Természettudományi Múzeumban, és élethű testtartásban preparálva várhassa a látogatókat kiállításunkban.

Adószámunk: 19674502-1-42

florian_durian_egyutt.png

Előre is köszönjük, ha 1%-ával az alapítvány és a múzeum munkáját segíti!

http://www.nhmus.hu/hu/alapitvany

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr1113928012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg