Nyíltvízi briganti
Az év hala 2018-ban a balin

Kis kócsag lépeget hangtalanul a tó szélén, a sima vízfelszínen alig pár karika támad léptei nyomán. Ennivalót keres a sekély vízben. Időnként meglát valamit, fekete csőre bármelyik pillanatban kilövellő szigonnyá változik. Majd egy pillanat múlva nyaka mégis ellazul: egérutat nyert a préda. A látszólagos béke ellenére a vízben úszkáló kishalak cseppet sem lehetnek nyugodtak, ugyanis nem csupán a kócsag les rájuk felülről… Apró, V-alakú fodrozódás közelít a vízszínen, majd egy hangos csobbanás, és a szerteugráló küszraj nyomában máris felbukkan még egy éhes vadász: rabolt a balin, az év hala.

Írta: Szőke Viktória (MTM Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény)

A balin (Leuciscus aspius) a pontyfélék családjába tartozó őshonos nappali ragadozóhalunk. A Magyar Haltani Társaság által kiírt közönségszavazás nyerteseként 2018-ban az év kitüntetett hala lett.

balin_1.jpeg

A „jól öltözött” balin ízléses színeivel és apró, ezüstös pikkelyeivel igen mutatós hala vizeinknek (forrás: hirado.hu)

A balinról, amelyet ragadozó őn néven is ismernek, így ír Herman Ottó:

A ragadozó őn teljesen megérdemli nevét, mert különösen a küszhalaknak valóságos veszedelmök; roppant sebes, ügyes úszó, mely villámgyorsasággal veti magát prédájára. Rendesen a víz színéhez közel úszik, úgy hogy rohanáskor barázdát von a vizen. Ezekért a tulajdonságokért ő a magyar halászság „vezérhala, nyíl- és fenekeszege.

Magyarország minden nagyobb vizében, legyen az folyó- vagy állóvíz, előfordul a balin. Mesterségesen jól lehet szaporítani, sok vízbe telepítik is, ezért megtalálható olyan bányatavakban is, ahol egyébként nincsen számára megfelelő ívóhely, így nem tud önfenntartó populációja kialakulni. A víz tisztasága azonban kardinális kérdés számára. Ha szennyezettebb lesz egy „balinos” élőhely, vagyis ahol hagyományosan stabil állományát tartják számon, könnyen megritkulhat. Fő ellenségének tehát a vízszennyezés tekinthető, de más környezeti változásokat sem visel jól.

A balin egyedül vagy kisebb csapatban él és vadászik. A nyíltabb vízterületeken érzi igazán otthon magát, ugyanakkor az évszakok során végig követi kedvenc tápláléka, a küsz (Alburnus alburnus) vonulását. Amikor a küszcsapatok tavasszal-nyáron a partközelbe jönnek, természetesen a balin sem rest a nyomukban úszni. Ilyenkor a tóparton ülve könnyen szemtanúja lehet bárki a balin rablásának, és az előle menekülő, legyező alakban a vízből is kiugráló kishalaknak.

Vérbeli pontyféle a balin: szájában nincsenek fogak, zsákmányát a garatfogaival „rágja meg”. Ezek a szabályos, zománccal borított fogak a hal torkában ülnek a kopoltyúívek folytatásaként. Hegyesek és hosszúkásak, fogaskerekek módjára illeszkednek, és nyelés közben hasítanak bele az elejtett kishal testébe.

Karcsú és izmos teste teszi lehetővé, hogy villámgyorsan csapjon le prédájára. Fogatlan szájával nehéz lenne elkapnia és megtartania a csúszós kishalakat, ezért harapás helyett erős szippantással kebelezi be a zsákmányt, illetve kampószerűen visszahajló állkapcsa is segítségére van. Ha elsőre nem sikerül elkapnia a kiszemelt halat, többször is utána veti magát. Máskor orrával kiüti a vízből a zsákmányt, és amikor az kábultan visszapottyan a vízbe, akkor kapja be. Azonban nem csupán magányos farkasként kerülgeti és dézsmálja a kishalak, zömmel a küszök csapatait: csoportban is vadászik. Ilyenkor a balinbanda bekeríti a halrajt, majd a tagok úszót úszónak vetve együtt rontanak áldozataikra.

balin_2.jpg

A kistestű halfajok, mint a küsz (fent: küszraj, képkocka a Budapest halai c. filmből), rajt alkotva igyekeznek zavarba ejteni a ragadozó halakat, így ugyanis a vadász a cikázó, csillogó haltömegből nem tud kiszemelni egyet. Jaj azonban a lemaradónak! (lent: balin zsákmányával, Simon György fényképe)

A balin háta kékesfekete, ami az oldala felé ólomszínbe megy át, hasa pedig fehér. Úszói közül a hát- és a farokúszója kékes, a többi áttetsző vagy vöröses. A nagy, homorú bemélyedés a farok- és a farokalatti úszóján igen jellegzetes. Ezek alapján könnyen felismerhető a küszök közé keveredett fiatal, 10–15 centiméteres balin is, amely egyébként ekkortájt még igen hasonló a későbbi csemegehalához.

Ivarérett 3–4 éves korában lesz. Az ívás márciustól esedékes, ekkor a kifejlett, bő fél méteres balinok nagy csapatokban keresik fel a szokásos ívóhelyeiket. Ilyenkor a hímek jól felismerhetőek a főleg a fejükön lévő nászkiütésekről, az un. dorozsmáról. Ők érkeznek előbb az ívóhelyre, ahol kiválasztják majdani utódaik fejlődéséhez a szerintük legmegfelelőbb helyet. Amikor megérkeznek a náluk nagyobb termetű nőstények, vibráló tánccal igyekeznek elcsábítani őket, és versengenek a kibocsátott ikrák megtermékenyítéséért. Az ikrák a víz hatására hamar ragadósak lesznek, növényekre tapadnak, és ott fejlődnek. Az ivadékok csak pár hónapos korukban kezdenek próbálkozni a ragadozással, addig vízi gerincteleneket, lebegő moszatokat esznek. Életük során 6–7 kilogrammosra nőnek majd, és elérik a 70–80 centiméteres testhosszt.

balin_3_1.jpg

Felnőtt balinok cirkálnak a Tisza-tavi Ökocentrum akváriumában (fent; MTI fotó: Komka Péter). Az apró ikrából (lent; forrás: wikimedia) néhány év alatt megtermett ragadozóhallá cseperedik a balin

A környék balinjai minden tavasszal megszokott helyre vonulnak ívni, ilyenkor pedig egész állatsereglet gyűlik össze köréjük. A színes társaságot főként gémek, kócsagok, ragadozó madarak és emlősök alkotják. Na, nem a nemes eseményt megünnepelni jönnek, és nem is balinfilére éheznek, hiszen egy félméteres hal nekik is túl nagy falat lenne. Az ikrákra és az ikrákat fogyasztó kisebb halakra fenik a fogukat vagy csőrüket.

A balin a hagyományos halászmódszerekkel nemigen fogható, speciális halászeszközt és módszert igényel. Ezért is kedvelt sporthal a horgászok körében –a tökéletes balinozó szerelék összeállítása kész művészet. Megfelelő színek, felületi struktúrák, formák összeállítása szükséges, hogy kapós legyen a csali. Persze a balinok pillanatnyi rablókedve is nagyban befolyásolja, mennyire lesz sikerélmény vagy csalódás a balinhajsza.

balin_4.jpg

A balint méretkorlátozás (minimum 40 cm) és tilalmi idő (március 1-től április 30-ig) védi, illetve a balatoni balinállomány erősödését remélve a Balatoni Horgászrend 2018-as változásai közt szerepel, hogy naponta csak egy egyed tartható meg. A képen szivárványos műcsalival horogra akadt balin látható (forrás: Le magazine de toutes les pêches)

A balin impozáns hal, és nemcsak a horgászoknak élmény a fogása, hanem bárkinek maradandó emlék lehet, aki rablás közben látja. Feledhetetlen, ahogy cápamód hasítja hátúszójával a vízfelszínt, miközben cirkáló búvárhajóként cserkészi be a kevéssé óvatos küszrajt a 2018-as év hala.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr2213858034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

szabaduloszoba_oldalsav_banner.jpg

 

Hirdetés

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag_juli_aug_web.jpg