Tű a szénakazalban
Szilágyság-projekt újratöltve

Még egy viszonylag nagy méretű csiga megtalálása sem mindig egyszerű – sőt már-már lehetetlennek tűnő – feladat. Mivel valószínűleg tudományra új fajról van szó, mindent megtettünk felkutatása érdekében.

Írta: Katona Gergely (Lepkegyűjtemény), Gubányi András (Parazitológiai gyűjtemény), Erőss Zoltán Péter (Puhatestűek gyűjteménye) és Kenéz Attila (Puhatestűek gyűjteménye)

A romániai faunakutatás során 2015-ben találtunk egy legalább 3 centiméter hosszú, a Mastus nemzetségbe tartozó üres csigaházat, mely nagyobb a rokonainál. Idén május végén azért tértünk vissza a Szilágyságba, hogy megtaláljuk az eddig ismeretlen puhatestű még élő egyedeit. DNS-vizsgálattal és boncolással tisztázni kívántuk faji hovatartozását. Noha a nemzetség képviselői főleg a Balkánon élnek, a Mediterráneumban sok helyen előfordulnak egészen Kréta szigetéig. Ilyen közel Magyarországhoz azonban eddig még nem igen találták meg, és különösen nem ekkora méretű alakját.

mastus_sp_1.JPG A Szilágyságban megtalált üres Mastus-csigaház egy ukrajnai rokona mellett, a csigát elsőként bemutató cikk illusztrációjaként
(fotó: Erőss Zoltán)

Történetünk még tavaly, 2015-ben, egy esős májusi napon kezdődött, amikor Gubányi András és Katona Gergely a Dióspatakon (Vălişoara) hagyott gyűjtőfelszerelésért nem tudtak autóval visszamenni, mert négy helyen is elmosta a kávébarna ár az utakat és a hidakat. A szakadó esőben, a lehető legalsóbbrendű földutakon vezető hosszú kerülőútra kényszerültek, majd mikor végképp elfogyott az út, gyalog, esőkabátban, gumicsizmában értek célba. Kalandnak ugyan beillett, de nem gondoltuk volna, hogy e helynek valaha tudományos jelentősége lesz.

A Magyar Természettudományi Múzeum számos hazai nemzeti park (14 kötet) és védett terület (pl. Bátorliget, Szigetköz) flóra- és faunakutatására kapott megbízást az utóbbi évtizedekben. A hazai területek mellett az aradi Vasile Goldis Egyetem megbízásából a romániai Máramaros megye után Szilágy megye főként gerinctelen zoológiai kutatása következett. 21 fő - nagyrészt különböző szakterületek kutatói - összesen 11 db 5 napos gyűjtőútra vállalkoztak, melyek eredményeként több mint 2300 gerinctelen taxont sikerült kimutatni. A múzeum munkatársai közül sokan a hazahozott anyaggal dolgoztak, vagy csak egy-egy útra csatlakozhattak, de voltak, akik 4-5 gyűjtőúton is részt tudtak venni. A Vasile Goldis egyetem folyóiratában azóta is sorra jelennek meg a megye gerinctelen állatainak különféle csoportjait bemutató cikkek a kutatási eredményeinkről. Néhány tudományra új és számos, Románia területére vagy a térségre, illetve a megyére nézve új faj került elő munkánk során.

arviz.jpgAz egyébként könnyedén átugorható  patak árvíz után, apadóban
(fotó: Gubányi András)

Ugyanezen év, 2015 novemberében Erőss Zoltán és Kenéz Attila, a Puhatestűek gyűjteményének munkatársai felkeresték a völgyet, ahol kollégáik nyáron pórul jártak, mert úgy gondolták, hogy jó csigákat lehet fogni, és az élőhely is alkalmasnak tűnt. A fák törzsein még ekkor is majd’ egy méteres magasságban állt az iszap és a fennakadt hordalék. Az egyik, víz által összehordott rőzsekupac tetején találták meg azt a bizonyos üres csigaházat. De vajon hogy került oda? Minden bizonnyal valahol a gyűjtőhely feletti völgyekben élhet a faj. Noha a patak folyásiránya, a vízválasztók egyértelműen behatárolják az élőhelyet, első látásra reménytelennek tűnt a feladat, hogy megtalálják az állatot, mert óriási területet kellett volna megvizsgálni. Idő hiányában fel is hagytak vele, mert vissza kellett térni Magyarországra.

Idén, 2016 májusában négy fős csapattal indultunk el, hogy a szerződés teljesítéseként kivigyük a gyűjtött, kipreparált, óvatosan becsomagolt anyag egy részét, és megkapjuk a Vasile Goldis egyetem folyóiratának tiszteletpéldányait is. Úgy terveztük, reggel megyünk, este jövünk, ám valami csak nem hagyott nyugodni minket: annak a fránya csigának a hiánya!

csapat.jpgA csapat: Katona Gergely (Lepkegyűjtemény), Gubányi András (Parazitológiai gyűjteménycsoport), Erőss Zoltán (Puhatestűek gyűjteménye) és Kenéz Attila (Puhatestűek gyűjteménye)

Az időjárás valamivel kedvezőbben alakult, mint tavaly nyáron: nem volt rekord mennyiségű csapadék, persze azért bőven esett. Létkán (Letca) az elmosott helyett új híd épült, így meg tudtuk nézni azt a bizonyos völgyet Dióspatak alatt.

diospatak.jpg"Diós patak"; nomen est omen...
(fotó: Katona Gergely)

Ismét előkerült a már bevált esőkabát-gumicsizma páros, és a völgyben a patak mentén felfelé gyalogolva keresgéltünk a korhadó fák kérge alatt, az összemosott hordalék közt és az avarban. Találtunk egy, a csigánk megfelelő élőhelyének tűnő bükköst, de nem jártunk szerencsével: „csak” kárpáti endemikus csigákat, a nálunk ritka és védett diszkosz alakú bánáti csigát (Drobaica banatica), kárpáti kék meztelencsigát (Bielzia coerulans), avar közt bujkáló felnőtt és patakban rejtőző lárva szalamandrákat (Salamandra salamandra), kéreg alatt élő skarlátbogár lárvát (Cucujus cinnaberinus), lombok közt repkedő szarvasbogarat (Lucanus cervus), patakban mászkáló vízi futrinkát (Carabus variolosus), hússzínű ujjaskosbort (Dactylorhiza incarnata) találtunk. A kitisztuló időben a lepkék is előmerészkedtek: többek között nagy tűzlepke (Lycaena dispar) és sárgaöves busalepke (Pyrgus sidae), amely nagy ritkaság. Idehaza már ennyi  védett faj is bárhol ragyogó eredmény lenne, de amiért jöttünk, a Mastus-csiga, sehol nem volt...

joido.jpgJön a jó idő!
(fotó: Katona Gergely)

tablo.JPGVálogatás a völgyben készült fotóinkból

Délután felmentünk a Dióspatakon túl lévő hegycsúcsra, onnan tekintettük át a patak vízgyűjtő-területét, mely több érből olvad össze. Az apró – bolt és kocsma nélküli – faluban élő helyiek a segítségünkre voltak, így kézzel-lábbal magyarázva, a helyi gyerekek angol tudását igénybe véve, az autó poros motorháztetőjére rajzolva kiderítettük, melyik lehet a legbővizűbb ág, melyik forrásvidéket honnan lehet(ne) megközelíteni. Az újból ránk szakadó eső miatt azonban aznapra fel kellett adnunk. A szállásra menet derült ki, hogy Gubányi András és Katona Gergely valószínűleg nemcsak egy „sima áradásnak”, hanem egy olyan árvíznek volt tanúja tavaly nyáron, amikor az egyik feljebb fekvő halastó gátját is kimosta az ár. Ez alapján lényegesen csökkenthető lett a Mastus élőhelyének kutatási területe.

hordalek.jpgKenéz Attila az uszadékot kutatja át
(fotó: Erőss Zoltán)

Harmadnap reggel útban Dióspatakra és a már igen lehatárolt célterületre Erőss doktornak hirtelen ötlete támadt: mielőtt feljebb, a halastó környékén keresnénk a csigát, nézzünk körül a patak alsó folyásánál, ahol az üres héjat találták... Nem is eredmény nélkül! Míg ketten felmentek a meredek sziklafalon a bükkösön át a gerincig, addig lent a völgyben Kenéz Attila aktív kutatásba kezdett. Minden követ felemelt, feltúrta a mély, ázott avart, és …végre megtalálta az első élő példányt. A felharsanó üdvrivalgásra nyomban a helyszínre siettünk, négykézlábra ereszkedtünk, és jó kopók módjára több szobányi területet végigszimatoltunk. Nem hiába, vagy egy tucat példányt találtunk az áttúrt avarban.

Hazafelé mindenki magáénak tudta a legnagyobb fogást: Kenéz  találta az első Mastus-t, Erőss  a legszebbet, Gubányi éppen párosodó egyedeket, Katona pedig a legtöbb példányt. Hazafelé a „nemcsigászok” ugratták is a csigászokat, hogy összességében többet találtak náluk. Vak tyúk is talál szemet – volt a válasz.
Csigász.: Miért? Ti hányat is találtatok?
Nemcsigász: András három élőt, én egy élőt és három üres házat.
Csigász: Az üres ház nem számít!
Nemcsigász: Akkor nyugodtan add ide őket, majd kifúrom nyakláncnak!

sex.jpgVégre megtaláltuk az élő Mastus-okat!
(fotó: Gubányi András)

Természetesen nem lett belőlük nyaklánc, hanem a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában, a Mollusca gyűjteményben lehetséges paratípusként képviselik ezt a szép és nagyméretű taxont.

maszik.jpgŐt kerestük: egy igen csinos Mastus példány
(fotó: Kenéz Attila)

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr838809900

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg