Ne riogassunk darázzsal, legalábbis ne így!
Helyreigazítás az index.hu-n megjelent „Gyilkos ázsiai darazsak Nagy-Britanniában” című cikkhez

2016. május 19-én az index.hu hírportál közzé tette, hogy Nagy-Britanniában is megjelent a 2004-ben Kínából Franciaországba behurcolt, és azóta Európa-szerte rohamosan terjeszkedő ázsiai lódarázs. Az esemény egyébként teljességgel várható volt, sőt furcsa, hogy előbb jutott el a faj Portugáliáig, Olaszországig, minthogy átkelt volna a Brit-szigetekre. Ha már a darázs nincs is a megfelelő helyén, legalább a vele kapcsolatos információkat tegyük a helyükre, különösen azért, mert ez a faj előbb-utóbb Magyarországra is biztosan eljut.

uj_kep_20.pngÁzsiai lódarázs (Vespa velutina). Az európai lódarázstól egyértelműen megkülönbözteti a teljesen fekete tora, sárga lábfejei és némileg kisebb mérete. (Forrás: Wikimedia Commons, szerző: Siga)

Írta: Vas Zoltán, Hártyásszárnyúak gyűjteménye

Esti hírböngészés közben az alábbi cikkre bukkantam: http://index.hu/tudomany/2016/05/19/gyakornok_-_emberolo_azsiai_daraszak_britanniaban/. Rengeteg szakmai pontatlanság volt a cikkben, ezért nem tudtam megállni, hogy ne írjak egy helyreigazítást hozzá. Blogunk és az indexes kollégák jó kapcsolatára alapozva bízom benne, hogy cikkemet nem támadó szándéknak értelmezik, egyben felajánlom a darazsakkal kapcsolatos cikkeik megjelenés előtti lektorálását a jövőben, hogy valóban csak hiteles információk kerüljenek az index.hu olvasói elé, és ne legyen szükség utólagos korrekciókra.

Kezdjük a faj nevével. A Vespa velutina nevű lódarázsfajról hivatott szólni a cikk, ennek magyar neve pedig: ázsiai lódarázs. A cikkben megemlített „japán darázs” egy másik faj neve (egyébként hibás neve, mert az pedig helyesen: japán lódarázs, Vespa mandarinia japonica). Már csak azért sem találó a Vespa velutina-ra a „japán” név alkalmazása, mert ez a faj Japánba pont ugyanúgy behurcolással jutott el, mint Európába. Sajnálatos adalék, hogy az említett cikkben illusztrációként még csak nem is egy lódarázsfaj (Vespa), hanem egy papírdarázsfaj (Polistes) látható, ázsiai mézelő méhek (Apis dorsata) társaságában.

Ami viszont igazán „kiverte a darazsász agyában a biztosítékot”, az a „gyilkos” és „emberölő” jelzők használata. Erről a jelenségről már írtam egy korábbi, Darázshiszti és darázsgyűjtemény c. blogbejegyzésemben is. Megértem, hogy figyelemfelkeltő cím szükséges; de ennyi erővel a mézkészítő kedves háziméhek (Apis mellifera) neve elé is mindig oda lehetne írni a gyilkos jelzőt, illetve a mézesbödönökön fel lehetne tüntetni, évente hány méhszúrásra allergiás embertársunk halála szárad a szorgos kis mézkészítők „lelkén”. Valójában az új európai jövevényfaj, az ázsiai lódarázs semmivel sem agresszívabb, mint az európai lódarázs (Vespa crabro), és mindkét lódarázsfaj kevésbé ingerlékeny, mint a háziméhek. Az ázsiai lódarázs ráadásul még kisebb is, mint az európai.

Egy 2007–2010 között végzett vizsgálat szerint Franciaországban az ázsiai lódarázs megtelepedése után sem mutatkozott növekedés a jelentett hártyásszárnyú-szúrások számában. Valóban, Franciaországban néhány ember bizonyíthatóan az ázsiai lódarázs szúrását követő allergiás reakcióba halt bele, de ez a szám messze az éves átlag alatt van, ennyi idő alatt jóval több ember halálát okozták más méh- és darázsfajok szúrásai, illetve kedvencként tartott házi kutyák (!) harapásai is. Angliai statisztikai adatok szerint 2005 óta 17 ember halálát okozta házi kutya, és évi átlagosan 5 ember haláláért felelős a méh- vagy darázsszúrás után fellépő allergiás reakció. Ez persze sajnálatosan magas szám, de az ázsiai lódarázs nem jelent nagyobb kockázatot, mint amilyenben eddig is éltünk.

Az ázsiai lódarázs európai megtelepedése valóban probléma, de nem azért, mert ez a faj „gyilkosabb”, veszedelmesebb lenne a többieknél, hanem mert előszeretettel vadászik háziméhekre. A háziméhek elsődleges gazdasági haszna nem a mézkészítés, hanem a termesztett növények beporzása, így egy méhekre vadászó invazív jövevényfaj érthetően nem szívesen látott vendég. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy eddigi francia kutatásoknak nem sikerült feltárniuk, hogy milyen mértékű az ázsiai lódarázs károkozása a méhészek kolóniáiban. A becslések igen széles skálán mozognak, és nem sikerült még az ázsiai lódarázs hatását elkülöníteni más negatív hatásoktól (mezőgazdaságban használt vegyszerek, élősködők stb.).

Lehetséges tehát, hogy e téren is nagyobb az ázsiai lódarázzsal kapcsolatos riadalom füstje, mint a lángja. Szerencsés lenne, ha ez igaz volna, mert terjedési sebességét és klimatikus igényeit figyelembe véve néhány éven belül bizonyosan Magyarországon is felbukkan és megtelepszik ez a lódarázsfaj. Nem kell örülni neki, de jobban tartani sem kell tőle (nekünk legalábbis, a háziméheknek viszont vélhetően igen), mint az őshonos rokonaiktól. Az ázsiai lódarázs történetének fő tanulsága sokkal inkább az, hogy mennyire komoly következményekkel járhat, ha az ember felelőtlenül behurcol fajokat új élőhelyekre. Az ázsiai lódarázs nem akart „európai turnét”, de idehozták, és – el nem ítélhető módon – csak teszi, ami a dolga: életben maradni és szaporodni.

Források:

Archer M.E. 2012: Vespine Wasps of the World. Siri Scientific Press Monograph Series 4: 1–352.

de Haro L., Labadie M., Chanseau P., Cabot C., Blanc-Brisset I. & Penouil F. 2010: Medical consequences of the Asian black hornet (Vespa velutina) invasion in South Western France. Toxicon 55: 650–652.

Monceau K., Bonnard O. & Thiéry D. 2014: Vespa velutina: a new invasive predator of honeybees in Europe. Journal of Pest Science 87(1): 1–16.

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr978733586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

heyjoe 2016.05.20. 09:53:01

Zoltán, rosszul fogalmaztad meg a címet, ez közel sem olyan clickbait, mint az indexes.
Javaslatok:
- A gyilkos darazsak szakértője megnyitott egy weblapot, és a kép láttán a szívéhez kapott!
-A kutyák most még több embert ölnek, mint a darazsak, de mi lesz jövőre, ha hozzánk is elér a faj?
-Élethalálharc a darazsak, és a méhek közt, te kinek a pártján állsz? Döntened kell!

Vas Zoltán 2016.05.20. 10:02:59

@heyjoe: Köszönöm, remek tippek :) "Kattintékonyság" kapcsán bizony van mit tanulni. :)

Lángharcos 2016.05.24. 11:34:19

További címötletek:

- A csíkos gyilkos mindent tagad!

- Veszély!? Kínai importdarazsak!

- Nem is csíkos, hanem fekete

- Nyugatról jön a keleti bevándorló

- Mézesheteiket töltik Spanyolországban

Szeretem ezt a blogot, bár úgy érzem, reménytelen a harcotok az emberi ostobasággal szemben.

múzeum 2016.05.27. 09:29:40

@Lángharcos: Köszönjük a humoros ötleteket! :)
Az utolsó mondatra: hátha nem reménytelen, mi igyekszünk, ez (is) a dolgunk.

Lángharcos 2016.05.27. 12:22:54

@múzeum: Akkor kitartást kívánok hozzá. És jó sok posztot :)

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

darazs_kicsi.jpg

Múzeumi szabadulószobák

szabszob_logo1.jpg

 

 

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

  • bandigyerek: @megamovieboy: Szerintem te el sem olvasod amit leírsz. Szép napot! (2019.10.28. 05:35) Miért lékelték a koponyájukat őseink?
  • KittenbergerKutatás: Nagyon jó cikk, körültekintő, alapos. Egyetlen kicsi tévedés: Kittenberger 4 és fél évet töltött I... (2019.10.17. 13:09) Kittenberger papucscsőrűi
  • turista60: s a szunyog irtásról még nem is beszéltem,a permetezés után úgy estek le a fáról mint az esö.sok m... (2019.09.14. 13:36) Remeték a Mátrában, egyre kevesebben…
  • Pic: @liberalnazi dickheads: Hallod, látod, érted kolléga??? Azt mondja: ÁRTALMATLAN Ha van rajta a ... (2019.09.13. 01:08) Igazságot a repülő csótánynak!
  • Első mohikán: @múzeum: Gyerekkoromban, a hetvenes évek-nyolcvanasok elején rengeteg szarvasbogárral -és a többi... (2019.08.27. 10:46) ADNI JÓ

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg