A Csepel-Szabadkikötő kora Árpád-kori népessége

írta: Bernert Zsolt és Buzár Ágota

 

A honfoglalás korának megismerésében nagy jelentősége van a kora Árpád-korban használt temetők vizsgálatának, mivel a 11. század első felében eltemetettek között kereshetjük a 10. század végén születetteket és azok közvetlen leszármazottait.

2016_03_19_2_web.jpg

A honfoglalás kor és az Árpád-kor határán számos nagy változás történt a magyar nép életében. A korszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miként magyarázható az, hogy a 10. századi magyarságra jellemző koponyatípusok alig lelhetők fel az Árpád-kori templomok köré temetkező egykori lakosságban.

A honfoglalás kori magyarság embertani szempontból élesen különbözik a korábban itt élt népektől. A honfoglaló népesség az europid népesség keleti típusainak (mediterrán, pamíri, stb.) és a mongoloid típusok europid típusokkal kevert fajtáinak (turanid) rasszötvözete. A teljesen mongoloid forma gyakorlatilag hiányzik belőle, de az europo-mongoloid koponyák mellett gyakran előforduló europid koponyák egy-egy mongoloid bélyeget csaknem mindig hordoznak. A vázcsontok közepes méretűek, általánosságban erőteljes izomzatról árulkodnak. A gyulladásos folyamatok, fertőzések nyomai ritkák. A fogkopás és szuvasodás mértéke a fehérjetartalmú táplálkozás nagy arányáról és a gabonafogyasztás mérsékelt fontosságáról árulkodik. A traumás sérülések ritkák, leginkább az agykoponyára koncentrálódnak. Ezeket minden esetben gondos sebészi ellátásban részesítik (sebészi trepanáció). A klasszikus leletanyaggal jellemezhető sírok között gyakori a jelképes trepanáció, nemtől függetlenül a felnőttek egy hetedét érinti ez a beavatkozás.

Műhelytitkok szombaton a múzeumban!

Milyen demográfiai változásokra lehet következtetni a Csepel-Szabadkikötő temetőjéből előkerült embertani leletek vizsgálatából?
Megtudhatjátok március 19-én 10-14 óra között Bernert Zsolttól, aki számos, a temetőből előkerült csontot is bemutat.

bernert_zsolt_web_600px.jpg

A Csepel-Szabadkikötő kora Árpád-kori népességének vizsgálata különösen érdekes, mert a Kis-Duna túlpartjáról számos, tipikus honfoglaló rítussal és mellékletekkel eltemetett sírt ismerünk a 10. század második feléből, ami igazolja a honfoglaló magyarság domináns jelenlétét a feltárt temető környezetében.

2016_03_19_1_web.jpg

A Csepel-Szabadkikötő kora Árpád-kori népessége a honfoglalás kori magyarságtól eltérő embertani megjelenésű, idegen etnikumot rejt; a koponyák döntő többségének metrikus és morfológiai jellegei lényegesen eltérnek a honfoglalás koriaktól.  A tisztán europid népesség leginkább a mediterrán és a cro-magnoid típusok keverékéből áll. Biztosan keleti típus alig fordul elő a temetőben, csupán néhány koponya középarc-szélessége mutat keleti megjelenést. A lakosság termete is eltér a korábbi évtizedekre jellemzőtől, mert azoknál átlagosan magasabbak voltak. Ez nem a hirtelen beköszöntött jó életkörülmények és egészséges életmód számlájára írható, mint azt az elmúlt évtizedek Európájában megfigyelhettük. Az eltemetettek között sok a porotikus csontú és sok az ízületi gyulladásban szenvedő egyén. A megerőltető fizikai munka hatására kialakuló elváltozások a csontok felszínén a mindennapi élet nehézségeit tükrözik. A fentieket együttesen értékelve a környezet erőforrásaihoz nem kifejezetten jól alkalmazkodó közösség képe rajzolódik elénk. A porotikus csontok és a sok ízületi gyulladás szisztémás gyulladásos folyamatokra utalhatnak, amelyek az immunrendszer gyengülését vonják maguk után. Az egyik egyén gerincén a krónikus TBC fertőzés nyomai ismerhetők fel. Az erőteljes fogkopás a gabonatermesztés és a kenyérfogyasztás fontosságára utal.

Ha a fenti paleopatológiai képet összehasonlítjuk a honfoglalás korival, arra következtethetünk, hogy a kora Árpád-kor lakosainak sokkal nehezebb volt a sorsa, mint az előző évszázadban élőknek. Ez erős analógiát mutat az avar kor korai és késői időszakának társadalmi változásait kísérő betegség-változásokhoz.

A népesség demográfiai mutatói letelepült közösségre utalnak: a férfiak (38 fő) és a nők (38 fő) aránya kiegyenlített, különböző korú gyermekmaradványok jelentős számban (62 egyén) fordulnak elő.

2016_03_19_3_web.jpg

A traumás sérülések gyakoriak, több esetben találtunk gyógyult orr-, borda- és lapockatörést, kulcscsont- és alkar-törést. Ezek túlmutatnak a háztartási baleseteken, és a lakosság alárendelt helyzetére utalhatnak. Hasonló jelenséget figyeltünk meg Edelény-Borsod temetőjében, ahol a jobb singcsont csuklóhoz közeli területének törése (fejre mért ütés reflexes hárítása) volt gyakori, jellemzően a férfiaknál (Wolff Mária ásatása). Néhány koponyasérülés sem magyarázható egyszerű balesetként: a 67. sírba temetett férfi koponyáját teljesen szétkaszabolták.

A felnőtt lakosság körében gyakori gyulladásos folyamatok a környezethez való alkalmazkodás sikertelenségéről árulkodnak, a megerőltető munka és a sok sérülés szolgasorsú népesség képét festi elénk. A gyulladásos folyamatok elszenvedői és a traumák áldozatai többnyire a temető nyugati oldalán fordultak elő.

Néhány kisebb termetű, erős izomtapadásokkal bíró tömör csontállományú egyén maradványa utal arra, hogy a honfoglalók leszármazottai csak kis számmal nyugodnak a temetőben. Inkább a 11. század elején betelepített lakosság teszi ki a helyi lakosság zömét, akik élére magyar vezetők kerültek. A két egyszerű, jelképes trepanáció (2. és 4. sír) is magyar vezető rétegre utalhat.

Még több érdekességet megtudhat a csontokról a március 18-án nyíló embertani kiállításunkban! A Szóra bírt csontjaink c. kiállítás megtekinthető 2016. március 18 - november 28-ig kedd kivételével minden nap 10-18 óráig.

honlap_lapozohoz.jpg

 szorabirt_csonjaink_2016_1.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mttmuzeum.blog.hu/api/trackback/id/tr208492696

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Látogasd meg honlapunkat, lájkolj és kövess minket! Facebook, Google+, Twitter, YouTube, Tumblr, Pinterest

Mtmagyar.jpg

 

greenfo_logo_uj_fekvo.JPG

mti_hirfelhasznalo.jpg

Márciustól újra!

Múzeumi szabadulószobák

arculat-05_300px.jpg

 

Facebook oldaldoboz

Friss témák

Szerzők

Információk, ajánlók

pinterest_blogra.jpg

google_plusz_gomb_blogra_200.jpg

 

 

Látogassatok el ide is!

 

okologia_blog.JPG

További blogjaink:

bogaraskonyv_200.jpg

lepkésskonyvek_200.jpg

vasilogo.jpg

Állatvilág magazin

allatvilag-2018-5.jpg